a Drávaszög községeinek a → sárközi főkötőkkel rokon jellegzetes főkötőhímzései. A drávaszögi hímzéseket is fekete muszlinon varrták fehér fonallal; a minták nagyobbak, a sárközihez képest szinte elnagyoltak. Előképeik → aranyhímzések is lehettek. Ellentétben a sárközivel, itt kisebb díszítmény jut a főkötő elejére, a nagyobb a kontyot borítja. → Lapos öltéssel, nyolcas öltéssel, → huroköltéssel, → láncöltéssorral, → száröltéssel, → keresztöltéssel és → Margit-öltéssel varrták. A nagy rozetták közepét keresztekkel és a pókolásra emlékeztető laza öltésekkel töltötték ki. A főminta a főkötő kontyot borító hátsó lapjához igazodik, melyet két szimmetrikus félre tagolnak: egyik fél tükörképe a másiknak. Néha csipkesor választja el őket, máskor egybe szerkesztettek. Akad madaras, rákos minta is, de a legtöbb rozettákból, gránátalmákból, tulipánokból és leveles ágakból áll. A minták java mozgalmas, amit a kevés díszítőelem változó állásban, világos, egyértelmű kompozíció szerinti elrendezésével érnek el. – Irod. Gönyey Sándor: Drávaszögi hímzések (Bp., 1944).

Főkötő hátsó fele rákos mintával (19. sz. vége)	A rákos minta kinagyított képe	Főkötő hátsó fele virágtöves mintával (19. sz. vége)	A virágtöves minta kinagyított képe. Bp. Néprajzi Múzeum
Főkötő oldalról, virágtöves ábrázolással (19. sz. vége)Bp. Néprajzi Múzeum.	Hímzés főkötő hátsó feléről (19. sz. vége)	Hímzés főkötő hátsó feléről (19. sz. vége)	Főkötő hátsó fele

Lelőhelye: Nagyharsány, Hercegszőlős. Kopács, Bellye, Laksó, Várdaróc, Csuza, Sepse, Karancs, Vörösmart.

Anyaga: Régen - fekete muszlin, klott vagy selyem.

Fonala: Hímző vagy gyöngyfonál.

Színezése: Fehér

Öltése: lapos-, szár-, láncöltés, kettősfonat, bimbóöltés, tűzőöltés, csoportos bimbóöltés, margitöltés, (sántavetés) nyakbaöltés. A nagy formákat laposöltéssel- olykor hamislapossal készítik.

Motívuma: Rózsa, tulipán, hársfavirág, szegfű, rozmaring, tyúk, csibe, kakas. A víz mellett élők a rák, csiga, hal, pióca alakot alkalmazzák.

Alkalmazása: Régen - főkötők( kontyfőkötő). Ma - terítő, ruhadísz, stb.