A muravidéki magyarság mintegy harminc település keretében él ma Szlovéniában, azon a területen, amely egykor - 1920 előtt - a történelmi Vas és Zala vármegyék délnyugati részét képezte. A magyarlakta terület legalább két hangsúlyosan kimutatható néprajzi egységhez tarozik, illetve azok alcsoportjaira való tagolódás a jellemző. Ahhoz aligha férhet kétség, hogy a történelmi Őrség ma Szlovéniához tartozó falvai az említett néprajzi tájegységhez - mármint az Őrséghez - sorolhatók. Többé-kevésbé a Hetéshez tartozó települések kérdésében is megegyezik a szakmai vélemény. Így a szűkebben értelmezhető Hetéshez a mai Muravidéken néhány falu tartozik, azonban a hetési szokások, néprajzi jellegzetességek és a paraszti viselet összehasonlítása esetén könnyen megállapítható, hogy e - a hozzá szorosan kötődő Göcsej tájegység jellemzőivel párosult és kiegészült - néprajzi és kulturális szempontból egyaránt jellegzetes terület a Lendvavidéknek szinte az egészére jellemző, de hatása Dobronak és Szentlászló esetében is erőteljesen érvényesül. Megtörténhet tehát, hogy az érdeklődő e viszonylag kis földrajzi területen egyszerre találkozik a Hetéssel és az Őrséggel, a Lendvavidékkel és a Göcsejjel.

Az Őrség és a Vendvidék eredetileg történeti és néprajzi tájegység. Népi hagyományai, építészeti kultúrája és természeti értékei ritka látványosságot jelentenek.