J
ártunk
már ezen a szép váráról ismert településen két napja, de akkori
ismerkedésünk a vasútállomásra illetve a közeli kocsmára korlátozódott
, hiszen a Börzsöny legmagasabb csúcsait érintő túranap után többre nem
maradt időnk. Ma reggel ismét vonatra szálltunk és így érkeztünk
meg Nógrádra. A várrral kezdük a túrát , kellemes kis sétával gyorsan
fel lehet érni a településen keresztűl, a vár nyitott , belépődíj nincs
- egyelőre. Az állagmegóvás jelenleg is folyt , illetve több
falszakaszt megmagasítottak , felújítottak, ottjártunkkor a kapu
melletti fülkék falazatát javították. A vár belső részein nem maradt
meg szinte semmi de érdemes a kis toronyba elsétálni, annál inkább mert
itt van a Börzsönyi várak kódja is. Van itt egy geoláda is mely mint TB
temető is ismert , nem kerestük meg. A várat megkerülve jöttünk le a
várdombról majd a már korábban is látott érdekes források mellett
elhaladva indultunk ki a településről. A jelzések szépek jól
követhetőek. A vasútvonalat keresztezve emelkedni kezd az út egészen a
Nagykőhegy csúcsáig. Egy magányos természetfotós-túrázó huzott el
mellettünk és végül is amikor felértünk a hegytetőre kiderült , hogy
tényleg csodálatos a panoráma innen fenntről a távoli
Dunakanyarra. Az itt lévő geoládát próbáltuk megkeresni de
a meredek hegyoldal miatt veszélyesnek ítéltük és abba hagytuk .
Magyarkút felé lassan lejt az út , a kis üdülőfalu előtt a jelzés letér
egy ösvényre balra a széles szekérútról és itt ismét azt tapasztaltuk,
hogy talán nem véletlenúl de rengeteg fát döntöttek az útra és
igy szinte lehetetlen az útvonal tartása. Mi sem bajlódtunk vele a
letéréssel szemben egy ösvény indul jobb felé az erdőben arra mentünk
ez a kis út a vasútállomáshoz vezet itt visszakanyarodva a település
főutcájára újra irányba álltunk. A Magyarkúti Fogadóban
kerestük az OKT pecsétet de mint kiderűlt nem itt van, de szívesen
adott a tulaj céges bélyegzőt és sört is. A falu végén az Irma
forrás melletti intézményben van az OKT bélyegző a krokodil farka alatt
egy kávé kíséretében itt is pecsételtünk. Széles egykor talán
makadám úton vezet tovább a jelzés Katalinpuszta felé, szionte
már unalmasnak tűnhet ez az út de a sok koratavaszi virág miatt most
nem volt egyhangú. Igaz a jelzések egy kicsit megfogyatkoztak itt már
figyelni kellett a térképre is. Mégis elkeveredtünk. A térkép szerinti
nyomvonalon nem találtuk meg azt a letérést amikor el kell hagyni a
széles szekérutat igy egy kis tónál kötöttünk ki amit jelez is a
térkép. Itt körűlnéztünk fotozgattük a vadkacsákat és megpróbáltunk
valahogy a helyes irányba tovább menni.. végül is
Szendehely község be értünk be és itt szépen megkerestük a
2-es főutat ami Katalinpusztára vezet tovább. Egy közúti
baleset miatt a főutat lezárták mindkét végén pontosan a község
két pldalán igy a buszok nem értek el bennünket és a helybélieket sem.
Hosszas várakozás után vlégre jött egy busz és egy olyan
űtvonalon vitt el minket Vácra aminek a menetrendhez nem sok köze
van. Igy viszont egy kellemes "autóbuszos kirándulás" keretében
megnézhettük a környező községeket és dombvidéket is. Ebben
segítségünkre volt az a másik közúti esemény is, melynek során láttuk,
hogy a keskeny hegyi utakra átterelt forgalomban egy kamion a
kerülőuton is árokba csúszott és igy végleg megbénult a térség
közlekedése.
Mégis csak jobb a hagyományos
gyalogos közlekedés. :-) Szép túraszakasz volt ez is de a
jelzések nem problémamentesek.
Nógrád:
A község Budapesttől 60 km távolságra található a
2-es számú
főközlekedési út szomszédságában. A mintegy 1500 lélekszámú falu Nógrád
megye
névadó települése. A megye délnyugati sarkában, a Börzsöny hegység
keleti
oldalán festői szépségű völgykatlanban terül el. A település határában
magasodik a Börzsöny legmagasabb csúcsa, a Csóványos (939 m). A nagy
történelmi múltú vár a község közepén helyezkedik el.
A lapos, csupán 286 méter
tengerszint feletti magasságú, biotitdacit szikladombra építették a
várat,
amely legnagyobb látványossága a községnek. A település története
nagyon távoli
múltba nyúlik vissza. Már a bronzkorból is emberi közösségre utaló
leletek
kerültek elő a föld mélyéből. A falu régi része a vártól
északkeletre terül el, itt található
a XVIII. században épült római katolikus templom és plébániaház. A falu
középpontjában található parkban Szent Flórián szobra van elhelyezve,
amelyet
Graz városa ajándékozott a községnek. A vár tövében található a
millecentenáriumi emlékpark. Nógrád község kiépített
telefonhálózattal víz-, földgáz és
csatornarendszerrel van ellátva.<> Az Országos Kék Túra
útvonala érinti a települést. A
községet körülvevő erdők-mezők és a hegyi források a túrázást kedvelők
kedvenc
célpontja.
>
A vár története a várak.hu
honlapról: >
Hazánk legrégibb
kõvárai közé tartozik a szabálytalan
alaprajzú, belsõtornyos és belsõ várból álló nógrádi vár.
A vár
keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de azt
tudjuk, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás
korában
fennállott. A késõbbiek során az itt élt szláv és bolgár törzsek ezt
felújították, megerõsítették, és talán ez idõben vetették meg a kõvár
alapjait
is, melyet Novigrádnak, Újvárnak neveztek.
A honfoglalás
idején, mint ezt Anonymus mondja: "Árpád
vezér tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád
várának
(Castrum Nougrad) népét meghódítsák neki." A vár védõi ellenállás
nélkül
adták meg magukat és a várat a magyar csapatoknak.
Okleveles
adataink 1108-tól vannak az akkori királyi várról,
melynek ebben az idõben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja.
1138-ban,
1266-ban sõt még 1274-ben is, mint "castrum regium" szerepel. A budai
káptalan 1299-i iktatólevelében "Castrum Novigrad" néven említik.
IV. László király
I. Tamás váci püspöknek adományozta
Nógrádot. Az adományozás valószínû, az 1274-1284-es évek között
történt.
Tévesnek látszik az a feltevés, mely szerint a várat I. Géza 1075-ben
Áron váci
püspöknek, vagy hogy II. Endre 1199-ben Boleszlo váci püspöknek
adományozta
volna hálából, amiért õt Imrével szemben támogatta, miután a fentiek
szerint is
még 1274-ben királyi várként szerepelt.
A tatárjárástól a
XV. századig kevés adatunk van a várról.
A Zsigmond király
halála utáni évtizedekben a huszita
támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erõsítette meg falait,
melynek
nagyszabású kiépítése Báthori Miklós püspök nevéhez fûzõdik, aki
1475-1506
között, az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján
hatalmas
költséggel új épületekkel bõvített, 30 láb mély és ugyanilyen
széles, sziklába vágott árokkal
kerítette, kutat fúratott és új tornyot, a belsõ vár öregtornyát
építette meg,
melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három
farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült., reneszánsz
emléktábláját
helyezték el. Ezt az emléktáblát a feltáráskor megtalálták a torony
elõtt
húzódott sziklaárokban, a törmelék között.
Szapolyai János
birtoka 1526-ban, kitõl 1527-ben Ferdinánd
serege foglalta el, és tartotta kezében 1544-ig, amikor Buda eleste
után, a
török közeledtének hírére Miskey István várkapitány az õrséggel együtt
gyáván
megfutamodott, a mint azt az egyik írásban olvashatjuk: " oktalan
félelem
miatt a védelem megkísérlése nélkül hagyták el a mieink a várat". Az
elhagyott várat Mohamed budai pasa és Husszein esztergomi bég katonái
harc
nélkül szállták meg.
Mátyás fõherceg,
Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fõvezérek
egyesített serege 50 évi megszállás után 1594 február 27-én
szabadították fel
Nógrádot. Az ismét végvárrá lett erõsség védelmét Révay András kapitány
parancsnoksága alatt 300 magyar és 300 német katonából álló õrség látta
el.
Miután a várat nem erõsítették meg, bár erre nagy szükség lett volna,
1598-ban
a török újabb támadást intézett ellene. Ennek ellenére a védõk
sikeresen verték
vissza az ostromot.
Bocskai István
erdélyi fejedelem 1605-ben török segítséggel
foglalta el a várat, de az 1606.évi bécsi béke alapján a király kezébe
került.
1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, majd 1622-ben a nikolsburgi béke
ismét a
királynak juttatja vissza. Eszterházy Pál kapitány 1626-ban, Murtteza
budai
pasa vezette török csapatok támadásakor sikeresen védte meg a várat.
Az ostrom során
sérült nógrádi vár megerõsítését 1655-ben az
Ország Rendjei rendelték el és annak õrizetére 150 lovas és 200
gyalogos
katonát küldtek. Az Apaffy Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett
török
csapatoknak 1663-ban Nadányi Miklós várkapitány a várat ellenállás
nélkül
átadta. Rövid 22 évi megszállás után 1685-ben a villámcsapástól
felrobbant
lõporraktár hatalmas rombolást végzett a védõfalakban, ezért a török a
még épen
maradt részeket is felgyújtotta, és a várat elhagyta. A vár török
parancsnoka,
Csonka bég késõbb kereszténnyé lett, és I. Lipót király nagyobb
uradalommal
jutalmazta meg.
II.Rákóczi Ferenc
szabadságharca idején a fejedelem többször
sürgette Bottyán generálist a vár kijavítására és felépítésére. A vár
kapitánya
Földváry László 1709 májusában azt jelentette Bercsényinek, hogy az
Károlyi
János megtekintette és jónak találta. A vár megerõsítése azonban nem
volt
alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári
csapatok
közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok szétrombolták.
A császáriak
rövidesen el is foglalták, és a még álló
falakat lerombolták.
>