Szluin (Slunj)

2006.09.23.

Vissza Zágrábba. Tovább Plitvicére.

A Horvátországba látogató természetbarátok egyik kedvelt célpontja a Plitvicei-tavak Nemzeti Park. Ez a kisváros ideális szállás lehetőséget kínál a Plitvicét felkeresőknek. A Nemzeti park bejárásához nem elég pár óra, érdemes részletesen bejárni de ez csak ugy valósítható meg ha a közelben tudunk aludni. Slunj főterén, miután átmentünk a két viadukton kényelmesen leparkolhatunk, van itt söröző, fagyizó, és mindenféle egyéb bolt. A házak nagyrészén a nálunk is ismert 'cimmerferi' táblák jelzik, hogy hol érdemes szobát keresni, de az interneten keresztűl is sok lehetőség kínálkozik. A csoportunk kényelmes és tiszta szobát kapott 100 kunáért, melyben a bőséges reggeli is benne volt.

Slunj Horvátország szárazföldi régiójának északnyugati részén fekszik, s egyben a történelmi Kordun vidék gazdasági-kulturális központjának számít. Gyönyörű fekvésénél fogva több mint népszerű kirándulóhely - Slunj ugyanis a Sluncica folyócska és a helyenként szinte vadregényes Korana folyó torkolatánál épült, közvetlenül a Zágrábból a Plitvicei tavakon át Zadarig vezető főút mentén, Karlovactól kb. 5o km-re. A városka gazdag történelmi emléktárral büszkélkedhet, melynek fontos része a helység 14. századi várroma. A legfontosabb látnivalót mégis a számos kis vízesésre épült réges-régi vízimalmok kínálják, melyek korhűen helyreállított, mesekönyvek oldalaira emlékeztető együttesét a Rastoke városrészben csodálhatjuk meg. A faépítmények némelyike 3oo évesnél is régebbi, körülöttük pedig gondosan ápolt kertek húzódnak - kiváló fotóstéma, ezért Dalmáciába autózva feltétlenül iktassunk be Slunjban legalább egy rövidebb pihenőt. Az igazi turistaínyenceknek valószínűleg több nap is kell a környék felfedezéséhez, ahol az egyik legkeresettebb szabadidős lehetőség a csodálatos Korana folyón való raftingolás. A vadvízi kalandok után jól fog esni valamelyen finom, helybéli recptúra szerint készült vad- vagy halspecialitás!

Szluin (horvátul Slunj): város a mai Horvátországban Karlovác megyében.

Története: A települést a 12. században említik először. Mellette állnak Szluin várának romjai. A várat a Szluini grófok építették, később a Frangepánok vára volt, először 1406-ban említik. 1561-ben a török sikertelenül ostromolta, később is több ostromot szenvedett, utoljára 1716-ban. A Slunjčica túloldalán a vár védelmében ferences kolostor is épült, melyet 1578-ban a török, miután a várat bevenni nem tudta a várossal együtt elpusztított. A város a 17. század végén épült újjá és ekkor kapta mai arculatát. A 18. – 19. században a Szluini határőrezred parancsnokságának székhelye volt. 1809 és 1813 között francia megszállás alatt állott. A rövid francia uralom a nyugati kultúrát is a városba hozta, ekkor épültek a város új útjai és hídjai. 1822-ben a várat birtokosai elhagyták, jelentősége megszűnt és rom lett. 1910-ben a városnak 2172 lakosából 1521 horvát, és 627 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásának székhelye volt. 2001-ben 6096 lakosa volt.

Látnivalók A város mellett láthatók a régi vár romjai. Szluin várának története: Szluint először 1390-ben említették meg, amikor is vegliai (Frangepán) Iván herceg, Modrus (Modruš) és Vinodol birtokosa, Szluin hatalmas birtokát Subics-Zrínyi Pálnak zálogosította el. Szluin ekkoriban viszonylag még új székhely volt, mely nem sokkal az után jött létre, hogy vegliai Frangepán család tagjai felosztották egymás közt az ősi drezsniki (Drežnik) nemzetségi megye területét. A drezsniki megye 1323. körül, Károly Róbert király adománya révén került a Frangepánok tulajdonába, akik rögtön meg is kezdték a feudális berendezkedésüket a területen. A Zrínyiek és a Frangepánok közti bérleti jogviszony miatt, aztán majd félévszázados pereskedés támadt, melynek a királyi bíróság vetett véget. Szluin 1449-ben, már megint a Frangepánokhoz tartozott. Még ugyanezen évben, a hét Frangepán fivér testvériesen felosztották egymás közt atyjuk birtokát. Szluin ezután Frangepán Duimhoz került, akinek leszármazottja ezután szluini ágnak nevezték magukat. Valószínűsíthető, hogy Szluin vára már ekkoriban megkaphatta alapkialakítását. A szluini vár építészeti sajátosságai: Az ősi vár, ma is jól megkülönböztethető romjai a Szlunycsica folyó jobb partja fölött találhatók, míg a folyó bal partján lévő egykori település az új város alatt rejtőzik. A szluini várnak sokszögletű, azaz aszimmetrikusan hétszögletű alakja van. Az így tömörhatást mutató várnak sohasem volt külső tornya, ami kivételesnek számított abban a korban. Mindezek ellenére feltételezhető, hogy a vár legkorábbi fázisában, az északkeleti sarokban mégis létezhetett egy lakótorony. A szluini vár alakja leginkább a brinjei vár kialakításához hasonlítható, noha Brinjét a 15. században, míg Szluint 1390. környékén építették fel. A vár faragott és tört kövekből épített falainak külső palástján jó néhány építési, vagy átalakítási fázis figyelhető meg. A máig fennmaradt falkoronának mellvédje is volt, míg a várfal egyik sarkában, egy a falkoronánál jóval magasabb, lekerekített pártázat maradt fenn, mely valószínűleg egy későbbi átépítési fázishoz tartozhatott. E magasabb falkorona egyébként egy torony pártázatához hasonlítható. A vár déli falának támaszkodott a palota, míg a várkapu a várudvar északi részén volt megtalálható. A korai vármagot egy későbbi és építésében jóval szerényebb minőségű, félkör alakú tornyokkal és puskalőrésekkel ellátott védőfallal övezték. A Koranába igyekvő Slunjčica a vadregényes sziklák közt több vízesést alakít ki. A gyors folyású patak mentén évszázadok óta vízimalmok állnak, melyek között 300 évesek is vannak. A folyók vize kiválóan alkalmas evezésre, kajakozásra, horgászásra nyáron pedig még fürdőzésre is. A környéket gazdag vadállománya a vadászok paradicsomává is teszi.