Előszoba befejezése
Az áttekinthetőség kedvéért ebben az évben inkább az időrendi
sorrendet felborítva, helyiségenként elkülönítve lesznek bemutatva a
folyamatok,
mivel ugyanazok a folyamatok ismétlődnek szinte
mindenhol.
Az első képen az előszoba látható felülnézetből,
mivel itt még nem készült el a plafon, csak a lécváz.
Sajnos
némelyik gerenda eléggé görbe volt, így a válaszfal mentén lévő léc
inkább be lett süllyesztve. Minden csavar helye előre ki lett fúrva
és besüllyeszve.
A
többi léc egy hosszabb facsavarral rögzíthető volt, mivel 1-2cm-es
eltérés volt csak az előszoba szélességében.
Utána
következett a szokásos fóliázás tűzőgéppel, majd a gipszkartonok
felcsavarozása.
A
falak szélétől indultam, mert ott egyáltalán nem lehet toldani a
gipszkartont. Sajnos néhány cm hiányzott középen.
Végül
a toldás is elkészült.
A
villanyóránál egyre nagyobb a káosz, ahogy bővülnek a kihúzott
kábelszakaszok. Minden fel lett jelölve, mert később nehéz lenne
kibogozni...
A
régi belső ajtókeret ki lett szedve és az alul lévő lyukak kitöltve
betonnal.
A
kábelek persze a folyosón lévő elosztóban is szaporodtak...
A
fal sarka javítás alatt...
Miután
a kábelek a helyükön, a hatalmas átvezető nyílást el kellett
tömíteni, mert huzat volt miatta.
_
A fal sarok javítás folytatódik. A sablon egy tetőléc. A célnak
megfelel.
Egyre
magasabb. Egy kicsit hagyni kell szikkadni, mert túlságosan
plasztikus. A vályog hamar elszívja a vizet.
Másnap
már sikerült belőle embert (akarom mondani falat) faragni belőle.
A
másik oldalon is ugyanez a probléma, csak ott a sz*r a négyzeten című
filmet vetítik. (Sokkal több vakolat hullott le).
Élesedik
a fal, a fénykép meg homályosodik, mert ismét rám sötétedett, mint
mindig...
A
nagyszoba ajtón is van mit simogatni. Ki tudja, hátha dorombolni is
fog...
Továbbra
sem lett éles a kép. Ja már megint a sötét oldalra állt az idő. Lyuk!
Én vagyok az apád... (Na jó ez elég gyenge volt..)
Már
szálkásodik a fal, már ami a deszka zsalut illeti. A deszka most
széles vonalzóvá változott.
Sajnos
mindig csak egy kisebb lyukat sikerült betömni, mert akkora kráterek
voltak a falon.
Ilyenkor szoktak előkerülni a tégladarabok és
egyéb építési hulladékok a „szemétdombról”. Kukkoriqú.
Itt
már a felső rész lett teléibe vakolva, szigorúan mész+homok
keverékkel (1:4 arányban). Ez kell, hogy szellőzni tudjon a fal.
A
hátránya, hogy hetekig köt, de a hibák javítására is több időt hagy.
Itt
már elkezdődött a meszelés. Hígított oltott mésszel. Még nem fed
valami jól...
A
régi vakolaton kissé átüt a piros szín, de úgyis én fogok győzni, ha
bele döglök is.
A
villanyóra felett is be lett vakolva (alatta behálózva és nádazva). A
fal is egyre fehérebb...
Itt
már az összes vakolás nyoma a múlté.
Na
jó, kivéve talán az ajtónál. Itt annyira csúnya volt a fal, hogy
inkább újra lett vakolva.
Időközben
megérkeztek a csempék és járólapok... Órák kérdése és bekerülnek a
házba...
Az
embernek leszakad a háta ennyi cipekedni...
A
kiválasztott színek a szürke és a világos bézs, valamint a barna és
ennek a kockás változata. (a fürdő+WC csempéje lesz).
Végre
a lámpa is a helyére került és lőn világosság (- mondá az Úr).
Az
ajtó mellett is elfehéredett a fal. Biztosan jól ráijesztettem...
Itt
egy kis időanomália következik, mert a szobában hirtelen egy
járólapozott raktár keletkezett...
A lényeg, hogy a folyosó
járólapozása volt az utolsó folyamat.
A
szélén szürke elválasztó vonal lett kirakva, mert a fürdőszobában is
ez a szín fog folytatódni (na meg a barnából nem biztos, hogy kiadta
volna :) )
Mint
egy vírus úgy terjeszkedik a járólap.
A
falszegélyt a vályogfal csekély tapadási képessége miatt egy kicsit
megszögeltem, hogy a járólap csíkok ne tudjanak elválni tőle.
-
Nézzük a fal szemszögéből: Én mészből és sárból vagyok
- A szegély
szemszögéből: én meg bivaly erős acélosan kemény égetett
kerámia.
Aztán összeházasodnak, a kapcsolatukon repedések
keletkeznek, majd rájönnek, hogy nem illenek össze és végül csúnyán
elválnak...
Na ezért kell, hogy erős kapocs (vagyis néhány 80-as
szög) legyen köztük már a kapcsolat elején. Így már nem tudnak
elválni és nem is akarnak :).
A
kalapácspap ráruházott hatalmánál fogva jóváhagyá a nászt.
Mivel
valahogy ki/be kell jutni a házba, ezért nem lehet egyszerre lerakni
a lapokat. A kijutást meg egy tégla és egy palló megoldotta.
És
látá az Úr, hogy ez jó és a járólap eljutá a mennyek kapujához,
vagyis a bejárati ajtóhoz.
Ámen.