Ez az anyag éles fénnyel, igen magas hőmérsékleten ég, de nehezen gyullad. A szupernapalm hatásfoka lényegesen jobb a korai változatnál; vízzel olthatatlan, 800–900 (egyes források szerint 1200) Celsius–fokon ég 15–30 másodperc helyett akár 10 percen keresztül. Folyékony anyag, amely 46% a gyúlékonyságot meghatározó polisztirol–sűrítőből (minél magasabb arányban szerepel ez az összetevő, annál nehezebben lobban be az elegy), 33% benzinből és 21% benzolból áll. A benzol normál összetevője a benzinnek, kb. 2%–ban. A napalmbombáknál alkalmazott benzin és gázolaj megegyezik a gépjárművekbe tankolt üzemanyaggal (logisztikai előnyök!!!). A vietnami háború során gyakran keverték fehér foszforral, melynek hatására becsapódáskor még magasabb hőmérséklet generált.

Az amerikai hadsereg a napalmkészleteit – a hivatalos források szerint – 1973–tól fokozatosan megsemmisítette. Napjainkban csupán a napalmhoz kísértetiesen hasonló gyújtóbomba típust (Mk–77) tart hadrendben, mely lényegében csak annyiban különbözik a jó öreg napalmtól, hogy a benzint (vagy gázolajat) kerozinnal váltották fel. Az Mk–77 tartálya 75 gallon (340,725 liter) űrtartalmú, mely rendkívül könnyű alumíniumlemezből készült. Stabilizáló szárnyak hiányában a bomba a kioldás után a levegőben forogni kezd, ami elősegíti azt, hogy becsapódáskor a konténer tartalma hatalmas területen szóródjon szét.

Vissza

Bezár