Ez a túranap is húzósnak indult. A Naszályt eddig csak kerülgettük ma viszont átmásztunk rajta , szó szerint . Kora reggel a szokott váci átszállással mentünk Katalinpusztáig , itt egy gyors pecsételés a kocsma/boltban. Első utunk természetesen az Emlékmű jelzést követve Rockenbauer Pál  kopjafájához vezetett  , mint mindig most is tele volt virágokkal, koszorúkkal. Rövid elmélkedés után a közeli vadkerités leszakadt nyílásán átkelve a régi kék utvonalán haladtunk felfelé és néhány száz méter után rátértünk a szintén frissen festett kéktúra utvonalra.. A Naszály lábánál induló szép erdei szakasz lassan emelkedik , a Bikk kútnál reggeliztünk majd elkezdtük  szerpentinezést a hegyoldalban. Ahogy egyre jobban emelkedtünk a hegyoldal is egyre meredekebb lett, az utólsó szakasznál az ösvény a sok kidőlt fától itt ott kicsit nehezebben járható de végül is elérkeztünk arra a pontra ahol az utólsó 10 m-en már négykézláb kell felmászni a Naszály tetőre. Miután felmásztunk kellemes szekérúton vezet az út a tetőn a geodéziai torony felé, utközben sikeresen begyüjtöttük a GCNaTe  geoládát melybe egy szép Travel Bug-ot is elhelyeztünk.  A torony környéke kiábrándító . Kinek van olyan kevés esze , hogy képes felmászni erre a szép hegyre és utána még van kedve összefesteni mindent ami csak az útjába kerül, egyre több olyan helyszínnel találkozunk ahol ilyen  rombolás és pusztítás tapasztalható. A Naszály tetőn Dél felé eléggé nyílt terepen kezdtük az ereszkedést  Ősagárd község felé,  a jelzések végig szép újak és jól követhetőek. A faluban a kocsma a hívatalos pecsételő hely , sajnos nem volt nyitva  igy próbálkoztunk a plébánián, az orvosi rendelőben de sehol senki. A templom után nem messze , az ut jobb oldalán  végül is  bementünk a helyi szeszfőzdébe  és itt kissé csodálkozva ugyan de készséggel kaptunk céges pecsétet.  Ősagárd és Felsőpetény között útvonal változás van a jelzés a templom melletti  utcán  vezet ki a faluból, majd azt elhagyva széles szekéruttá változik. Ezen az úton kell maradni akkor is amikor elfogynak a jelzések és mindkét oldalon csak szántóföldek között vezet az út. Nem letérve erről a legszélesebb útról minden lehetséges helyen ujra találkozunk a jelzésekkel  és símán haladhatunk Felsőpetény felé. A falu feletti gerincútról nagyon szép a kilátás a Naszály felé , jó volt visszanézni erre a szép magányos  hegyre , bár tudtuk, hogy a szebbik felét fordítja felénk mivel a Vác felőli oldalát már elbontották. Talán marad belőle az unokáinknak is?!  Felsőpetény főlött nemsokkal  a jelzés balra letér egy  ritkábban járt útra ez kissé gazos  a későbbiekben itt van egy kis bizonytalanság a jelzésben mivel ez az ösvény ketté ágazik és nem egyértelmű, hogy a FELSŐ ut a helyes irány. A faluba aztán gyorsan leértünk  a kocsmához ahol szép OKT gumi pecsétet  és hideg sört is kaptunk.  Itt már a Cserhátban járunk  és majd  valamikor innen folytatjuk az utunkat a Mátra felé.
 
Szendehely - Katalinpuszta:
A német nemzetiségi hagyományait őrző település nevezetessége a falu múltját bemutató honismereti ház. Építészeti emlékei közül egy XIX. század elején készült kőhíd és az ugyancsak ebben az időszakban épült templom említésre méltó. Szendehely egyike a legfiatalabb Nógrád megyei falvaknak. 1753-ban telepítették ide Berkenyéről a német ajkú, római katolikus vallású családokat, akik a mai napig sokat megőriztek régi hagyományaikból. A különálló, de közigazgatásilag a településhez tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja.

Ősagárd:

A Nógrád Megyei Ősagárd község a Naszály hegy lábánál elterülő Cserháti fennsíkon fekszik. Agárd néven már 1424-ben is létezett, hiszen a feljegyzések őrzik, hogy Borbála, Zsigmond király neje kapta adományul. Mivel hazánkban több Agárd község is létezik, így megkülönböztetésül az Ősagárd nevet kapta 1906-ban.

Ősidőktől lakott telepüés,a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak. A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet.
A ma mintegy 350 lelket számláló község népessége a török hódoltság után Gömör és Hont vármegyékből érkező evangélikus vallásfelekezetű, betelepült szlovákajkú és helybéli református, magyar ajkú családoktól származik. Az evangélikus Egyházközség létezésének első hiteles adata 1735-ből maradt ránk. Az ellenreformáció alatt templomukat elkoboztatta a nagy hatalmú váci püspökség. Így 67 esztendeig a nézsai, majd nőtincsi katolikus plébániához tartoztak az itt élő evangélikusok. Istentiszteleteken a bánki evangélikus templomban vettek részt. II. József Türelmi Rendeletének köszönhetően, 1785-ben, Bilszky János evangélikus lelkipásztor vezetésével új templomot épített Agárd népe. Az 1786 októberében felépült templom, természetesen ma már toronnyal együtt, napjainkban is az ősagárdi evangélikusok lelki otthona. A templomba belépő a mennyezeten az „„Old le a te saruidat, mert a hely,amelyen állasz,szent föld.”” bibliai idézet olvasható. /2 Móz 3,5/ A templom oltárképe 1923-ban készült és a Gecsemáné kertben gyötrődve imádkozó Krisztust ábrázolja. Orgonáját 1818-ban építették. Ennek az orgonának a fémsípjait hadicélokra áldozták 1914-ben. Új orgonát az ősagárdi evangélikusok 1928-ban vásároltak a Rieger cégtől Horeczky Aladár lelkész bíztatására. Az agárdi templom tornya Holéczy Mátyás lelkészi szolgálata alatt, 1824-ben épült. A karcsú torony magassága 22 méter. 1862-ben bádoggal fedték, 1906-ban horganyvaslemez tetőt kapott. Csúcsán csillag van. Az első világháború előtt két ősi harang lakott a toronyban. A nagyobb 312 kg-os, 1835-ből való. Felirata: „ „Öntötte Schaudt András Pesten 1835.”” A kisebbik 1794-ből származó 40 kg-os harangot, a második világháború idején szintén,hadi célokra szolgáltatta be a gyülekezet 1928-ban. A gyülekezet önkéntes adományokból 1921-ben egy új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „„Luther Wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház.” A harangon a magyar címer ékeskedik.

Zsömle barlang: a Násznép barlangtól keletre található a geológiai ritkasága miatt nevezetes Zsömle barlang, ami egy kb. 2 méter átmérőjű szabályos gömbfülke. A Naszály kiemelkedését megelőző földtörténeti korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt keletkezett.

Násznép barlang: A néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba. Régebben Sárkánylyuk barlangként is szerepelt. A Naszály meredek, észak-keleti oldalában található. Hatvan méter hosszú, négykupolás barlangtermében, 1912-ben ásatásokat végeztek, mert több környéken talált őskori edénylelet arra utalt, hogy a barlang egykoron ősember lakóhelyéül szolgált, azonban emberi leleteket, eszközöket nem találtak.  <>
 

---