24.6 km 420 m
2009.03.21.
Hevesi Zoltán beszámolója
A Somogyi-dombság Ny-i
részére szervezett túránkat
már érdeklődéssel vártam, hiszen ezen
a területen még nem túráztam soha és
az egészséges kíváncsiság is
vezérelt amikor jelentkeztem. A logisztika kicsit
nehézkes de Balaton déli partjától
való kis távolság miatt azért
megoldható. Balatonboglárról autóbusszal
utaztunk Szőlősgyörökig, a
gyugyi-elágazás megállóig, innen 2-3
km-es aszfalton elérhető a kis falu, de mi egy
másik buszra szállva kíméltük
lábainkat. A Gyugy főutcáján vezető
zöld sáv jelzésről először a nagyon
szépen helyreállított Árpád-kori kis
templomhoz tértünk le és itt megkerestük a
GCGYGY
geoládát is. Dél felé tovább
haladva az út bal oldalán található az
egykori Kacskovics kastély és legalább 5 kutya ,
nagy hangerővel de viszonylag békések voltak. Nemsokkal
később a zöld sáv jelzés balra a dombok
felé emelkedő úton vezet. A kis túracsapat
itt két részre vált a rövidebb táv
jelzetlen úton vezetett tovább Hács
településre míg a hosszabb a zöld
jelzést követte.
A dombhátra emelkedve kanyargó frissen gyalult földút az előző éjszakai havazás miatt - ami a talpunk aladt olvadozott - rendesen csúszott, ha kicsit lassan is de haladtunk. A második emelkedőnél a gerincútra térve már szép erdei tájon haladtunk, s az út is füves volt . K-i irányban nagyon szép volt a kilátás a domboldalra. A geríncút Béndek-puszta előtt balra levezetett a völgybe. Itt egy gyönyörű öreg magányos tölgy látható. Újra D-re fordulva eléggé dagonyás úton haladtunk tovább és hamarosan megláttuk az erdővel benőtt Béndek-puszta elhagyott romosodó kis templomát. itt ismét kitérőt tettünk, ugyanis a múlt századi templom mögött található egy középkori templom rom, amit semmiképpen nem akartunk kihagyni. Tényleg szép és nagyon hangulatos kis hely, pihenő is ki van alakítva, padokkal, az egykori templomkertben pedig rengeteg a hóvirág és a jácint. A templom tornyában található a GCBEND geoláda, melyet Gyuri keresett fel eléggé akrobatikus módszerrel.
Az elhagyott kis településről visszatértünk a zöldre és egy rövid kis emelkedő után nagyjából D-i irányt követve jelzésekben nem bővelkedő de ronda sárga szalagokkal bőven ellátott részt keresztezve egy murvás útra térve értünk be Hács településre. A központban található fontosabb idegenforgalmi nevezetességeket meglátogattuk / templom és kocsma/ majd a D-re vezető utcán hagytuk el a szép kis falut. Hács határában megszemléltük a helyi nevezetességnek számító "műtehenet" majd Gárdony-puszta felé haladtunk tovább. Amikor feltünt az első épület jobbra derékszögben le kell térni az útról ugyanis az új változata a zöld sávnak erre vezet. A jelzések sajnos nem a legszabályosabbak, de egyértelműen jól követhetők , köszönet érte! Egy érdekes, sárból és vesszőből font kunyhó mellett elhaladva hamarosan a régi temetőhöz értünk majd a patakot keresztezve egy nagyon szép erdei úton vezet a jelzés. Baloldalunkon mély völgy kísér bennünket mindkét oldalon sok a szúrós csodabogyó, az erdei út lassan emelkedve kanyarog a dombtetőre ahol az erdőszélen újra az eredeti, régi zöld sávra csatlakozva jobbra fordulva haladhatunk tovább Somogyvár felé. / A zöld sáv régebbi változata áthaladt Gárdony-pusztán, majd egy erősen benőtt gazos ösvényen érte el a dombtetőt./
Somogyvár felé haladva érdekes, pusztuló erdőkön majd később nagyon szép bükkösön vezet az út, a völgybe figyelni kell mert egy éles balkanyarnál könnyű egyenesen továbbmenni. itt egy nagyon rozoga hídon is át kell kelni, majd kidőlt fa nehezíti utunkat, de gyökere felé könnyen kikerülhető. Az autók zaja és a szaporodó szemét jelzi a civilizáció közelségét , amikor a zöld sáv megközelítette az országutat, mi ott kimentünk az út szélére és azon értünk be a faluba, a zöld sáv egy húzós emelkedőn ugyanoda vezet. A főutről jobbra az első utcába kell letérni a Kupavár felé, ezt a kerítést megkerülve, de a kezelők engedélyével tudtuk megnézni. Hívatalosan április 1.-én nyit. Kicsit szeles de szép tiszta időben nagyon szép volt a kilátás a toronyból , érdekes az éppen folyamatban lévő régészeti feltárás is , mely az egykori vár sáncárkát keresztezve mutatja be a védelmi rendszert.
A bekötő úton visszaindulva tábla jelzi a közeli Szentesica forrást , ez nincs kiépítve, de kopjafák és egyébb látványosságok teszik érdekessé a helyet. Többek között itt található a GCSOMV geoláda, melyet ezúttal Kriszti keresett meg. A forrástól tovább vezető földúton a vasúttal párhuzamosan haladva pár perc alatt elértük a Somogyvári vasút és autóbusz állomást, ahonnan a kis piros BZMOT-al utaztunk vissza Fonyódon át Balatonboglárra. Szép túra volt sok látnivalóval.
Gyugy
Gyugy már az avarkorban is település volt. Ennek tanúja a Kossuth utcában talált avar kori temető. A honfoglalást követően 1238-ban a Bő nemzetség Izsép tagja szerezte birtokul a vidéket. A honfoglaláskor és az azt követő évszázadokban hatalmas dió-erdők voltak a vidéken. Honfoglaló őseink a diófát „Gyugy”-nak hívták, amit a település neve is őriz.Az ősi település a Balatontól nem messze fekszik, Lengyeltótitól 3 km-re. A tatárjárás előtt a falu birtokosa Izsép volt a Bő nemzetségből, aki idős kora ellenére 10 fős lovascsapatával részt vett a muhi csatában is és ott életét áldozta a hazáért. Fia vezetésével a maradék csapat a király menekülését biztosította. Izsép címerállata, a medve, ma is megtalálható a falu címerében, amint egy dióágat tart a kezében, három arany dióval. A környéken ugyanis egész erdőségek nőttek dióból, amit errefelé régebben gyugynak neveztek, innen származik a település neve is. Érdekesség, hogy Európa legnagyobb és legöregebb egybefüggő dióültetvénye ma is errefelé található, pontosabban a szomszédos Lengyeltóti mellett. A falu a török hódoltság alatt csaknem teljesen kihalt, de később lakossága növekedésnek indult.
Árpád-kori templom
Nemcsak Gyugy, hanem egész környékének legrégebbi és legértékesebb műemléke az itteni Árpád-kori templom. Mintegy 900 évvel ezelőtt épült román stílusban, 1999-ben került sor felújítására, ennek során egyre szebb, ép részletek kerültek elő a régi falakból. Helyreállították a szentély ablakait és a teljes bejáratot, valamint megtalálták a sekrestye és a dongaboltozatú tető részleteit is.
A templomot több méter magas középkori földsánc veszi körül, ennek átvágásakor már a munka kezdetekor újkori sírok kerültek elő onnan, így a munkát abbahagyták. A helyszíni bejárást és a sánc felmérését magyar és osztrák régészek, mérnökök végezték 2006-ig. Ekkor kapta a nevét az a domb is, amin a templom áll: II. János Pál domb.
Kacskovics kastély
A település a 19. században a Kacskovics-család tulajdonába került, akik kastélyt is építettek, mintegy 7000 kötetes könyvtárral. Klasszicista, 19. sz. első fele, részben átépítve 1865-ben.
Béndekpuszta
1331-ben említették először írásos dokumentumok a települést. Temploma gótikus stílusban épülhetett valamikor ezidőtájt, romjai ma is látszanak az épebben megmaradt, újabb templom romjai mögött! A hácsiak azt beszélik, hogy a falu lakói a törökök elől ebbe a templomba menekültek, de a törökök felgyújtották azt, így mindenki bennégett. A település azonban később újra benépesedett, 1857-ben építették ezt a templomot (kápolnát) Ekkor a területet a Kacskovics-család birtokolta. A család néhány tagjának sírja közvetlenül a templom mellett ma is megtalálható. Aztán a lakosság egyre fogyatkozni kezdett, az utolsó családok 1970 körül költöztek el innen.
Hács
Hácsot az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek már említették. A hódoltság idején elnéptelenedett a település. Azt, hogy milyen volt fénykorában, bizonyítja katolikus temploma. A XVIII. században a Jankovich családé lett a birtok, majd a Pongráczoké. Tőlük Kacskovics Mihály vásárolta meg. Később az Inkey család németeket telepített le (a XIX. század elején). Evangélikusok voltak, templomot (1855), iskolát építettek. 1860-tól a Zichyek birtoka lett az uradalom. 1867-ben a fél falu leégett. 1905-ben a megye legnagyobb, szervezett aratósztrájkját szervezték meg a hácsiak.
Hács település Somogy megye északi részén a Balatontól 18 km-re fekszik. Történelme mindössze a múlt században indult, amikor az Inkey-család németeket telepített be a faluba. 1860-ban a Zichyek vették meg a birtokot, akik a XX. század elejéig uralták a vidéket. Az erdőkkel körülvett falu védett völgyben fekszik. Az akác, tölgy és fenyő alkotta erdőség kedvelt élőhelye a szarvasnak, őznek és vaddisznónak.
Gárdony-puszta
Közigazgatásilag Hácshoz tartozik. Gárdony-puszta, amely lassan üdülőteleppé alakul, ahol hétvégi házak sora emelkedik. Az itteni halastó és a Községben lévő horgásztó vonzza a környékbeli horgászokat és azokat is, akik csak csendre szép környezetre, jó levegőre vágynak. Érdekessége a település régi temetője és a Klotz Miklós fotográfus által működtetett nyári fotóstábor épülete mely vesszőből font és sárral tapasztott épület.
Somogyvár Kupavár.
A ma közepes méretű falu, Somogyvár és környéke a honfoglalás korában a magyar történelem főútján állt, mi több, éppen a keresztúton. Ez a vidék stratégiai fontosságú terület volt: akkor még a Kupa-hegy lábáig ért a Balaton, Somogyvár mellett római hadiutak futottak – és itt volt a lázadó Koppány vezér központi területe.
Miután Koppányt Szent István legyőzte és felnégyeltette, a monda szerint vértől ázott kezét a hegy lábánál fakadó forrásnál öblítette le, majd a forrást megáldotta. Azóta a szent forrásnak csodatévő erőt tulajdonítanak (A forrás gyógyította meg a török ellen harcoló spanyol származású Villasonna generálist is, aki ezért kápolnát emeltetett a forrás fölé. Sajnos az idők során a kápolna elpusztult).
A terület igazi értéke azonban a Szent László által, 1091-ben alapított és francia mintára felépíttetett bazilika és kolostor, amelynek – romos állapotban is lenyűgözően szép – maradványai a Kupa-hegyen láthatók. A bazilika nagysága a mai pécsi dóm méretével vetekedett, és építése idején Európában is jelentős egyházi központnak számított. Egyes források szerint Szent László eredetileg is saját nyughelyének szánta a somogyvári bazilikát, és először itt is volt eltemetve.
A bazilikában sokáig francia bencés szerzetesek éltek, később azonban egyházon belüli hatalmi viták következtében a központ jelentősége csökkent, de a határában húzódó – ma közepes méretű – falu, Somogyvár, a 11. és a 18. század között városi rangban folyamatosan Somogy megye székhelye volt.
A török a bazilikát és a kolostort felgyújtotta. Sajnos később, az építőköveit a helyiek széthordták és a falu újjáépítésére használták fel. Az impozáns méretű karcsú támpilléres falmaradványok, a faragott kövek, a kerengő megmaradt részei még így is őrzik az egykor volt szellemi központ kisugárzását.
Somogyvár Szentesica-forrás
A forrás állítólag történelmi jelentőséggel bír, miszerint István király legyőzvén a lázadó Koppányt, megpihenvén itt mosakodott le a csata után, s megálldotta a kutat. Utána csodatévő, gyógyító hatást tulajdonítottak a helyiek és a zarándokok a forrásnak. A forrás mellett 2001. május 26-án avatták fel a Koppány emlékművet Stamler Imre történész kezdeményezésére.
Forrás: geocaching.hu, wikipédia.hu
A dombhátra emelkedve kanyargó frissen gyalult földút az előző éjszakai havazás miatt - ami a talpunk aladt olvadozott - rendesen csúszott, ha kicsit lassan is de haladtunk. A második emelkedőnél a gerincútra térve már szép erdei tájon haladtunk, s az út is füves volt . K-i irányban nagyon szép volt a kilátás a domboldalra. A geríncút Béndek-puszta előtt balra levezetett a völgybe. Itt egy gyönyörű öreg magányos tölgy látható. Újra D-re fordulva eléggé dagonyás úton haladtunk tovább és hamarosan megláttuk az erdővel benőtt Béndek-puszta elhagyott romosodó kis templomát. itt ismét kitérőt tettünk, ugyanis a múlt századi templom mögött található egy középkori templom rom, amit semmiképpen nem akartunk kihagyni. Tényleg szép és nagyon hangulatos kis hely, pihenő is ki van alakítva, padokkal, az egykori templomkertben pedig rengeteg a hóvirág és a jácint. A templom tornyában található a GCBEND geoláda, melyet Gyuri keresett fel eléggé akrobatikus módszerrel.
Az elhagyott kis településről visszatértünk a zöldre és egy rövid kis emelkedő után nagyjából D-i irányt követve jelzésekben nem bővelkedő de ronda sárga szalagokkal bőven ellátott részt keresztezve egy murvás útra térve értünk be Hács településre. A központban található fontosabb idegenforgalmi nevezetességeket meglátogattuk / templom és kocsma/ majd a D-re vezető utcán hagytuk el a szép kis falut. Hács határában megszemléltük a helyi nevezetességnek számító "műtehenet" majd Gárdony-puszta felé haladtunk tovább. Amikor feltünt az első épület jobbra derékszögben le kell térni az útról ugyanis az új változata a zöld sávnak erre vezet. A jelzések sajnos nem a legszabályosabbak, de egyértelműen jól követhetők , köszönet érte! Egy érdekes, sárból és vesszőből font kunyhó mellett elhaladva hamarosan a régi temetőhöz értünk majd a patakot keresztezve egy nagyon szép erdei úton vezet a jelzés. Baloldalunkon mély völgy kísér bennünket mindkét oldalon sok a szúrós csodabogyó, az erdei út lassan emelkedve kanyarog a dombtetőre ahol az erdőszélen újra az eredeti, régi zöld sávra csatlakozva jobbra fordulva haladhatunk tovább Somogyvár felé. / A zöld sáv régebbi változata áthaladt Gárdony-pusztán, majd egy erősen benőtt gazos ösvényen érte el a dombtetőt./
Somogyvár felé haladva érdekes, pusztuló erdőkön majd később nagyon szép bükkösön vezet az út, a völgybe figyelni kell mert egy éles balkanyarnál könnyű egyenesen továbbmenni. itt egy nagyon rozoga hídon is át kell kelni, majd kidőlt fa nehezíti utunkat, de gyökere felé könnyen kikerülhető. Az autók zaja és a szaporodó szemét jelzi a civilizáció közelségét , amikor a zöld sáv megközelítette az országutat, mi ott kimentünk az út szélére és azon értünk be a faluba, a zöld sáv egy húzós emelkedőn ugyanoda vezet. A főutről jobbra az első utcába kell letérni a Kupavár felé, ezt a kerítést megkerülve, de a kezelők engedélyével tudtuk megnézni. Hívatalosan április 1.-én nyit. Kicsit szeles de szép tiszta időben nagyon szép volt a kilátás a toronyból , érdekes az éppen folyamatban lévő régészeti feltárás is , mely az egykori vár sáncárkát keresztezve mutatja be a védelmi rendszert.
A bekötő úton visszaindulva tábla jelzi a közeli Szentesica forrást , ez nincs kiépítve, de kopjafák és egyébb látványosságok teszik érdekessé a helyet. Többek között itt található a GCSOMV geoláda, melyet ezúttal Kriszti keresett meg. A forrástól tovább vezető földúton a vasúttal párhuzamosan haladva pár perc alatt elértük a Somogyvári vasút és autóbusz állomást, ahonnan a kis piros BZMOT-al utaztunk vissza Fonyódon át Balatonboglárra. Szép túra volt sok látnivalóval.
Gyugy
Gyugy már az avarkorban is település volt. Ennek tanúja a Kossuth utcában talált avar kori temető. A honfoglalást követően 1238-ban a Bő nemzetség Izsép tagja szerezte birtokul a vidéket. A honfoglaláskor és az azt követő évszázadokban hatalmas dió-erdők voltak a vidéken. Honfoglaló őseink a diófát „Gyugy”-nak hívták, amit a település neve is őriz.Az ősi település a Balatontól nem messze fekszik, Lengyeltótitól 3 km-re. A tatárjárás előtt a falu birtokosa Izsép volt a Bő nemzetségből, aki idős kora ellenére 10 fős lovascsapatával részt vett a muhi csatában is és ott életét áldozta a hazáért. Fia vezetésével a maradék csapat a király menekülését biztosította. Izsép címerállata, a medve, ma is megtalálható a falu címerében, amint egy dióágat tart a kezében, három arany dióval. A környéken ugyanis egész erdőségek nőttek dióból, amit errefelé régebben gyugynak neveztek, innen származik a település neve is. Érdekesség, hogy Európa legnagyobb és legöregebb egybefüggő dióültetvénye ma is errefelé található, pontosabban a szomszédos Lengyeltóti mellett. A falu a török hódoltság alatt csaknem teljesen kihalt, de később lakossága növekedésnek indult.
Árpád-kori templom
Nemcsak Gyugy, hanem egész környékének legrégebbi és legértékesebb műemléke az itteni Árpád-kori templom. Mintegy 900 évvel ezelőtt épült román stílusban, 1999-ben került sor felújítására, ennek során egyre szebb, ép részletek kerültek elő a régi falakból. Helyreállították a szentély ablakait és a teljes bejáratot, valamint megtalálták a sekrestye és a dongaboltozatú tető részleteit is.
A templomot több méter magas középkori földsánc veszi körül, ennek átvágásakor már a munka kezdetekor újkori sírok kerültek elő onnan, így a munkát abbahagyták. A helyszíni bejárást és a sánc felmérését magyar és osztrák régészek, mérnökök végezték 2006-ig. Ekkor kapta a nevét az a domb is, amin a templom áll: II. János Pál domb.
Kacskovics kastély
A település a 19. században a Kacskovics-család tulajdonába került, akik kastélyt is építettek, mintegy 7000 kötetes könyvtárral. Klasszicista, 19. sz. első fele, részben átépítve 1865-ben.
Béndekpuszta
1331-ben említették először írásos dokumentumok a települést. Temploma gótikus stílusban épülhetett valamikor ezidőtájt, romjai ma is látszanak az épebben megmaradt, újabb templom romjai mögött! A hácsiak azt beszélik, hogy a falu lakói a törökök elől ebbe a templomba menekültek, de a törökök felgyújtották azt, így mindenki bennégett. A település azonban később újra benépesedett, 1857-ben építették ezt a templomot (kápolnát) Ekkor a területet a Kacskovics-család birtokolta. A család néhány tagjának sírja közvetlenül a templom mellett ma is megtalálható. Aztán a lakosság egyre fogyatkozni kezdett, az utolsó családok 1970 körül költöztek el innen.
Hács
Hácsot az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek már említették. A hódoltság idején elnéptelenedett a település. Azt, hogy milyen volt fénykorában, bizonyítja katolikus temploma. A XVIII. században a Jankovich családé lett a birtok, majd a Pongráczoké. Tőlük Kacskovics Mihály vásárolta meg. Később az Inkey család németeket telepített le (a XIX. század elején). Evangélikusok voltak, templomot (1855), iskolát építettek. 1860-tól a Zichyek birtoka lett az uradalom. 1867-ben a fél falu leégett. 1905-ben a megye legnagyobb, szervezett aratósztrájkját szervezték meg a hácsiak.
Hács település Somogy megye északi részén a Balatontól 18 km-re fekszik. Történelme mindössze a múlt században indult, amikor az Inkey-család németeket telepített be a faluba. 1860-ban a Zichyek vették meg a birtokot, akik a XX. század elejéig uralták a vidéket. Az erdőkkel körülvett falu védett völgyben fekszik. Az akác, tölgy és fenyő alkotta erdőség kedvelt élőhelye a szarvasnak, őznek és vaddisznónak.
Gárdony-puszta
Közigazgatásilag Hácshoz tartozik. Gárdony-puszta, amely lassan üdülőteleppé alakul, ahol hétvégi házak sora emelkedik. Az itteni halastó és a Községben lévő horgásztó vonzza a környékbeli horgászokat és azokat is, akik csak csendre szép környezetre, jó levegőre vágynak. Érdekessége a település régi temetője és a Klotz Miklós fotográfus által működtetett nyári fotóstábor épülete mely vesszőből font és sárral tapasztott épület.
Somogyvár Kupavár.
A ma közepes méretű falu, Somogyvár és környéke a honfoglalás korában a magyar történelem főútján állt, mi több, éppen a keresztúton. Ez a vidék stratégiai fontosságú terület volt: akkor még a Kupa-hegy lábáig ért a Balaton, Somogyvár mellett római hadiutak futottak – és itt volt a lázadó Koppány vezér központi területe.
Miután Koppányt Szent István legyőzte és felnégyeltette, a monda szerint vértől ázott kezét a hegy lábánál fakadó forrásnál öblítette le, majd a forrást megáldotta. Azóta a szent forrásnak csodatévő erőt tulajdonítanak (A forrás gyógyította meg a török ellen harcoló spanyol származású Villasonna generálist is, aki ezért kápolnát emeltetett a forrás fölé. Sajnos az idők során a kápolna elpusztult).
A terület igazi értéke azonban a Szent László által, 1091-ben alapított és francia mintára felépíttetett bazilika és kolostor, amelynek – romos állapotban is lenyűgözően szép – maradványai a Kupa-hegyen láthatók. A bazilika nagysága a mai pécsi dóm méretével vetekedett, és építése idején Európában is jelentős egyházi központnak számított. Egyes források szerint Szent László eredetileg is saját nyughelyének szánta a somogyvári bazilikát, és először itt is volt eltemetve.
A bazilikában sokáig francia bencés szerzetesek éltek, később azonban egyházon belüli hatalmi viták következtében a központ jelentősége csökkent, de a határában húzódó – ma közepes méretű – falu, Somogyvár, a 11. és a 18. század között városi rangban folyamatosan Somogy megye székhelye volt.
A török a bazilikát és a kolostort felgyújtotta. Sajnos később, az építőköveit a helyiek széthordták és a falu újjáépítésére használták fel. Az impozáns méretű karcsú támpilléres falmaradványok, a faragott kövek, a kerengő megmaradt részei még így is őrzik az egykor volt szellemi központ kisugárzását.
Somogyvár Szentesica-forrás
A forrás állítólag történelmi jelentőséggel bír, miszerint István király legyőzvén a lázadó Koppányt, megpihenvén itt mosakodott le a csata után, s megálldotta a kutat. Utána csodatévő, gyógyító hatást tulajdonítottak a helyiek és a zarándokok a forrásnak. A forrás mellett 2001. május 26-án avatták fel a Koppány emlékművet Stamler Imre történész kezdeményezésére.
Forrás: geocaching.hu, wikipédia.hu
 |
| Gyugy - Béndek-puszta - Hács - Gárdony-puszta - Somogyvár |