Gabba
A gabba vagy gabber egy elektronikus zenei irányzat, a hardcore egyik formája. A stílus a hollandiai Rotterdam városából indult, fõ jellemzõje az aggresszivitás és a nyers erõ, legjellegzetesebb hangszere a torzított négyszögjel-formájú dob.
Történelem:
A stílus a 90-es évek elején alakult ki a rave-mozgalom egyik leszármazottjaként. A rave alapelve az volt, hogy minél hangosabb és erõteljesebb hangzással sokkolja a hallgatóságot. Emiatt a rave producerek (pl. a hazánkban is jól ismert U96) a basszus kiemelése céljából lelassították a zenét és felhangosították a keverés során a dobokat. Az így kapott hangzás sötét és ijesztõ lett, ami az akkori elhippisedõ rave scene-bõl kiábránduló raverek számára egy új menedéket jelentett.
A gabba kialakulásánál általában két számot szoktak felemlegetni: A Mescalinum United – We Have Arrived-ot és a Rotterdam Termination Source – Poing-ot. Ez a két dal, bár radikálisan nem változtatott a stíluson, kiemelte a monotonitását és a dobokra helyezte a hangsúlyt. Késõbbi producerek felismerték, hogy a Roland TR-909 dobgép lábdob-hangzása egy torzítón átvezetve az alapvetõen szinuszos hangmintát négyszögessé torzítja, a hang kiterjed a frekvenciatartományban és jellegzetes éles karaktere lesz. A stílus hamar elterjedt és Rotterdam a mûfaj Mekkájává alakult át.
A „gabba” név a jiddis „khaver” szóbol eredt, amely mind a jiddis, mind a holland nyelvben barátot, „havert” jelent. Ez a stílus underground mivoltát jelzi; a gabba-partyk kezdetben csak baráti összejövetelek voltak. (Bár Hollandiában a „gabber” megnevezés a preferált, a magyar nyelvben inkább a könnyebben kiejthetõ „gabba” maradt meg.)
A gabba zene kb. 1995-ig virágzott Hollandiában, köszönhetõen olyan mûvészeknek mint a 3 Steps Ahead, Waxweazle, a Rotterdam Terror Corps vagy DJ Promo. A dalok eddigre egyre több stílust olvasztottak össze: voltak akik a trance fele hajlottak, voltak akik a heavy metal-ból vettek át elemeket. A kompozíciók ekkorra nagyrészt visszanyerték sebességüket, 160 és 220 BPM között mozogva. A gabba egy sajátos öltözködési stílust is kialakított: a „gabberek” nagyrészt kopaszon, bomber-dzsekiben és Martens bakancsban járnak; emiatt gyakran vádolják meg a gabbát azzal, hogy skinhead zene, és bár mindenképpen vannak olyan gabba-rajongók, akik rasszista nézeteket vallanak, ez semmiképp sem trend vagy követelmény, és a gabberek jórésze elutasítja a fajgyûlölõ eszméket.
1995 után a gabba csillaga elkezdett leáldozni, köszönhetõen egyrészt a happy hardcore népszerûségének, ami sok producert letérített a „helyes útról”, effektív „felvizezve” a stílust, másrészt pedig a kívülállók folytonos kritikáinak, akik szerint a gabba huligán-zene volt és folyamatos megaláztatásoknak tették ki a stílus rajongóit.
Az újboli felvirágzás egy radikális stílusváltásnak (nustyle gabba) és leginkább a Masters of Hardcore kiadónak volt köszönhetõ. A stílus ekkor visszalassult a rave sebességére (<160BPM) és átvette a korábban a Rotterdam Terror Corps által népszerûvé tett „triolás” stílust, ahol minden ütem triola alapú, egyfajta „menetelõs” hangulatot kölcsönözve a zenének. A MOH rengeteg fiatal tehetséget karolt fel, akik a „régi elvek” szerint mûvelték zenéjüket, pl. Angerfist, Endymion, Tha Playah. Szintén a MOH volt a felelõs a gabba-partyk újraélesztéséért is, olyan helyeken tartva partykat, mint a dortmundi Westfalenhallen vagy a den boschi Brabandhallen. Mindkét eseményen többtízezer ember jelent meg.
Stílusjegyek:
A gabba zene lényege a dob. A torzított, aggresszív, erõteljes dob nemritkán elnyom minden más hangszert maga mellett, a zenét pedig horrorfilmekbõl, metál- és rap-zenébõl kimásolt beszédfoszlányokkal és ordításokkal tûzdelik meg. A gabba szövegei gyakran forognak a szex, az erõszak, a kábítószerfogyasztás és az öntömjénezés körül, de mindehhez hozzá kell tenni, hogy maga a gabba egy önirónikus mûfaj, aminek alapkoncepciója az, hogy nem kell feltétlenül komolyan venni; bár maga a zene rendkívül részletes és komplex is lehet, a szövegek nagyrészt azért szólnak a fent említett dolgokról, mert egy ilyen tomboló zenéhez nem illik más.