Zobor vidéki viselet

Felvidék népeinek viseletei

Nyitrai viselet
     

Felvidék viseletei

Felvidéki
 

 

CSALLÓKÖZ

Nyékvárkony
Martos
Maros női viselet
Martos

MÁTYUSFÖLD

Nagymácséd, Alsószeli, Felsőszeli, Jóka, Deáki, Hidaskürt

FELSŐKIRÁLYI

Felsőkirályi

ZOBORVIDÉK

Zobor vidék
Gímes
Gimes
Zsére
Nyitragerencsér
Pográny
Nyitrageszte
Alsóbodoka
Barslédec

A ZSITVA ÉS A GARAM VÖLGYE KÖZTI TERÜLET

Muzsla
Kalász
Udvard
Mohi
Zsitvabesenyő
Garamszentgyörgy
Nyitracsehi
Naszvad
Szőgyén
Nána
Búcs
Nagycétény
Nagykér
Felsőaha
Izsa
Hetény
Kéménd
Dunamocs
Párkány

AZ IPOLY VÖLGYE

Kisgyarmat
Szalka
Egeg, Szalatnya
Felsőszemeréd
Ipolybalog
Ipolyvarbó
Pinc, Rapp, Kalonda, Vilke
Csákányháza

Csákányháza

Egyéb területek

Egyházasbást
Barka
Tornaújfalu
Magyarbőd
Bodrogszerdahely

Felvidék

 

Felvidék földrajzilag közép Európában fekszik, a mai Szlovákiában - egy évezreden át a történelmi Magyarország északi részét alkotta. Ezen a területen, még ma is él kb. 600.000 magyar,

Wikipédiából, a szabad enciklopédiábó

A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt. Ma Szlovákia területének szinonimájaként használatos - egyrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában, másrészt az 1918 előtti magyar történelem kapcsán, amikor a mai Szlovákia területe a Magyar Királyság szerves részét képezte.

Földrajzi jelentés:

A 19. században a Felvidék fogalmát kiterjesztették Magyarország egész északi hegyvidéki területére, amit korábban a Felső-Magyarország vagy Felföld elnevezéssel jelöltek. Ez a régió a mai Nyugat-Szlovákia területéből csak a Pozsony-Nyitra vonaltól északra eső vidékeket foglalta magában. Kelet felé ugyanakkor a mai Magyarország egyes északi területei (Miskolc és Salgótarján környéke), valamint a mai Kárpátalja hegyvidéki része is hozzá tartoztak, sőt még Máramaros területét is beleértették.

A 19. század végén kiadott nagy leíró munka, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben a következő 21 vármegyét sorolta a Felvidékhez:

  • Pozsony vármegye, székhelye Pozsony

  • Nyitra vármegye, székhelye Nyitra

  • Bars vármegye, székhelye Aranyosmarót

  • Hont vármegye, székhelye Ipolyság

  • Nógrád vármegye, székhelye Balassagyarmat

  • Borsod vármegye, székhelye Miskolc

  • Zemplén vármegye, székhelye Sátoraljaújhely

  • Abaúj-Torna vármegye, székhelye Kassa

  • Sáros vármegye, székhelye Eperjes

  • Gömör-Kishont vármegye, székhelye Rimaszombat

  • Szepes vármegye, székhelye Lőcse

  • Zólyom vármegye, székhelye Besztercebánya

  • Liptó vármegye, székhelye Liptószentmiklós

  • Árva vármegye, székhelye Alsókubin

  • Turóc vármegye, székhelye Turócszentmárton

  • Trencsén vármegye, székhelye Trencsén

Északkeleti vármegyék:

  • Szabolcs vármegye, székhelye Nyíregyháza

  • Bereg vármegye, székhelye Beregszász

  • Ung vármegye, székhelye Ungvár

  • Ugocsa vármegye, székhelye Nagyszőlős

  • Máramaros vármegye, székhelye Máramarossziget

Az 1920-as trianoni békeszerződés után a volt Magyar Királyságtól Csehszlovákiához került területek egészét kezdték politikai értelemben Felvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét és Kárpátalját („Kelet-Felvidék”).

Látogatóban a búcsi Babamúzeumban

 

 
   

 

Készült 2011.11.11.
Összegyűjtötte: Kiss Andrásné


windows 8 themes 

Webset  by © KissDesign Website