Plitvicei-tavak Nemzeti Park

2006.09.24.

Vissza Szluinba.

Csodálatos tóvidék, szikla szurdok, kanyon, minden ami egy túrázónak kedvence lehet itt megtalálható. Ebbe a nemzeti parba egyénileg vagy csoportos jeggyel lehet belépni, az árak esetünkben 90/75 kuna volt. A Nemzeti Park természetesen nincs bekerítve és a peremét érintő országút irányából több ösvény is láthatóan a területre vezet. A belépőjegy magában foglalja a kishajó egyszeri használatát, itt nézik és kezelik is a jegyeket, valamint igénybevehetjük a kerekes kisvonatot is. Tőlünk itt nem kérték a jegyet. A hajó kikötőknél vendéglátó hely, ajándék bolt, és WC is található , ez utóbbi ingyenes. Ennek a csodának a teljes bejárása egy nap alatt nem is lehetséges. Mi az 1-es bejáratnál azaz a Nagy vízeséssel szemben mentünk be, itt a túrauton le lehet ereszkedni a tavak szintjére, egészen a vízesés alá, majd a lépcsőzetesen emelkedő kisebb tavak mellett és felett gyönyörű zuhatagok tövében felfelé haladtunk a völgyben. A hajókikötőt elérve az immár erdősebb partok között hosszában végighajóztuk a nagy tavat, majd ujra gyalog mentünk tovább a kisebb tavak mentén egészen a második nagy tóig, ahonnan a kisvonattal visszautazhatunk a bejárat közelébe.

Az egyik kis tó partján található a GCplit virtuális geoláda, érdemes megkeresni!

A Plitvicei-tavak Európa legcsodálatosabb természeti szépségei közé tartoznak. Az UNESCO 1979-ben vette fel a Plitvicei-tavakat a Világ természeti örökségének listájára. A 266 km2-en elterülő Plitvicei-tavak Nemzeti parkot 16 teraszos fekvésű tó alkotja, amelyek vízesésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az első tó 636 méterrel a tengerszint felett található, míg az utolsó, 8 km-el délebbre, és 133 méterrel alacsonyabban fekszik. A tavak legnagyobb mélysége 46 méter. A Plitvicei-tavak egyik különlegessége a víz áttetszősége, amely akár a 8 métert is elérheti. A tavak két csoportra oszthatók: a felső tavakat (12), amelyek nagyobbak és békésebbek, sűrű erdő veszi körül; míg a 70 méter magas sziklafalak tövében található alsó tavak (4) körül alacsonyabb növényzetet találunk.

Az 1949-ben nemzeti parkká nyilvánított Plitvicei-tavak, Európa legismertebb természeti nevezetességei közé tartoznak. Az UNESCO 1979-ben felvette a Plitvicei-tavakat a Világ természeti örökségének listájára. Manapság a Plitvicei-tavak Horvátország leglátogatottabb idegenforgalmi célpontjának számítanak, az idelátogató vendégek száma még a Dubrovnikba utazók számát is meghaladja. A Plitvicei-tavak Horvátország sík- és hegyvidéki részének találkozásánál fekszenek, a tengerpart felé vezető út mentén. Ezért a Plitvicei-tavak ideális pihenőhelynek számítanak a tengerpartra utazó turisták számára. Érdemes megállni egy ebédre, de akár az éjszakát is eltölthetik itt. A tavak Zágrábtól 140 km-re délre fekszenek.
































A Plitvicei-tavak mentén több kilométer hosszú rendezett gyalogösvény várja az idelátogatókat. Leggyakrabban kanyargós, fából készült hidakon lehet átkelni a tavak felett. Mivel a nyár folyamán a tengermelléki időjárásnak köszönhetően rendkívül gazdag a növényvilág, télen pedig a kontinentális éghajlat miatt általában vastag hótakaró borítja, a Nemzeti Park minden évszakban számtalan látnivalót tartogat a látogatók számára.

A Nemzeti Park területén több őserdő jellegű erdei életközösség is található, amelyek kivételes értékük miatt különleges rezervátumokká lettek nyilvánítva (pl.: a Čorkova-öböl). A Plitvicei-tavak területét általában novembertől - márciusig vastag hótakaró borítja, ami leginkább a sífutás szerelmeseit vonzza, decemberben és januárban pedig rendszeresen befagy a tavak vize is. Nyáron a legnagyobb tavak - mint a Prošćansko vagy a Kozjak - hőmérséklete 24°C-os, ezért fürdőzésre is kiválóan alkalmasak. A tavak mentén összesen 20 barlang található, amelyek közül a Golubinjača, a Mračnjača, a Velika pećina és a Šupljara a legismertebbek. A tavakat nem csak gyalogosan, de turistavonattal és hajóval is körbe lehet járni. A kiválasztott programtól függően (hat turistaútvonal áll a vendégek rendelkezésére), 3 - 6 órás kirándulás vár a látogatókra. A szálláshelyet kereső vendégek a Jezero, a Plitvice és a Bellevue szállodák szolgáltatásai közül választhatnak, de megszállhatnak a számtalan magánszálláshely valamelyikében is.









>


















Az állat- és növényvilág érdekességei:
A Plitvicei-tavak területét rendkívül változatos növénytakaró borítja, amit mi sem bizonyít jobban, mint az hogy, találhatók itt mediterrán, kárpát-medencei, eurázsiai, arktikus és boreális növények, de nagyszámban élnek itt endemikus fajok is. Az erdők leggyakoribb fája a bükk, amely a terület kb. 73%-át uralja. A bükkfának rendkívül fontos ökológiai szerepe van, mert megszilárdítja a talajt, és így megakadályozza a földcsuszamlást és a talajeróziót. A második leggyakoribb fa a fenyő, amely az erdők kb. 22%-át borítja. Általában a magasabban fekvő helyeken, a bükkerdők felett találkozhatunk vele. A Nemzeti Park legszebb erdőit a bükk- és fenyőerdők alkotják. Különösen látványosak a bükk- és fenyőerdők találkozásánál található területek, illetve a rétek és a tavak. A Čorkova-öböl mentén elterülő erdő, minden bizonnyal a Dinári-hegység legszebb őserdeje. Ez a 79,50 hektáros területen található erdő, minden emberi beavatkozás nélkül, kizárólag természetes körülmények között fejlődik. Az öböl területén a növényvilág több óriásával is találkozhatnak az idelátogatók, ilyen pl. a több mint 50 méter magas lucfenyő, vagy a kb. 140 cm átmérőjű jegenyefenyő. Az itt előforduló állatfajok közül feltétlenül érdemes megemlíteni a barnamedvét és a farkast, amelyek leggyakrabban kora hajnalban vagy alkonyatkor aktívak, de megtalálható itt a róka, a hiúz vagy a borz is. A tavakban nagyszámú pisztráng él, de a horgászat egyelőre tilos. A Park madárvilága is rendkívül gazdag: több mint 140 madárfaj - az énekesmadaraktól a ragadozókig - fészkel errefelé. A Horvátországban előforduló lepkefajok megközelítőleg 30%-a honos a Plitvicei-tavak területén.