Ezen az őszi munkatúrán a jövő évre tervezett Fejérkő teljesítménytúra tervezett útvonalának egyik szakaszát jártuk be és rögzítettük az útvonal adatait GPS-el. Szántódról a sárga kereszt jelzésen mentünk a 9-es tetőig majd innen a  D-felé elterülő erdőn át  egy nagyon szép erdei gerinc úton mentünk egészen az M7 bálványosi csomópontjáig.  Itt egy erdészeti átvezető hídon keresztezzük az autópályát majd tovább haladva a Gyugyháton át  értük el a Bálványosra vezető bekötő utat. Ezen  kb. 1 km-t mentünk majd balra letértünk a bálványosi szőlőhegy felé és ezen az úton ereszkedtúnk le a faluba. Itt az Erzsébet vendéglőben feltöltödtünk és megállapítottuk, hogy ez jó lesz pecsételő helynek. A falu foci pályája  mellett elhaladva Ny-felé emelkedő úton  értük el Karácsony pusztát majd innen cikk-cakkban  haladva két villanypásztoros kerítésen átkelve  értük el a Kereki D-i része feletti erdőt. Innen már egy enyhén horhós szép erdei úton gyorsan leereszkedtünk  a faluba. Ez az út a Kereki vár felé vezető mellékutca közelében éri el a Kaposvár felé vezető országutat igy megfelelő lesz a ttúrának is.

Bálványos:
"A bálvány kőoszlop, határkő főnévből származik. Jelentése: bálványos falu, vagyis olyan falu, amelynek nevezetessége valamely oszlop." – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek redszere című könyvében.
A honfoglalást megelőző időkből egy bronzfibula került elő.
A legenda szerint Koppány menekülő, maradék hadainak nyújtott menedéket. 1001-ben említi Baluvanis néven a pannonhalmi apátság alapítólvele. Az 1056-os tihanyi apátság alapítólevelében Baluvana néven szerepelt, mint egy lovak legeltetésére alkalmas terület.
1545-ben enyingi Török János telepített ide protestáns jobbágyokat. A török után, a XVIII. században indult gyorsabb fejlődésnek, ekkoriban 300 lakosa volt. 1848-ban a falujegyzőjének vezetésével 69 férfi állt be nemzetőrnek. A szabadságharc után a bécsi Satzger család hozott létre majorságot és építkezett a községben. A XX. század elején 1540-en lakták. Horthy Miklós egyik vadász területe volt, a vadban gazdag vidék, ő építette ki a műutat a faluig. A II. világháborút követően lakóinak száma egyre fogyott. Ma főleg a közeli Balaton-parti településekre jár dolgozni a lakosság, illetve egyéni gazdálkodás folyik.
Nevezetességei:
Római katolikus templom, amely 1780-as években épült, barokk stílusban. Szent Gábor főangyal tiszteletére szentelték.
Református templom, amely a hívek adakozásából épült 1836-ban.
Satzger (vagy Takács) kastély.
Népi jellegű műemlék házak, amelyek a külső-somogyi népies építészet jellemzőit mutatják: íves oldaltornácosak, vert falból, vályogból épültek, elől oromfalasak vagy csonkakontyosak. Jellemzőjük: a nádtető

---