Subrika-mesterke

 

Subrika

Az azsúrozáshoz hasonlóan kihúzzuk a szálakat, majd ezeket különböző minta szerint beszőjjük. Bonyolult, nagy gyakorlatot igénylő technika, nem véletlenül nevezik ezt a hímzésfajtát mesterkének is.A subrika az egyik legelterjedtebb hímzéstechnika. Nemcsak az öltözködésben, hanem a lakás díszítésében is szerepet kapott. Többféle elnevezése is ismeretes: pl.: szálvonás, zsubrika, zsubrikálás, stb.

Anyaga: finom lenvászon , Mezőkövesden fekete klott.

Fonala: az alapanyagtól függően - hímzőfonál, szsnes gyapjúfonál, kender vagy pamut fonál

Színezése: lehet egy szín vagy több szín.

Öltése: kezdő öltése a szegély képező fogas öltés. A szövőöltés mintás alkalmazása. Kettő-, három-, négy-, öt-, vagy többsoros subrika.

Alkalmazása: rége lepedővégeken, oltárterítők szélén, ingek bő ujján, gatyaszáron, kötényeken. Ma: blúzok elején, ujján, ruhák felső részén, lakásdíszítő tárgyakon (párna, falvédő, stb.)

Azsúrozás

Az azsúrozáshoz az alapanyag azonos irányú 4-5 szálát kihúzzuk, majd a merőleges szálakat csoportba fogva összeöltjük.


    Azsúrozás első öltése     Létraazsúr        

A sima létra vagy váltogatott azsúröltés tovább díszíthető, ha a "lábakat" besodorjuk, vagy szélesebb azsúrozásnál a technikát több sorban megismételjük.
A sarkokat beszövéssel, un. sarokpókkal egészítjük ki, ezek a sarkokból induló átlós fonalcsoportok közepén a szálak körül varrt csomóból állnak.