A konyha
A konyha szintén elég ramatyul nézett ki.
Az
Ytong téglák kaptak egy kis vakolatot. Milyen jól kirajzolódik az
összes illesztési hézag.
Majd
ha megszárad, nem lesz ennyire kontrasztos.
Közben
a ronda betongerenda is be lett lécezve.
Van
egy kis különbség a szobához képest.
Száradás
után már nem olyan vad a kinézete.
Készül
a gipszkartonozás.
Csak
azt nem értem, hogy mitől lett ilyen pixeles a kép...
A
villanykapcsolók gyűjtődoboza is ki lett vágva. A villanykapcsolókhoz
csupán 5Voltos feszültség megy (kivéve a spájz, műhely,
szárítóhelyiség).
A többit majd a saját gyártmányú házvezérlő
működteti.
A
finom glettelés után már sokkal világosabb lett a konyha. A száradás
egy gázos hősugárzóval lett meggyorsítva. Dolgozni is jobb melegben
:).
A
létrák a kép kicsinyítésekor eléggé „megöregedtek”.
A
másik fal még nem szép, de legalább jó ronda.
Jöhetett
a szokásos fóliázás, majd a gipszkartonozás. Mivel fölötte lambéria
volt, bárhová lehetett csavarozni.
Kezd
összeállni, a nap meg eltűnni a horizonton.
Megint
utolért a sötétség, de azért sem állok át a sötét oldalra :).
Másnap
világosban megnézve is jól mutat, ami jó hír.
Jöhet
a vakolás a maradék falrészeken, a nyílászárók körül.
Megint
a szürke jó pár árnyalata.
Kicsit
távolabbról. Így még jobban néz ki.
A
glettelések is elkészültek. A végén még „sima ügy” lesz
minden.
Az
erkélyajtó fölötti rész ki lett rakva polisztirol lapokkal.
Ideiglenesen oda lett csavarozva, nehogy a PUR-hab „kitoljon”
velem.
Itt
az ideje a maradék gipszkartonok felhasználásának. A fa gerendát nem
ajánlott vakolni, mert ahhoz nem tapad eléggé a glettanyag.
Ha
viszont csavarozok rá gipszkarton lapokat, akkor már könnyen
kezelhetővé válik.
Ezek
után már lehet folytatni a glettelést.
A
boltív mellett lévő kisebb falszakasz még az eredeti vályogfal. Mivel
válaszfalként viselkedik, így meghagytam, de a cementes vakolat nem
rá való...
Levésni
szinte lehetetlen volt, így inkább szétfurkáltam, hogy a pára át
tudjon jutni rajta.
Ilyen
vastag volt a vakolat. Ahol lejött ott levertem, a többi helyen
telefúrtam. („Elfúrtuk”, nem kicsit, nagyon.)
Az
új kukákat megjelöltem. Első számúra sikeredett.
A
fal tövében lévő kilógó beton darabokat le kellett vágni, ami már
megint „porzsákot” csinált a lakásból, avagy leszállt a
misztikus fojtogató köd.
A
vakolás előtt be kellett nedvesíteni ezt a „kis falat”
falat.
Jöhetett
a mész+homok (1:4 arányú) keveréke. Ezt legfeljebb 2-3cm vastagon
lehet egyszerre felhordani.
Utána
belenyomtam a nádazást, amit a drótozásnál fel is szögeltem a falra.
Erre
jött egy újabb réteg mész vakolat (még frissen).
Kötési
ideje kb. 1-2 hét, az időjárás függvényében.
A
boltív is inkább be lett vakolva (sima vakolóhabarccsal, mivel alatta
úgyis egy vasbeton szerkezet van).
A
címeres téglák azért ki lettek hagyva, hiszen azért lettek beépítve,
hogy látszódjanak.
Másnap
simítás után...
Végül
a vályogfal maradék része is be lett vakolva mészhabarccsal, majd
másnap simítóval átdolgozva.
A boltíven már rajta van a simító
glett is, azért ilyen fehér.
A
konyha többi része is elég világossá vált.
Közben
a méretre gyártott konyhabútort is el kellett hozni, mert elkészült.
Biztos
jön a tavasz, mert megzöldült a konyha.
Elsőre
fura volt a színe, de száradás után sokkal jobb lett.
Így
mindjárt más a fal. Elkezdődött a járólapozás is. Újabb hátfájdító
napok következnek.
Minden egyes új sor megkezdése előtt
felporszívóztam a betont és egy nedves ronggyal áttöröltem, hogy ne
legyen poros.
A
padló és a járólapok hátsó oldala is be lett ragasztózva, így
biztosan mindenhol alaposan érintkezni fog.
A
fugák a beton dilatációkhoz lettek mindenhol igazítva. Ez szükséges a
padlófűtés miatt.
Ezeken a helyeken fuga helyett szín azonos
szilikon tömítővel lesz kitöltve a hézag.
Az
eltolás itt ¼ laphosszúsággal készült. Azért nem fél lap
átfedéssel dolgoztam, mert a lap hibája nagyon látszott volna
(középen 1-2mm domborúság volt mérhető). Szerintem így teljesen
jól néz ki.
Mivel
a konyhaszekrény alatti rész járólapozása elkészült, jöhetett a
konyhaszekrények felszerelése.
A
fal túloldalán a spájzban és a szárítóhelyiségben át lett fúrva az
Ytong fal és a csavaranyák helye be lett süllyesztve.
A
rögzítéshez 6mm-es menetes rudakat használtam, a csavaranyák alá meg
fakötésű alátétet tettem. A kilógó rész meg le lett vágva.
Végül
elkészült a konyhaszekrény. A felső szekrényeket úgy tettem egyedül a
helyére, hogy a pultra 11db 5cm-es polisztirol lapot tettem,
ami
55cm, így állítottam be fixen a magasságot. Végül minden szekrény a
szomszédjával össze lett csavarozva 4-4 facsavarral.
Most
már tényleg kezd konyha szerű formát ölteni.
A
hűtőszekrény is már megérkezett, így ott is előre kellett dolgoznom a
járólappal és a szegéllyel. Végre lehet hideg üdítőt is inni, ha
szükséges.
(Itt már júliusnál járunk).
Ennél
tovább már nem tudtam nyújtózkodni, így a maradék lerakásához kötnie
kell a csemperagasztónak.
És
a csempék csak vágódnak, majd terjeszkednek. Kár, hogy ezt maguktól
nem tudják megcsinálni...
Itt
már a szegélyeké a főszerep. A szegélyek a járólapok hosszában
történő 4 felé vágásával készültek.
Ehhez mm pontosan kell őket
elvágni, különben lépcsős lesz a szegély.
Persze 1-2 darab nekem
sem sikerült tökéletesen, itt a szegély alatti fuga hézagot ékekkel
állítottam be, hogy a felső éle végig egyenesen fusson.
Ilyen
minimális hibát amúgy szerintem senki sem venne észre, de engem
zavar, mert tudom hogy ott van...
A
falaknál a dilatáció miatt ismét azonos színű szilikon ragasztóval
lett kitöltve a rés.
A két oldala kimaszkolva maszkolószalaggal,
majd kinyomva ragasztóval.
Utána
ujjal lesimítva, hogy pontosan kitöltse a rést és ne álljon ki a
síkból.
Ezután
a lehető legrövidebb időn belül le kell szedni a maszkolószalagot,
különben „megtaknyosodik” és csúnya lesz a széle.
Ez a
lehető legrövidebb idő a kézzel simítás után max. 1-2 percet jelent.
A legjobb, ha van egy segítőnk, aki azonnal leszedi.
Végül
a szegélyek is elkészültek és jöhet a fugázás
(a szilikonragasztó
után, mert így nem folyhat be a fugaanyag olyan helyekre, ahol
rugalmas tömítésre lenne szükség).
A
sokszori áttörlés után már elég szép a padló, ami az ember kezéről
nem mondható el. (Csoda, hogy még nem nőtt rá úszóhártya).
Közben
megjött a gáztűzhely is, de az egyenlőre nagyon jó helyen van a gyári
csomagolásában. Így legalább nem porosodik.
A
mosogató helyét is kivágtam. Kellett vele matekolni rendesen, mert
alig maradt körülötte hely.
Apropó,
próbált már valaki egy rozsdamentes mosogatót átfúrni... Na a
hagyományos csigafúrók csak úgy világítanak rajta. Végül egy
gyémántos körkivágóval szenvedtem kb. 1 órát...
_