A Dráva és a Száva közötti terület. Zágráb vidékétől K-re, a → Szerémségtől Ny-ra; ma Jugoszláviában a Horvát Köztársaság része. A történeti fejlődés folyamán a Szlavónia névvel jelölt területek határai gyakran változtak. (Régi magyar neve Tótország volt.) Az Árpád-korban a horvátság telelpülésterületének Zágráb környéki részével együtt jelölte a Dráva–Száva közötti területeket is, kivéve a D-dunántúli magyar vármegyék Dráván túli részét. A horvátság e területeken a 17. sz.-ig a saját maga megnevezésére használta a slovene népnevet, s ennek megfelelően magyar elnevezésük tót volt. A magyar és horvát állam kapcsolatainak szorossá válásával Szlavóniát a királyságon belül önálló szervezeti egységként kezelték, mint a trónörökösnek alárendelt területet. – Ókori hagyományokban gazdag, fejlett késő középkori kultúrájú vidék. A török alatt különösen K-i fele rendkívül sokat szenvedett. Felszabadulása után nagy része sokáig határőrszervezethez tartozott.

A Duna és a Száva közötti nagytáj. A Szerémség területe Sirmium központtal már az ókorban értékes kultúrterületté vált. A római birodalom bukása után ugyan gyakran gazdát cserélt, de provinciális kultúrájának fontos elemei megérték a magyar államszervezés időszakát. A középkorban vármegyét szerveztek területén, melynek határa a Szávától délre húzódott.