OKT túráink második évét zártuk ezzel a szép szakasszal. A korai ébresztő után Veszprémbe autóztunk - egy kis eltévedéssel -, és az autóbusz pályaudvar mellett parkoltunk le. 7-órakor indult a buszunk és 1/2 8-kor a korareggeli ködben Nagyvázsonyban kezdtük a túrát. Ez a köd elkísért bennünket egész délelőtt, érdekes hangulatot adva a késő őszi tájnak. Az egyhangú emelkedőt néha létra mászások tették izgalmassá. A Kab-hegyre egész gyorsan felértünk a tornyokat ugyan nem láttuk de egy kis kérdezősködés után kiderült, hogy ott állunk alatta csak hát ugye a köd...
Az erdészháznál a pecsételés megtörtént  majd  ereszkedni kezdtünk Úrkút felé. Az egykori vasút töltésén haladva láttuk a Tönkölyös-víznyelőt, majd a szép bükkös és esetenként vörösfenyő erdőben gyorsan megérkeztünk Úrkútra. Pecsételés a helyi presszóban, és kellemes kávézás, sörözés után nagy várakozással indultunk a Csárdahegyi-Őskarszt felé. Nem is csalódtunk, a nap csúcspontja volt ez a számunkra eddig ismeretlen csodálatos sziklavilág. Megnéztük alúlról, felűlről és teljesen körbejártuk, nehogy valami kimaradjon, aki még nem látta, ha teheti nézze meg.
Úrkút után nemsokkal újra egy bekerített  területre kerültünk majd egy nagyon szép völgyben , időnként szép vörös sziklaormok mellett elhaladva  délután 1/2 4-re elértük a túránk mai végpontját a Városlőd-Kislőd vasútállomást. Innen vonattal mentünk vissza Veszprémbe, és este 6-kor már otthon is voltunk 
Ennek a túranapnak és túraszakasznak külön emelte az értéket az , hogy ezzel teljesítettük a Veszprém megyei kéktúra jelvényszerző mozgalmat, amely Sümeg és Bodajk között túrázva szerezhető meg.     

Déli-Bakony Kab-hegy
A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy (599 m).
A Bakony legnagyobbrészt triász és júra időszakból származó tengeri üledékekből (mészkő, dolomit, márga) épül fel. Déli területein vulkáni eredetű bazalt is felbukkan. A hegység jelenlegi formája a harmadidőszakban, mintegy 45 millió évvel ezelőttől kezdődően alakulhatott ki.
A Déli-Bakonyban a karsztos kőzeteket harmad-negyedidőszaki bazaltvulkánok színesítik (pl. Kab-hegy). A Déli-Bakony a barnakőszén-, mangán- és bauxitbányászat területe.

Úrkút
A település története
A település az 1700-as évek végén alakult ki. Az őslakosság a Bajorországból idetelepített németekből (svábok) állt, akik kezdetben fakitermeléssel foglalkoztak. Később üvegfúvással majd bányászkodással foglalkoztak. A bányászkodás évtizedeken keresztül meghatározó volt a község életében. A helység nevét a szájhagyomány szerint a község határában lévő kútról kapta. A vadban gazdag területen gyakran megfordultak a korabeli főurak – sőt maga Mátyás király is – vadászat céljából. Vadászat közben és végén szomjukat abból a kútból oltották, így maradt fenn az urak kútja, majd ebből az Úrkút elnevezés.
A község kialakulásától egészen a II. világháború végéig a Zichy grófok fennhatósága alá tartozott. Az erdőgazdálkodás, a fakitermelés, a bányászat, a mezőgazdasági munka az ő területükön és közreműködésükkel folyt. A politikai hatások, változások drasztikusan nem érintették a község életét. Bár német ajkú település volt, nem történt kitelepítés. Akik elhagyták a községet, azok önként távoztak. A II. világháború után itt is állami kézbe került a gazdaság. Az 1990-es rendszerváltásig így is maradt. Azóta a gazdasági szervek kivétel nélkül magánkézben vannak.
A település jellemzői
Úrkút dombokkal és erdőkkel határolt, tiszta levegőjű település. Tengerszint feletti magassága 460 m. Veszprém és Ajka irányából is erdőkkel határolt, kanyargós utakon közelíthető meg. A település az 1900-as évek elejétől a mangánérc bányászatáról vált ismertté. Közép-Európa egyik jelentős mangánérc vagyonnal rendelkező bányája volt. A mangánérc bányászata jelenleg is folyik, de jóval kisebb kapacitással, mint korábban. Közigazgatásilag általában adottságai miatt önálló volt a falu, hiszen elhelyezkedése, nagysága miatt a környező településekkel nem volt összekapcsolható.
A település környezete
A Balaton-felvidéktől északra elterülő hegyvidék a nagyrészt kopár Veszprémi-fennsíkkal kezdődik. A Déli-Bakony átlagos tengerszint feletti magassága 250-300 m. A Veszprémi-fennsíktól nyugatra a régi rögök feldarabolódtak, és elkülönülve állnak egymás mellett. Bár a Déli-Bakony nagyrészt mészkőből és dolomitból épül fel, tájképileg mégis a vulkáni erdetű Kab-hegy és az Agár-tető uralja a vidéket. A vidék legnagyobb magaslata a Kab-hegy.
Őskarszt
A település nevezetessége egy természetvédelmi terület, a Csárda-hegyi Őskarszt. Kialakulásához a mangánbányászat vezetett, mivel a bányászkodás kezdetén az ércet kézi erővel termelték ki, a több ezer éves karsztsziklák eredeti állapotukban fennmaradtak és megtekinthetők. A községet övező erdőkben kirándulások tehetők egészen a 3 km-re lévő Kab-hegyig , amelynek tetejéről jó idő esetén keleti irányban a Balatonig, nyugati irányban a Somló hegyig lehet ellátni.