A párazáró fóliák itt is a helyükre kerültek.
Fürdőszoba, WC
A következő fontos helyiség a fürdőszoba és a WC. Ennek beköltözés előtt mindenképpen el kell készülnie.
A párazáró fóliák itt is a helyükre kerültek.
A fóliára jöhetnek az impregnált gipszkarton táblák (vizes helyiségben csak ilyet szabad használni).
A gipszkarton másik vége a WC-ben végződik és a toldás inkább ide kerüljön, mint a fal szélére.
Azért még eléggé rusztikus a belső tér.
Végül a toldás is elkészült.
A WC mellett a kézmosó szennyvízcsövének a helyét is ki kellett vésni a csempézés előtt.
Egy kis beton javítás... Közben készülnek a vízvezetékek is a falban.
Kéd alatti beton javítása, szerelvények előkészítése.
A fal sarkánál jó mélyen be kellett vésni a cső helyét, mert nem lehet túl kicsi a hajlítás sugara.
A kád alján lévő Ytongok a beton véséskor megrepedtek, ezért inkább el lettek vágva és újra kirakva.
A fürdőszobában nem lesz dobozolás, így a kilógó betont le kell vésni.
A szárító helyiségben viszont megmarad a beton nagy része, mert ott nem lesz plafonig csempézve.
A kábelt viszont már most be kellett fűzni a helyére.
Kell egy dugalj a mosógépnek is.
Kábelek és csövek mindenütt...
A másik dugalj a mosdó tükör mellé kerül. Ide megy majd a párátlanító, meg a hajszárító is.
A szárítóhelyiégben készül a lécezés.
A régi gerendák itt is jók lesznek rögzítési pontnak.
Erre már mehet is a vízálló gipszkarton.
A dobozolás elérte a szárítóhelyiség határát. A beton többi részét sajnos le kell vésni...
A cső végül a WC-be is eltekergett...
Majd a kád mögé is elért.
A kád oldala is fel lett falazva. A hátsó részén lesz egy kiemelés és ez egy polcként fog funkcionálni.
A csövek körül már lehet rakni az Ytong-ot.
A rakodó felületnek ez lesz az alja.
Kellett még egy kis építőanyag, hogy elkészüljön a fürdőszoba és a szárítóhelyiség közötti válaszfal.
Az Ytongok 2 nap alatt kerültek felragasztásra a magasság miatt, különben elmozdulhatott volna.
Másnap rágerült az áthidaló is. Mindez csemperagasztóval készült, mert az Ytong-hoz kiválóan tapad.
A gipszkartonhoz lett igazítva a fal széle. Pont kiadta a méret.
A kád mögötti rész is készül. A cső már rögzítve van.
Az ajtó mellett a zuhanyzó rész készül. Ez is vízálló (impregnált) gipszkartonnal.
A rakodó rész 7,5cm magas Ytongból készül. Rá lett téve, majd alulról ceruzával megjelölve a vágási vonal.
Meg lettek számozva, majd fűrésszel ki lettek vágva az erősítő vasalat hornyai.
Ezután a hornyokat feltöltöttem csemperagasztóval és a méretre vágott vasakat belenyomtam, majd elsimítottam a ragasztót.
Egy nap száradás után a téglák a helyükre kerültek (vasalással lefelé, mert így kap húzó igénybevételt).
Innentől kezdve akár ugrálni is lehet rajta. mindenképp teherbíróra kellett csinálni, mert innen fogom a csempéket is rakni a fal felső részére.
Az ajtó fölött is elkészült a falazás, majd fel lett ragasztva egy újabb gipszkarton tábla.
Ideiglenesen csavarokkal rögzítettem a gipszkartonn ragasztó száradásáig.
Ahogy említettem, itt a kilógó részek nem megengedettek.
Egy 100 éves gerendát viszont nem egyszerű levágni egy betonnal szegélyezett fal mellett, így szét lett fúrva, majd levésve.
A betont ismét sarokcsiszolóval, gyémánttárcsával és vésővel kellett tovább faragni... Ismét jól néztem ki utána.
A ház úgy nézett ki, mintha szállna a füst...
Újabb réteg vágás és vésés...
Ilyen kilátásaim voltak...
A por leülepedett, de a falak és kb. minden olyan lett mint egyes politikusok orra egy jó buli után.
Újabb vakolat javítások és gipszkartonozás...
A fal már egész tűrhetően néz ki és végre nem lóg ki a síkból.
A szárítóhelyiség vakolás után (itt is minden él mentén erősítve élvédővel és szalagokkal).
A kád mögötti fal kapott egy jó kis drótozást, hálózást és egy fél doboz szögelést, majd vakolást.
A falak talélkozási pontjai kaptak alapozót, vízálló hajlaterősítő szalagot és 2 réteg kenhető fóliát.
A zuhanyzónál különös figyelmet kellett fordítani a tökéletes fedésre. Így lesz vízálló, majd jöhet is rá a csempe.
A járólapozás nem volt túl egyszerű, mert túl nagy leejtés lett kialakítva a betonozáskor a lefolyók irányába.
A nagy méretű lapokat sok kisebb darabra kellett vágnom, de a végeredmény egész jó lett.
Sokat kellett matekolni, hogy a leejtés minden irányban megfelelő legyen.
Végül csak eljutottam az ajtóig.
Itt viszont még egy kicsit meg kellett emelnem a szintet csemperagasztóval a megfelelő leejtés miatt.
A kád mögötti rész szintén kezelve lett vízzáró réteggel, mert itt jó eséllyel fog vizet kapni.
A csőkivezetések helyét gyémántos körkivágóval vágtam ki (ebay-ről vettem) akkumulátoros fúrógéppel.
A csap végül visszakerült a helyére.
Így már folytatódhatott a csempézés.
Alulra egy sötétebb barnás csempe került, majd egy kockás és felülre egy világos bézs árnyalatú.
Az ajtó magasságában kapott egy bordűr sor és folytatódott tovább.
Na ehhez kellett matekolni rendesen, hogy pontosan kijöjjön minden. A csempe rendelésénél direkt ez a méret lett kiválasztva.
A külső éleken mindenhol élvédő.
A kád is körbe lett csempézve.
A digalj helyét szintén egy gyémántos körkivágóval vágtam ki. Más módszerrel nem lenne ilyen szép.
A zuhanynál be kellett állítani a második sor szintjét, mivel az alsó sorből vágni kell, hogy felül minden stimmeljen
(ez mindenhol így lett kivágva). A kezdő sor egy falra csavarozott gipszkarton csík sablonnal indult.
A másik falon ceruzával fel lett jelölve a lap teteje, nehogy elcsússzon a sor.
A zuhanycsaptelep helye még csak később lesz kivágva a csempéből, így ez most kimarad.
A csempe fugákba egy szögalumínium került, hogy pontosan egyvonalba kerüljenek a kihagyott rész fölött a csempék.
Máskülönben alátámasztás hiányában úgy lecsúszhatnának, mint egy masszív alkoholista.
A zuhanyzót a kockás csempék jelölik. Gondoltam itt egy kicsit megtöröm a rendet.
Itt már több a kereszt a csempék között, mint a temetőben...
Már cask az aljából hiányzik egy kevés.
Hiába nézem mégegyszer, magától nem másznak a helyükre a csempék. (A neveletlenek).
A csempék száradjanak, így jöhet a szárítóhelyiségben a járólap. Itt is meggyűlt a bajom a padló túl nagy leejtésével.
Az ablakok fölött a szokásos alumínium sín lett az alátámasztás.
A csempe alső 2-3cm-es része nem lett megragasztva, hogy az élvédőt később be lehessen tolni a helyére.
Alakul ez. Végre földig ér a csempe, akárcsak a lábam.
Kéne már egy kis fény, ezért kivágtam a plafont, persze nem úgy, hanem a lámpák miatt.
Ez itt egy lámpa. Belepróbálva a nyílásba.
Hogy a pára a lámpa nyílásán keresztül ne távozhasson a tető felé, a lámpák fölé ilyen kis gipszkarton dobozokat készítettem.
Mellette az adrótos műanyag izé a lámpák tápegysége. Mindegyiknek lesz egy. Ennek el kell férnie a lámpa mellett a dobozban.
Jöhetnek a polisztirol mennyezeti lapok (ezt ilyen fehér vödrös ragasztóval lehet felragasztani).
Gyakorlatilag mindenhez ragad (fogas glettvas, az ember haja stb.), de a polisztirolra elég körülményes rákenni.
10 perc múlva viszont már nem lehet leszedni roncsolás nélkül. A szerszámokat fél óránként kell tisztítani...
Lámpák, lapok a helyükön.
És lőn világosság. Végre. A kád tetején a polisztirol ragasztók sorakoznak.
Közben kiderült, hogy az egyik sokkal régebbi volt mint a másik és ezért volt nagyon nehezen kenhető...
A csempék a helyükön, koncertfények felkapcsolva.
Akkor következzen a zuhany csaptelep.
A csöveket rögzíteni kellett miután meggyőződtem, hogy nincs semmiféle szivárgás. A csaptelep le lett "szatyrozva".
De szép kifejezés. Ezért jogdíjat kérek, ha valaki használni akarja.
A csendélet címe: fényárban úszó munkaterület, pihenő szerszámokkal.
Már csak egy apróság hiányzik. Ki veszi észre mi az? Igen a kád sarkánál egy kis csempe...
Na meg ez. A szerelőnyílás.
Csak elkészül végre... Ilyen egy csempepixeles körív...
A WC-ben is készül a csempe. A csövek miatt kellett egy kis kiugró Ytongozás, mert nem fért volna el rendesen.
Fugázás után...
Milyen fényár van itt kérem... Csak nehogy leszálljanak az idegenek.
A csempézés a WC-ben is elkészült, de a járólap még hagyott némi kívánnivalót maga után, mivel a fal anno ki lett hozva pár cm-t.
A régi 500Ft-os járólap ment a lecsóba, mert a maradék ami a szélére kellett volna eltört...
Ismét egy kis vésés...
Aztán jöhetett a folytatás.
Természetesen nincs az a járólap, amit ne kellene vágni, mert mindig van egy ajtó, vagy egyéb akadály.
A szárítóhelyiség kapott egy vízálló kerámiás festéket 2 rétegben, majd felkerült a bojler is a falra.
Be lett állítva 40 fokra.
A WC.ben a szerelvények a helyükre kerültek és a járólapozás is elkészült.
Most már jöhet a költözés, mert van konyha, fürdő, WC, nappali.
- Egy kis gondolatmenet a házfelújítás margójára:
Végül 2021 Novemberében sikerült beköltözni, de a költözködés még hetekig tartott, mint általában mindenhol...
Ezt 2014 nyarán még nem gondoltam volna, amikor megvettem a házat.
Sajnos sokkal több tennivaló volt mint terveztem, de végül sikerült a legjobb tudásom szerint felújítani a házat.
Aki esetleg irigykedik, az legyen oly jó és irigyelje ezt a 8 évnyi kemény munkát is ami egy mások által inkább lebontandónak vélt ház felújításához kellett...
Ki tudja, talán ez másoknak is ad egy kis erőt, hogy belekezdjenek valami nagyszabású dologba még akkor is, ha előre nem látható mennyi energiát kell belefektetni.
- Közben az ingatlan és építőanyag árak az egekbe szöktek. Ha most kellene belevágnom, nem vágnék bele, mert nem érné meg, de a szükség nagy úr és valahol lakni kell.
Sohasem késő elkezdeni. Ha annak idején nem vágok bele és gyűjtöttem volna a pénzt, most azért az összegért egy szintén lepukkant talán kissé jobb vályogházat vehetnék, amit fel kellene újítani...
- Vagy sokat dolgozik/túlórázik és ezzel jól keres az ember, majd vesz egy viszonylag jó állapotú házat, vagy nekiáll egy olcsóbb ház felújításának.
Az árát munkával így, vagy úgy, de mindenképp meg kell fizetni... Részemről én szeretek jól aludni és nem tartozni a banknak, ezért választottam ezt az utat.
- Hogy megbántam-e? A válasz egyértelmű nem.
- Hogy másképp csinálnék dolgokat? Egyértelmű igen. Volt pár dolog (pl. a pince, vagy a nappali gerendák pucolása, festése), amit ha előre tudok, rengeteg munkát megspórolhattam volna, de ilyen mindig előfordul.
A jó pap is holtig tanul...
