Az előrejelzések rendesen elijesztették a jelentkezőket, most azért
röviden
elmondanám , hogy mit hagytatok ki. A Plázától indulva a
vasútállomásnál
tértünk rá a DDP
útvonalára.
Ez a regionális túraút Siófok - Kaposvár - Pécs - Szekszárd
városait köti
össze, bemutatva az érintett tájegységek legszebb látnivalóit. Ennek az
útvonalnak egy kis részét jártuk be . A Donner városrészen kigyalogolva
,
a kb. 15-20 cm-es hóban értük el a Zselic Északi peremén
lévő
gyertyános völgyet, melyet a vasházaktól leereszkedve egy oldalágon
értünk el.
Az első megálló a Négytestvér forrásnál volt mely rendesen
üzemelt, innen
tettünk egy kis kitérőt a Hódos tó partján álló Gyöngyvirág
kulcsosházhoz és a
Kőés forráshoz. A forrás felett található a GCTESO geoláda.
Visszatérve a pirosra felkapaszkodtunk a Zselic
kertvárosba és
rövid országúti szakasz után a domb másik oldalán kezdtük meg az
ereszkedést. A túrista út bejáratát ellepte a hó de néhány
méter
bozót után sikerült nyomot fognunk és nagyon szép patak völgyben
haladtunk
tovább. Itt végre találkoztunk is a csodabogyóval amit a hó
alól
kiásva rendesen megnéztünk, lefényképeztünk. A völgyben található a GCTOTO geoláda.. A
Vándor és
Eszperantó
források mellett vitt tovább az útunk, majd egy kis emelkedő után
egy
ösvényen leértünk a Túrista Emlékműhöz. A Töröcskei-tó befagyott de a
jég
állékonyságát nem próbáltuk ki inkább a gáton át megkerültük a tavat ,
a
jelzett út is erre vezet. A Tó nyugati oldalán már irányban voltunk
Töröcske
község felé és néhány róka és őz megzavarása után elértük a kis
zselici
falut, ami napjainkban már Kaposvár része így innen pár perc várakozás
után a
14-es helyi járatú busszal visszautazhattunk a kiinduló ponthoz,
kényelmesen
és időben hazaértünk.
Néhány
szóban a látnivalókról:
A
Donner Kaposvár városrésze.
A városrész nevét az egykori kocsmáros, sörfőzőmester Donner Jánosról
kapta. Donner János itteni területét felparcellázta, majd eladta. A
városrész fejlődése a XIX. század elején kezdődött. Egy-két évtized
alatt csinos lakóházak sora épült itt fel. Jelenleg is Kaposvár
kellemes kertvárosi negyede ez a városrész, mely az egyik legrégebbi
része Kaposvárnak, régebben Donner volt az első kerület. Kaposvár déli
részén található, a Kapos folyó mellett.Északi határának a vasútvonalat
tekinthetjük, ami elválasztj a Donnert a Belvárostól. Nagyrészt
dimbes-dobos a városrész, Kaposvár hét domjából itt található a Róma-
illetve a Lonka-hegy is.
Gyertyánosi erdő
A Kaposvár és Zselickislak között elterülő 77 hektáros erdő 1971-ben
kapott új szerepkört a megye első parkerdejeként. Az eltelt idő alatt a
város terjeszkedése és a Kapos-Zselic Kertváros létrejötte az egykori
legelőkön azt eredményezték, hogy a lakott helyek lassan körbevették,
és megközelítése is könnyebbé vált. Azóta a családok és
természetkedvelők rövid sétáinak kedvelt célpontja.
Az erdő változatos felszínű vidéken található, ahol a meredek dombokat
mély völgyek és vízmosások választják el. Nevéhez illően, zömében
gyertyán-tölgy vegyes erdő, ahol a ritkított faállomány és gyérített
cserjeszint lehetőséget ad arra, hogy a szaggatott felszíni formákban
gyönyörködjünk.
Az erdő talán hóolvadás után a legszebb: egyes részein a védett hóvirág
hihetetlen sűrűségben lepi el a földet.
A Zselic éghajlatában érzékelhető enyhe óceáni és mediterrán hatásnak
köszönhetően néhány ritkább védett növény is él ebben az erdőben: a
szúrós csodabogyó
-Ruscus aculeatus- állományainak egy része megmaradt a védelem
előtti időszakból (akkor még koszorúkhoz gyűjtötték az ágait) míg az
igazi ritkaságnak számító lónyelvű csodabogyó -Ruscus hypoglossum- gyér
állománya a látogatók által nem háborgatott szűk bevágásokban rejtőzik.
Négytestvér forrás
A Kislaki erdőben csörgedező Kőér mellett jóvizű forrást talál a
kiránduló. Építése 1969-1971-ig tartott, - és mivel ez volt a megye
első természetjáró létesítménye -1973-ban , a magyar turisztika
centenáriumi évének tiszteletére Turista Emlékhellyé nyilvánították. A
forrás vadregényes környezete adott gyerekkori élményt és alkotói
ihletet a város neves íróinak és művészeinek. Gyergyai Albert, Fekete
István és Takáts Gyula feledhetetlen sorokban emlékeznek meg e tájról.
Elérhető a piros jelzésű turistauton. A kaposvári vasutállomástól három
kilóméter.
Tervezte: Lévai József, Tollrajz: Merendi József
Gyöngyvirág kulcsosház
A Kislaki erdő egyik szép völgyében áll a kaposvári természetbarátok
alkotása a megye első turistaháza. 1970-ben kezdték építeni, de mivel
71-telén leégett csak 1973-ban a magyar természetjáró mozgalom és
Kaposvár város centenáriumi évében sikerült ujjáépíteni. A körülötte
elterülő idillikus táj, a szép völgyek, patakok, a táborhely, a kis
erdei tó felejthetetlen élményeket ad az ide kiránduló turistának.
Elérhető a kék kereszt és a piros sáv turistautakon. A kaposvári
vasutállomástól déli irányba három kilóméter.
A Túristaház jelenleg
már a SEFAG Zrt. kezelésben van. Érdeklődni lehet: Csordás Roland kerületvezető erdésztől 30/9014247 számon
Tervezte: Merendi József, Tollrajz:Merendi József
Kőér forrás
A turistatelep építésének tizedik évében , 1978 májusában avatták fel
ezt a forrást a kaposvári természetbarátok. A forrás nevét az erdőn
átfolyó kis Kőértől kapta, melynek neve az idők során feledésbe merült.
A régi név visszaadása a régi szép helynevek visszamentésének szép
példája.
Tervezte: Lévai József, Tollrajz:Merendi József
Töröcskei-parkerdő
A 70 hektáros Töröcskei-parkerdőt 1981-ben hozták létre Kaposvár déli
részén, a Töröcskei-patak völgyében, illetve annak peremén. A ritkán
álló idős fák (elsősorban kocsánytalan és csertölgyek, valamint
vadkörték) régi fás legelőt idéznek, a fák közti legelőterületen
napjainkban már nem legeltetnek, ezért megindult a visszaerdősödés. A
felnövő újulat a korábban itt levő cseres-tölgyes és kocsányos tölgyes
erdők lombkoronaszintjét alkotó fajokból, valamint kökény, illetve
egybibés galagonya bokrokból áll. Az erdő szegélyén levő bolygatott
helyeken termetes feketebodza bokrok nőnek, termésük a madarak kedvelt
tápláléka. Az erdő keleten felhúzódik a völgy oldalára, és egészen a
Töröcskére vezető műútig ér, ott majdnem összeér az út túloldalán levő
Gyertyános-völgyi erdővel. A terület egy részére fiatalos bükkös és
kocsánytalan tölgyes a jellemző, míg másutt idősebb gyertyános-tölgyes
és bükkös állományokkal találkozunk
Cserkész (Vándor) forrás
A Töröcskei erdőben a Körtönyei-bükk utca folytatásában D-i irányba
húzódó völgyben található. A kaposvári természetbarátok a Kaposvári
Városszépítő Egyesület anyagi támogatásával 1982-ben építették ki és
emlékhellyé nyilvánították a Társadalmi Erdei Szolgálat megalakulásának
20. évfordulója tiszteletére. A Kaposváron megtartott XVII. Országos
TESZ találkozó keretében 1982. május 29-én avatták fel. Tervezte: Lévai
József, Tollrajz:Merendi József.
Eszperantó forrás
1983-ban
építették ki a Somogy megyei
természetbarátok.
Töröcskei tó
A völgy mélyebb részén folyik a Töröcskei-patak, mely a város
közigazgatási határán túl, a Sós-kúti-erdőben ered. Vizét felduzzasztva
hozták létre az 1970-es években a Töröcskei-tavat, mely nagyon kedvelt
horgásztó, rendszeresen nemzetközi halfogó versenyek színhelye is. A tó
3 hektáros területű, 600m hosszan és 200m szélességben tölti ki a
völgyet. Átlagos mélysége 2m, de a mederviszonyok eléggé változatosak,
találhatók 3-6 m közötti szakaszok is. Partján vízparti vegetáció él,
legtömegesebben a széles- és keskenylevelű gyékénytövek, valamint a
2-2,5 méteresre is megnövő nád. A nádas peremén néhol sásokból
(főképpen parti és zsombék sásból) álló magas sásos alakult ki. A
vízparti növényzetnek képviselője a tavasszal nyíló sárga nőszirom;
nyáron bontja szirmait a réti füzény és a fekete nadálytő. A nádszálak
között két lizinka faj is megbújik, a közönséges lizinka szára magasra
emelkedik, míg a pénzlevelű lizinkáé a talajon kúszik. A vízparthoz
közel nedvességet kedvelő fafajok élnek: a törékeny fűz inkább
fatermetű, míg a hamvas fűz gömbölyded bokorrá nő.
Turista emlékmű
A szervezett természetjárás megyei megalakulásának hetvenedik
évfordulóján állítottak 1982-ben.
Töröcske
Töröcske Kaposvár belterületéhez tartozó, egykor önálló településrész.
Kaposvár déli részén, a Zselici dombságban fekszik. Kellemes túrákat
lehet tenni a környező erdőkben. 1973-tól Kaposvár városrésze.
A települést a XIV. századtól folyamatosan említik a különböző
összeírások, valamint a birtokrendezések során. 1357-ben már temploma
és lelkésze is van. A kor szokásának megfelelően a fonott falú, sárral
bekent templom körül alakult ki a temetkezési hely is. A falu ekkor
Kaposújvárhoz tartozott és vámhely volt.
1492-ben a szerdahelyi Dersffy család tulajdonába kerül. A falu a török
hódoltságot a környező településekhez képest meglepően jó állapotban
vészelte át. Ez valószínűleg elhelyezkedésének, közlekedési utaktól
való távolságának köszönhető. A lakosság létszáma a felszabadító
harcokat követően több mint 250 fő. Ez a létszám a II. József által
elrendelt népszámlálás idején 376 fő volt. Ebben az időben a falu már
az Eszterházy-család hitbizományú birtoka.
Az elmúlt években derült ki, hogy a Töröcskei temető ravatalozóhoz
közeli területén különleges, országosan is védett virágok teremnek. Az
orchideák, fajtájából a pókbangó, a tarka kosbor, valamint az
agárkosbor nyílik a temetőben. A pókbangó a legkorábban nyíló bangó
faj. Bár még számos lelőhelye van, korábbi lelőhelyeinek jó része már
nem létezik. A többi hazai bangótól megkülönböztetik kopasz belső
lepellevelei.
Az agárkosbor a leggyakoribb kosbor. Előfordulási helyei erősen
megfogyatkoztak. Kis termetű növény, amelynek virágai alig emelkednek
ki a termőhelyének gyepalkotó fűféléi közül. A tarka kosbor domb és
hegyvidékeinken még nem számít ritkaságnak Jellegzetessége a viszonylag
hosszú sarkantyú és a sisakként összeboruló lepellevelek
csíkozottsága..
Hevesi Zoltán