Téli túra a DDP útvonalán
Kaposvár - Gyertyános völgy - Töröcskei-tó - Töröcske
2008.01.05.
Az előrejelzések rendesen elijesztették a jelentkezőket, most azért röviden elmondanám , hogy mit hagytatok ki. A Plázától indulva a vasútállomásnál tértünk rá a DDP útvonalára. Ez a regionális túraút Siófok - Kaposvár - Pécs - Szekszárd városait köti össze, bemutatva az érintett tájegységek legszebb látnivalóit. Ennek az útvonalnak egy kis részét jártuk be . A Donner városrészen kigyalogolva , a kb. 15-20 cm-es hóban értük el a Zselic Északi peremén lévő gyertyános völgyet, melyet a vasházaktól leereszkedve egy oldalágon értünk el. Az első megálló a Négytestvér forrásnál volt mely rendesen üzemelt, innen tettünk egy kis kitérőt a Hódos tó partján álló Gyöngyvirág kulcsosházhoz és a Kőés forráshoz. A forrás felett található a GCTESO geoláda. Visszatérve a pirosra felkapaszkodtunk a Zselic kertvárosba és rövid országúti szakasz után a domb másik oldalán kezdtük meg az ereszkedést. A túrista út bejáratát ellepte a hó de néhány méter bozót után sikerült nyomot fognunk és nagyon szép patak völgyben haladtunk tovább. Itt végre találkoztunk is a csodabogyóval amit a hó alól kiásva rendesen megnéztünk, lefényképeztünk. A völgyben található a GCTOTO geoláda.. A Vándor és Eszperantó források mellett vitt tovább az útunk, majd egy kis emelkedő után egy ösvényen leértünk a Túrista Emlékműhöz. A Töröcskei-tó befagyott de a jég állékonyságát nem próbáltuk ki inkább a gáton át megkerültük a tavat , a jelzett út is erre vezet. A Tó nyugati oldalán már irányban voltunk Töröcske község felé és néhány róka és őz megzavarása után elértük a kis zselici falut, ami napjainkban már Kaposvár része így innen pár perc várakozás után a 14-es helyi járatú busszal visszautazhattunk a kiinduló ponthoz, kényelmesen és időben hazaértünk.
Néhány szóban a látnivalókról:
A Donner Kaposvár városrésze. A városrész nevét az egykori kocsmáros, sörfőzőmester Donner Jánosról kapta. Donner János itteni területét felparcellázta, majd eladta. A városrész fejlődése a XIX. század elején kezdődött. Egy-két évtized alatt csinos lakóházak sora épült itt fel. Jelenleg is Kaposvár kellemes kertvárosi negyede ez a városrész, mely az egyik legrégebbi része Kaposvárnak, régebben Donner volt az első kerület. Kaposvár déli részén található, a Kapos folyó mellett.Északi határának a vasútvonalat tekinthetjük, ami elválasztj a Donnert a Belvárostól. Nagyrészt dimbes-dobos a városrész, Kaposvár hét domjából itt található a Róma- illetve a Lonka-hegy is.
Gyertyánosi erdő
A Kaposvár és Zselickislak között elterülő 77 hektáros erdő 1971-ben kapott új szerepkört a megye első parkerdejeként. Az eltelt idő alatt a város terjeszkedése és a Kapos-Zselic Kertváros létrejötte az egykori legelőkön azt eredményezték, hogy a lakott helyek lassan körbevették, és megközelítése is könnyebbé vált. Azóta a családok és természetkedvelők rövid sétáinak kedvelt célpontja.
Az erdő változatos felszínű vidéken található, ahol a meredek dombokat mély völgyek és vízmosások választják el. Nevéhez illően, zömében gyertyán-tölgy vegyes erdő, ahol a ritkított faállomány és gyérített cserjeszint lehetőséget ad arra, hogy a szaggatott felszíni formákban gyönyörködjünk.
Az erdő talán hóolvadás után a legszebb: egyes részein a védett hóvirág hihetetlen sűrűségben lepi el a földet.
A Zselic éghajlatában érzékelhető enyhe óceáni és mediterrán hatásnak köszönhetően néhány ritkább védett növény is él ebben az erdőben: a szúrós csodabogyó -Ruscus aculeatus- állományainak egy része megmaradt a védelem előtti időszakból (akkor még koszorúkhoz gyűjtötték az ágait) míg az igazi ritkaságnak számító lónyelvű csodabogyó -Ruscus hypoglossum- gyér állománya a látogatók által nem háborgatott szűk bevágásokban rejtőzik.
Négytestvér forrás
A Kislaki erdőben csörgedező Kőér mellett jóvizű forrást talál a kiránduló. Építése 1969-1971-ig tartott, - és mivel ez volt a megye első természetjáró létesítménye -1973-ban , a magyar turisztika centenáriumi évének tiszteletére Turista Emlékhellyé nyilvánították. A forrás vadregényes környezete adott gyerekkori élményt és alkotói ihletet a város neves íróinak és művészeinek. Gyergyai Albert, Fekete István és Takáts Gyula feledhetetlen sorokban emlékeznek meg e tájról. Elérhető a piros jelzésű turistauton. A kaposvári vasutállomástól három kilóméter.
Tervezte: Lévai József, Tollrajz: Merendi József
Gyöngyvirág kulcsosház
A Kislaki erdő egyik szép völgyében áll a kaposvári természetbarátok alkotása a megye első turistaháza. 1970-ben kezdték építeni, de mivel 71-telén leégett csak 1973-ban a magyar természetjáró mozgalom és Kaposvár város centenáriumi évében sikerült ujjáépíteni. A körülötte elterülő idillikus táj, a szép völgyek, patakok, a táborhely, a kis erdei tó felejthetetlen élményeket ad az ide kiránduló turistának. Elérhető a kék kereszt és a piros sáv turistautakon. A kaposvári vasutállomástól déli irányba három kilóméter. A Túristaház jelenleg már a SEFAG Zrt. kezelésben van. Érdeklődni lehet: Csordás Roland kerületvezető erdésztől 30/9014247 számon
Tervezte: Merendi József, Tollrajz:Merendi József
Kőér forrás
A turistatelep építésének tizedik évében , 1978 májusában avatták fel ezt a forrást a kaposvári természetbarátok. A forrás nevét az erdőn átfolyó kis Kőértől kapta, melynek neve az idők során feledésbe merült. A régi név visszaadása a régi szép helynevek visszamentésének szép példája.
Tervezte: Lévai József, Tollrajz:Merendi József
Töröcskei-parkerdő
A 70 hektáros Töröcskei-parkerdőt 1981-ben hozták létre Kaposvár déli részén, a Töröcskei-patak völgyében, illetve annak peremén. A ritkán álló idős fák (elsősorban kocsánytalan és csertölgyek, valamint vadkörték) régi fás legelőt idéznek, a fák közti legelőterületen napjainkban már nem legeltetnek, ezért megindult a visszaerdősödés. A felnövő újulat a korábban itt levő cseres-tölgyes és kocsányos tölgyes erdők lombkoronaszintjét alkotó fajokból, valamint kökény, illetve egybibés galagonya bokrokból áll. Az erdő szegélyén levő bolygatott helyeken termetes feketebodza bokrok nőnek, termésük a madarak kedvelt tápláléka. Az erdő keleten felhúzódik a völgy oldalára, és egészen a Töröcskére vezető műútig ér, ott majdnem összeér az út túloldalán levő Gyertyános-völgyi erdővel. A terület egy részére fiatalos bükkös és kocsánytalan tölgyes a jellemző, míg másutt idősebb gyertyános-tölgyes és bükkös állományokkal találkozunk
Cserkész (Vándor) forrás
A Töröcskei erdőben a Körtönyei-bükk utca folytatásában D-i irányba húzódó völgyben található. A kaposvári természetbarátok a Kaposvári Városszépítő Egyesület anyagi támogatásával 1982-ben építették ki és emlékhellyé nyilvánították a Társadalmi Erdei Szolgálat megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére. A Kaposváron megtartott XVII. Országos TESZ találkozó keretében 1982. május 29-én avatták fel. Tervezte: Lévai József, Tollrajz:Merendi József.
Eszperantó forrás
1983-ban építették ki a Somogy megyei természetbarátok.
Töröcskei tó
A völgy mélyebb részén folyik a Töröcskei-patak, mely a város közigazgatási határán túl, a Sós-kúti-erdőben ered. Vizét felduzzasztva hozták létre az 1970-es években a Töröcskei-tavat, mely nagyon kedvelt horgásztó, rendszeresen nemzetközi halfogó versenyek színhelye is. A tó 3 hektáros területű, 600m hosszan és 200m szélességben tölti ki a völgyet. Átlagos mélysége 2m, de a mederviszonyok eléggé változatosak, találhatók 3-6 m közötti szakaszok is. Partján vízparti vegetáció él, legtömegesebben a széles- és keskenylevelű gyékénytövek, valamint a 2-2,5 méteresre is megnövő nád. A nádas peremén néhol sásokból (főképpen parti és zsombék sásból) álló magas sásos alakult ki. A vízparti növényzetnek képviselője a tavasszal nyíló sárga nőszirom; nyáron bontja szirmait a réti füzény és a fekete nadálytő. A nádszálak között két lizinka faj is megbújik, a közönséges lizinka szára magasra emelkedik, míg a pénzlevelű lizinkáé a talajon kúszik. A vízparthoz közel nedvességet kedvelő fafajok élnek: a törékeny fűz inkább fatermetű, míg a hamvas fűz gömbölyded bokorrá nő.
Turista emlékmű
A szervezett természetjárás megyei megalakulásának hetvenedik évfordulóján állítottak 1982-ben.
Töröcske
Töröcske Kaposvár belterületéhez tartozó, egykor önálló településrész.
Kaposvár déli részén, a Zselici dombságban fekszik. Kellemes túrákat lehet tenni a környező erdőkben. 1973-tól Kaposvár városrésze.
A települést a XIV. századtól folyamatosan említik a különböző összeírások, valamint a birtokrendezések során. 1357-ben már temploma és lelkésze is van. A kor szokásának megfelelően a fonott falú, sárral bekent templom körül alakult ki a temetkezési hely is. A falu ekkor Kaposújvárhoz tartozott és vámhely volt.
1492-ben a szerdahelyi Dersffy család tulajdonába kerül. A falu a török hódoltságot a környező településekhez képest meglepően jó állapotban vészelte át. Ez valószínűleg elhelyezkedésének, közlekedési utaktól való távolságának köszönhető. A lakosság létszáma a felszabadító harcokat követően több mint 250 fő. Ez a létszám a II. József által elrendelt népszámlálás idején 376 fő volt. Ebben az időben a falu már az Eszterházy-család hitbizományú birtoka.
Az elmúlt években derült ki, hogy a Töröcskei temető ravatalozóhoz közeli területén különleges, országosan is védett virágok teremnek. Az orchideák, fajtájából a pókbangó, a tarka kosbor, valamint az agárkosbor nyílik a temetőben. A pókbangó a legkorábban nyíló bangó faj. Bár még számos lelőhelye van, korábbi lelőhelyeinek jó része már nem létezik. A többi hazai bangótól megkülönböztetik kopasz belső lepellevelei.
Az agárkosbor a leggyakoribb kosbor. Előfordulási helyei erősen megfogyatkoztak. Kis termetű növény, amelynek virágai alig emelkednek ki a termőhelyének gyepalkotó fűféléi közül. A tarka kosbor domb és hegyvidékeinken még nem számít ritkaságnak Jellegzetessége a viszonylag hosszú sarkantyú és a sisakként összeboruló lepellevelek csíkozottsága..
Hevesi Zoltán
 |
| Téli Zselic |