Adatbázis alapismeretek

Adatbázis: Az adatbázis tágabb értelemben egy olyan adathalmaz, amelynek ele­mei egy meghatározott tulajdonságuk alapján összetartozónak tekinthetők. Az adatbázis-kezelőknek meg kell oldani ezen adatok rendezését, a köztük lévő kapcsolat nyilvántartását, az adatok­hoz való hozzá­férés szabályozását, az ada­tok védelmét, az integritás megőrzését, az adatok módosíthatóságát, lekérdezését, különféle szempontok sze­rinti kigyűj­tését, válogatását és egyéb statisztikai funkciókat is.

Egy meghatározott témakörrel kapcsolatos információk lehetnek például a vevői megrendelések, számlázási vagy készlet-nyilvántartási adatok, stb.

Kapcsolódó fogalmak:

Az adatbázis az adatok és a köztük lévő összefüggések rendszere, amelyet egymás mellett tárolunk. Nagyon fontos, hogy az adatbázi­sunk szerkezetét jól megtervezzük, mert a későbbiekben csak így tudunk hatékonyan dolgozni vele.

A tábla a logikailag összetartozó adatokat foglalja össze. A tábla osz­lopokból és sorokból áll, melyeket mezőknek, illetve rekordoknak nevezünk.

A rekord az adatbázis egy sora. Egy rekordban tároljuk az egymással összefüggő adatokat.

A mező az adatbázis egy oszlopa, amelyben az egyedek tulajdonságértékeit tároljuk.

Az elemi adatok a táblázat celláiban szereplő értékek, amelyek az e­gyed konkrét tulajdonságai.

Az egyed az, amit le akarunk írni, amelynek az adatait tároljuk és gyűjtjük az adatbázisban. Az egyedet idegen szóval entitásnak nevez­zük. Egyednek tekinthetünk például egy személyt.

Az attribútum vagyis tulajdonság az egyed valamely jellemzője. Az egyed az attribútumok összességével jellemezhető. Egy személy egy jellemzője lehet például a neve.

Az egyedre vonatkozóan megadott tulajdonságok összességét egyedtípusnak nevezzük. Egy személy leírható például a nevével, életkorá­val, testmagasságával, a szeme és haja színével együttesen.

Az egyedre vonatkozóan megadott konkrét tulajdonságokat egyedelőfordulásnak nevezzük. Egy egyed-előfordulás például Kis Ede, aki 29 éves, 183 cm magas, kék szemű, barna hajú.

Elsődleges kulcs: a táblázat rekordjainak egyértelmű azonosítója, ér­téke egyedi.

Idegen kulcs: olyan azonosító amelynek segítségével egy másik táblá­zat  elsődleges kulcsára hivatkozhatunk.

Az anomáliák egy nem megfelelő modellből eredő problémák, ellent­mondások. Egy relációs adatbázisban a következő anomáliák léphet­nek fel:

ˇ         Bővítési anomália: ha egy rekord felvételekor a már koráb­ban táro­lásra került információkat is újra be kell vinni.

ˇ         Törlési anomália: amikor az elem megszüntetésekor a nem hozzá tar­tozó információk is elvesznek.

ˇ         Módosítási anomália: amikor az elemi adat módosulásakor az adat­bázisban az elemi adat összes előfordulási helyén el kell vé­gezni a módosítást.

A táblák közti kapcsolatok az egyedek egymáshoz való viszonyát írják le. Az egyedek közti kapcsolatot háromféleképpen írhatjuk le.

ˇ         egy-egy (1:1) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a má­sik tábla pontosan egy eleme kapcsolódik

ˇ         egy-több (1:N) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a má­sik tábla több eleme is tartozhat

ˇ         több-több (N:M) kapcsolat: bármely tábla elemeihez a má­sik tábla tet­szőleges számú eleme tartozhat

A normalizálás folyamata során az adatbázisból kiküszöböljük a kü­lönféle anomáliákat, a redundanciát (adattöbbszörözést), így csökken az adatbázisfájl mérete, és az adatbázis tartalma logikailag áttekint­he­tőbb lesz.

Az adatbázis-rendszernek az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

ˇ         biztosítsa nagy mennyiségű adat hatékony kezelését,

ˇ         egyszerre több felhasználó is használhassa,

ˇ         őrizze meg az adatok integritását, feleljen meg a megadott szabályoknak,

ˇ         nyújtson adatvesztés elleni védelmet,

ˇ         tegye lehetővé az egyes felhasználók hozzáférési jogainak szabályozását,

ˇ         továbbfejleszthető legyen.

ADATMODELL:Az adatmodell egyértelműen meghatározza az adatbázis szerkezetét, magában foglalja az adatok típusát, kapcsolatát, a korlátozó feltétele­ket és az adatkezelési műveleteket.

A mai adatbázisokban négyféle logikai adatmodellt használunk: a hierarchikus, a hálós, az objektum-orientált illetve a relációs adatmodellt. Az Access a relációs adatmodellt használja.

A relációs adatmodellben az adatokat egymással logikai kapcsolatban álló táblázatokba rendszerezzük. Egy táblázat oszlopainak és so­rainak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

ˇ         minden oszlopnak egyértelmű neve van,

ˇ         minden sorban ugyanazok az oszlopok vannak,

ˇ         az oszlopokban található adatok meghatározott értéket vehetnek fel,

ˇ         az oszlopok soronként csak egy értéket vehetnek fel,

ˇ         a táblázatot a neve egyértelműen azonosítja.

Következő leckéhez klikkelje!

Adatbázisok tervezése