Zenéljünk 1. rész - Zongora

Bevezető
Sziasztok! Mivel többen mondták személyes úton, hogy 'jó lenne egyszer ha megtanítanál zenélni', de ez általában
ennyiben is szokott maradni, arra gondoltam összedobok egy tutorialt (amit majd igyekszek néha frissíteni) ami jó lecke lehet annak,
akinek mondjuk van egy gitárja/zongorája de nem tudja hogyan kellene nekikezdeni a zenélésnek.
Én sem vagyok egy tehetség, autodidakta módon elsajátítgattam az alap technikákat, amelyeken viszont nagyon szívesen átadok annak akit érdekel.
Példaképp elmondanám, hogy nem tudok kottát olvasni, sőt, sokáig a barré, vagy a kvinthang fogalma is homályos volt számomra.
Nem tudok speciális leckéket adni, nem tudok senkiből Slash-t faragni, csak megpróbálom átadni azt a keveset amit én is tudok.
Vágjunk is bele!
A hangok
A zenei hangskálát úgy kell elképzelni, mint például a matematikában a számokat.
Végtelen hang van, mint ahogy vannak egész és tört számok. Ezeket a hangokat hallhatjuk például ha hangoljuk a gitárunkat.
Ha fél milliméterrel arrébb tekerjük a gitárhúr hangolóját, máris nem ugyanazt a hangot kapjuk mint előtte, hanem kicsit mélyebbet/magasabbat.
Azonban én sem, és egy mezei hallgató sem fogja kihallani a különbséget, maximum az olyan ember, akinek abszolút hallása van. De lássuk be, ebből kevesebb van. :)
Mivel végtelen hang van, létre kellett hozni egy olyan zenei skálát, amire lehet építkezni, amit elnevezhetünk Standard hangolásnak, amihez lehet majd 'illeszkedni'.
Ez a bizonyos skála amiről beszélek, tizenkettő hangból áll.

C-C#-D-D#-E-F-F#-G-G#-A-A#-H
A képen nem tudom mennyire látszik, de összegezzük (nagyon lebutítom az egészet)
Ha a zongorát magunk elé kapjuk, láthatjuk, hogy egyik helyen kettő, a következő helyen három (majd ismét kettő, majd három, és így tovább)
fekete billentyűzet van. A fehér hangok jelentik az egész hangokat, a fekete billentyűk pedig a fél hangokat.
A # jelzés a hangoknál annyit jelent, hogy fél hanggal magasabb hang, mint az előző, a B jelzés pedig félhanggal mélyíti a hangokat.
Ennek értelmében, ha megnézzük egy szám akkordjait, lehet némi halántékvakarás, hogy na most akkor hogy is van ez?
Menjünk végig a hangokon, kezdve a zongora első fehér billentyűjétől (melyet két fekete félhang követ :) )
C (ejtsd: C)
C# avagy Db (ejtsd: Cisz)
D (ejtsd: D)
D# avagy Eb (ejtsd: Disz)
E (ejtsd: E)
F (ejtsd: F)
F# avagy Gb (ejtsd: Fisz)
G (ejtsd: G)
G# avagy Ab (ejtsd: Gisz)
A (ejtsd: Á)
A# avagy Bb (ejtsd: Ász)
H avagy B (ejtsd: Há, vagy Bé)
Én mindig a kettőskeresztes jelzést használom, azonban vannak oldalak, ahol a másik mód van használatban,
ezért nem árt azt is megtanulni, hogy felismerd.
A H és a B között van-e különbség?
Esetleg annyi, hogy az angol akkordoldalak B-t használnak, a magyar oldalak pedig H-t. :)
Szóval akkor a zenei skálán összvissz. 12 darab hang van, és ennyi?
Jogos a kérdés. Nem, nem tizenkét hangból áll a zenei paletta, hanem annál sokkal többől.
Egyébként végtelen hangból áll, még ha csak a tiszta hangokat is vesszük, amiket fent fejtettem ki, azonban az emberi fül, és a dalszerző maximum 12 oktávot használ, amellyel már remekül lehet dolgozni, a többi már nem hallható ki, annyira magas vagy annyira mély.
Oktáv? Az mi?
Egy oktáv abból a tizenkét hangból áll, amelyeket az előbbi ábrán mutattam, azonban mivel egy zongora nem ilyen kicsi, ezért folytatódnak a hangok
A következő C hang gyakorlatilag ugyanazon a frekvencián szól, mint az előző, a két hang között összesen annyi a különbség, hogy másik OKTÁV, tehát ha jobbra haladunk egy oktávval magasabb hangot, ha pedig balra, egy oktávval mélyebb hangot kapunk.
(A C hang a 'kettő félhangos résznél' kezdődik, ha elfelejtettük volna. )
Ettől függetlenül az a két hang azonos, tehát ha például van egy dal, amely a C-G-A-F akkordok szerepelnek, teljesen mindegy melyik C,G-A-F hangokat nyomjuk le a billentyűzeten, a zene ugyanolyan teljes lesz, nem lesz hamis, és jól fog szólni. ( Nyílván más kérdés hogy vannak mélyebb és magasabban íródott verziók akár ha csak egy dalt is megnézünk, de jelen esetben ez lényegtelen, ez már a kreativitáson és a zenei ízlésen múlik. )
Akkordok
Mivel egy dal eléggé üresen szól, ha egyszerre egyetlen hang hallható benne, létre kellett hozni egy eszközt, mely egy kicsit kiegészíti és feldobja a dalokat.
Az akkord pont erre való. Egy alapakkord, amelyeket most meg fogunk nézni három hangból állnak.
Két akkordtípus létezik, a mol és a dúr akkord. Ezek között a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb különbség, hogy a mol akkordok kicsit szomorkásabban
hangzanak, míg a dúr akkord sokkal vidámabb.
Hogy egy akkord mol, vagy dúr, azt a középső hang dönti el, melyet kvinthangnak hívunk.
Ezt remekül lehet szemléltetni zongorán. Vegyük át az alap akkordokat, és lefogásaikat.

Amit az ábrából lekövetkeztethetünk:
Ha C-dúrt akarunk játszani, a következőt kell tennünk:
1, Kikeressük magát az akkord hangját. Legyen most a C-hang.
2, Kihagyunk három fél hangot, majd lenyomjuk a következő billentyűt. (Kihagyjuk a C-#,D,D# hangokat, és lenyomjuk az E hangot.)
3, Kihagyunk kettő félhangot, majd lenyomjuk a következő billentyűt ( Kihagyjuk az F,és a F#hangot, majd lenyomjuk a következő hangot.)
Így alakul ki ez a vidám szerkezetű akkord hangzat: C-E-G hangokból.
Ha azonban az akkord szomorkás verzióját, avagy a mol verzióját akarjuk játszani:
1, Kikeressük magát az akkord hangját. Legyen most a C-hang.
2, Kihagyunk két félhangot, majd lenyomjuk a következő billentyűt. (Kihagyjuk a C-#,D, hangokat, és lenyomjuk az D# hangot.)
3, Kihagyunk három félhangot, majd lenyomjuk a következő billentyűt ( Kihagyjuk az E,F és F#hangot, majd lenyomjuk a következő hangot.)
Így alakul ki ez a szomorkás szerkezetű akkord hangzat: C-D#-G hangokból.
Mondhatnánk úgy is, hogyha az alap akkordok dúr verziójának lefogását elsajátítottuk, könnyedén megy a mol is, hiszen annyi a feladat,
hogy a középső hangot (kvinthang) amelyet lefogunk, egy félhanggal mélyítjük, és máris megkapjuk az akkord mol-hangzatát.
Természetesen nem kell ennyire egyszerűen lefogni egy akkordot, gyakorlatilag teljesen mindegy, mit fogunk le, a lényeg, hogy minimum az akkord első
és utolsó hangja teljesüljön (C-dúr esetében a C és G hangok)

Mint láthatjuk, a képen a következő hangokat használom: G-C-E-G, és ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy a C-dúr hangja C-E-G hangokból állnak, vagyis az ábrán
a C-dúr skála hangjait játszom.
Ha esetleg a kezdetben nincs kedvünk azon gondolkozni, hogy C-dúr, vagy Cm(C-mol) akkordot fogunk-e, annyit kell tennünk, hogy a kvinthangot kihagyjuk, amely eldöntené, hogy az akkord mol vagy dúr hangnemben van. (Ergó csak és kizárólag C és G hangot/hangokat fogunk le, az D#/E hangot kihagyjuk amely mol/dúr akkorddá tenné az akkordot.

Most hogy megismerkedtünk az alap akkordokkal, gyakoroljuk azok használatát!
Gyakorlat 1: Fogjuk le egyesével az akkordok dúr verzióját a képeken illusztrált tutorial alapján (Első hang lenyom, második hang lenyom, harmadik hang lenyom) és igyekezzünk kihallani a középső hang által gerjesztett 'vidámabb' hangzatot, majd középső újjunkat helyezzük egy félhanggal mélyebb hangra.
Ezzel gyakoroljuk a 'mol' és a 'dúr' akkord közötti különbséget.
Gyakorlat 2 - Zenéljünk (A téma eléréséért kattints ide!)

Zenéljünk 2. rész - Gitár

A gitár kivitele szerint lehet klasszikus, akusztikus, elektromos vagy elektro-akusztikus. A gitár napjainkra hihetetlen népszerűségre tett szert. Szinte minden zenei stílusban képviselteti magát valamilyen formában. Ez leginkább sokoldalúságának köszönhető, hiszen az egyes gitárok típusuktól és zenei stílustól függően betölthetnek szólista szerepet, de megállják helyüket a ritmusszekcióban is. Gitáron éppúgy előadhatók klasszikus darabok, mint napjaink modern popzenéi, sőt a rock például elképzelhetetlen lenne e hangszer nélkül. Na de ez a téma egészen másról szól.
Igyekszek itt is az egyszerűségre törekedni.Mivel a hangokkal már megismerkedtünk, ugorva egy nagyot az időben, áttérünk a gitár Standard hangolására.
Ha már van a kezünkben egy gitár, és azon van hat húr, máris elkezdhetjük a gitározást.
Mindig a jobbik kezünk a pengető kéz, a másik pedig az, amellyel az akkordokat fogjuk le, ehhez mérten vehetjük fel a 'gitározó testtartást':
Hangolás
A gitár standard hangolása a következő, a legvastagabb húrtól kezdve: E-A-D-G-H-E
A hangolást a jobb fülűek megejthetik egy zongora segítségével, azonban van egy hatékony, és bevált módszer rá, hogyan hangoljuk a gitár húrjait egymáshoz képest pontosan.
Értsd: Amiről az elején beszéltem, van az a bizonyos leszűkített 12 hang, de tegyük fel, mi a többi húrt a legvastagabb húr jelenlegi hangjához szeretnénk hangolni. Ezesetben nincs más teendőnk, mint:
-Lefogni az E húrt az ötödik bundjánál (vagy érintőjénél.)
-Az alatta lévő A húrt pedig fül alapján igyekezve hozzá hangolni, hogy ugyanabban az oktávban, ugyanaz a hang szólaljon meg.
-Lefogni az A húrt az ötödik bundjánál (vagy érintőjénél.)
-Az alatta lévő D húrt pedig fül alapján igyekezve hozzá hangolni, hogy ugyanabban az oktávban, ugyanaz a hang szólaljon meg.
-Lefogni az D húrt az ötödik bundjánál (vagy érintőjénél.)
-Az alatta lévő G húrt pedig fül alapján igyekezve hozzá hangolni, hogy ugyanabban az oktávban, ugyanaz a hang szólaljon meg.
-Lefogni az G húrt a negyedik bundjánál (vagy érintőjénél.)
-Az alatta lévő H húrt pedig fül alapján igyekezve hozzá hangolni, hogy ugyanabban az oktávban, ugyanaz a hang szólaljon meg.
-Lefogni az H húrt az ötödik bundjánál (vagy érintőjénél.)
-Az alatta lévő E húrt pedig fül alapján igyekezve hozzá hangolni, hogy ugyanabban az oktávban, ugyanaz a hang szólaljon meg.
Akkordozás gitáron
Csak úgy, mint a zongora esetében, a gitárnál is az a fő cél, hogy a hangokat úgy szólaltassuk meg, hogy az valamiféle rendet mutasson/egy bizonyos hangnemben játsszuk.
Akik végigvették a zongora leckét, számukra már nem újdonság az akkordozás, néhányan biztos be is pötyögték már a Google-ba, hogy 'G chord on gitár (Vagyis G-dúr akkord gitáron) amivel semmi gond nincs, kreatívak, de nézzük meg mi áll a 'háttérben'. :)
Vegyük példaképp a G-dúr lefogását:

A G-dúr lefogásához a következőt kell tennünk: 320003
Ugye, ez nem mond semmit? És ha azt mondom, hogy a számok a hat húrt jelzik, a legvastagabb húrtól kezdve, a szám
pedig, hogy hanyadik érintőnél kell lefogni? Na ugye!
E:3
A:2
D:0
G:0
H:0
E:3
A zongoránál lévő akkord bemutatónál elmagyaráztam, hogy egy akkord lefogásánál arra kell törekednünk, hogy az adott akkord három bizonyos hangját fogjuk le.
Ha egy gitárhúron felfelé haladunk, mindig egy félhanggal magasabb hangot kapunk, vegyük például az vastag E-húrt.
Üresbe játsszva E hang, első bundon F, második bundon F#, harmadik bundon G, negyedik bundon G#, és így tovább...
Mivel mi most a G hangjait szeretnénk megtalálni, végigmegyünk a gitár húrjain.
A g-dúr hangjai mégegyszer: G-H-D

Vastag E húr: Van E hang a G-dúrban? Nincs? Elkezdünk felfelé haladni. F? Nincs. F#? Nincs. G? Van bizony, vagyis a vastag E húron a harmadik bundot fogjuk le.
A húr: Van A hang a G-dúrban? Nincs? Elkezdünk felfelé haladni? A#? Nincs. B? Bizony hogy van, vagyis a vastag A húron a második bundot fogjuk le.
D húr: A D hang benne van a G-dúr skálájában, ergó ezt a húrt békén hagyhatjuk, és üresbe pengetjük.
G húr: A G hang benne van a G-dúr skálájában, ergó ezt a húrt békén hagyhatjuk, és üresbe pengetjük.
H húr: A H hang benne van a G-dúr skálájában, ergó ezt a húrt békén hagyhatjuk, és üresbe pengetjük.
Vékony E húr: Van E hang a G-dúrban? Nincs? Elkezdünk felfelé haladni. F? Nincs. F#? Nincs. G? Van bizony, vagyis a vékony E húron a harmadik bundot fogjuk le.
Az egyes akkordok lefogásait (akár zongorán akár gitáron) egyszerűen kipuskázhatjuk, ha beírjuk az adott akkordot egy keresőmotorba.

Hogyan olvassak TAB-ot?

A tab olvasása rendkívül egyszerű, hasonlóképp működik, mint egy akkord képe, itt azonban többnyire
bontott témákról van szó, legalábbis az akkordokat nem igazán szokás így jelölni, hiszen sokkal egyszerűbb az első pár óra gitározás után egy 'betű' alapján játszani.
Íme egy tab, aztán átvesszük a mögöttes tartalmat:
|E--------------------------------------------------------|
|H--1--3-5-5-3-3-5-1-3-5-5-3-3-5-1------------|
|G----------------------------------------------0--------|
|D--------------------------------------------------------|
|A--------------------------------------------------------|
|E--------------------------------------------------------|
(Tavaszi szél első néhány hangjának TAB képe)

TAB-ot olvasni iszonyat egyszerű, ezért nem is bonyolítom túl. Az hat betű a sorok elején
a gitár hat húrját jelzik, alulról kezdve a legvastagabbal. (E-A-D-G-H-E)
A szám pedig azt jelzi, az adott hangot hanyadik bundon kell lefogni.
Vagyis a tavaszi szél dallamának eljátszásához, egyszer pengetgetjük a H
(2. legvékonyabb) húrt, úgy, hogy a másik kezünkkel közben lefogjuk azt az első bundját.
Aztán a harmadikat, majd kétszer az ötödiket, kétszer a harmadikat, és így tovább...
|E---3---|
|H---0---|
|G---0---|
|D---0---|
|A---2---|
|E---3---|

Hangnemek és transzponálás - A zeneelmélet matematikája

Ez a két szó iszonyatosan fontos, főleg abban az esetben, ha a gitározás mellett szeretsz
énekelni is. Biztosan hallottad már énekesektől, hogy egy hangot éppenséggel nem úgy énekel
ki, ahogyan szeretné, netalántán hamisan szól.
Nos, a transzponálás pontosan erről szól.
Transzponálni egyszerűen lehet mondjuk egy kápó segítségével, vagy barréakkord segítségével,
amit a következő fejezetben magyarázok el tüzetesebben.
Vegyünk néhány nagyon egyszerű akkordot, majd nézzük meg, hogyan is transzponálhatóak ezek.
Konkrét példaként szolgáljon az én történetem.
A legelső dal amit meg akartam tanulni, és inspirált engem a zene tanulásra, az Jason Mraz - Im Yours
című dala volt. Akkoriban sokat hallgattam ezt, illetve találtam az interneten négy akkordot,
amellyel a legtöbb populáris, a rádióban is sokat játszott dal könnyedén eljátszható.
Ez a négy akkord A G-D-Em-C volt. Napokig órákon át gyakoroltam, ameddig nem mentek teljesen kényelmesen a váltások, ekkor próbáltam meg összekötni az énekkel is. Mivel esetemben pont a G
az a hang, amelyről nagyon szívesen kezdem az éneklést ,ezzel a sémával szerencsém volt.
Azonban!
Amikor úgy döntöttem, hogy a pengetési mód, és az egyéb kihagyott apróságok miatt
lejátszom néhányszor a dalt úgy, hogy a háttérben megy az eredeti, észrevettem, hogy valami nagyon nem az igazi.
Ekkor kezdtem el foglalkozni a transzponálással.
Ismét a szokásos rajz, amely segíthet nekünk ennek megértésében.


Segítségképp elárulom, hogy a említett dal négy alap akkordja a B-F#-G#m-E.
A transzponálásnak tehát többnyire a lényege, hogy saját hangfekvés, és az eredeti hangnem megtalálása.
A G-D-Em-C akkordokat tehát négy hanggal transzponáltam feljebb.
Magyarázat:
0.G - 1.G# - 2.A - 3.A# - 4.B
Ha kápó nélkül játsszuk a G-dúr akkordot, akkor egy sima G-dúrt kapunk. Ha a kápót az első bundra rakjuk,
vagyis az összes húrt egy félhanggal magasabbra rakjuk, akkor a hangolás a következő lesz:
kápó nélkül: E-A-D-G-H-E kápóval az első bundon: F-A#-D#-G#-C-F
kápóval a negyedik bundon tehát az alap hangolás: G#-C#-F#-B-D#-G#
Ezekután nincs más dolgunk, mint a negyedik bundtól számítva
igénybe venni a G-dúr fogást: 320003
Vagyis:
a vastag E húrunkat(ami a kápó miatt most G#) A harmadik bundon lefogni, így a kapott hang B.
az A húrunkat(ami a kápó miatt most C#) A második bundon lefogni, így a kapott hang D#.
az D húrunkat(ami a kápó miatt most F#) békén hagyni, hiszen a B-dúr hangjai: B-D#-F#
az D húrunkat(ami a kápó miatt most F#) békén hagyni, hiszen a B-dúr hangjai: B-D#-F#
az G húrunkat(ami a kápó miatt mostB) békén hagyni, hiszen a B-dúr hangjai: B-D#-F#
a H húrunkat(ami a kápó miatt mostD#) békén hagyni, hiszen a B-dúr hangjai: B-D#-F#
a vastag E húrunkat(ami a kápó miatt most G#) A harmadik bundon lefogni, így a kapott hang B.


Természetesen bármelyik másik egyszerűbb tematikával eljátszható a dal, a különbség szimplán
az, hogy hány bunddal magasabban kell játszani.
Nézzünk erre mégegy példát, szintén a B-F#-G#m-E a példa.
Játsszuk most el a F-C-Dm-Bb lefogásból.

Az F-dúr akkordból kell B-dúr akkordot csinálni...
0.F-  2.F#- 3.G- 4.G#- 5.A - 6 A# 7 - B
Szóval a kápónkat a hetedik bundra kell tenni.

Természetesen bármilyen akkord eljátszható néhány ismert akkordfogással.
De pörgessük végig az eseményt.
Tegyük fel, hogy van egy - kezdőnek bonyolultnak tűnő séma.
G#-D#-Fm-C#
Te pedig ezt egy C akkord fogásból akarod lejátszani.
Látjuk, hogy a tematikánk két dúr, egy mol, majd ismét egy dúr akkord.
Elkezdünk a magasabb hangok irányában haladni.
C...C#...D...D#...E...F...F#....G...G#
és megérkeztünk!
A C és a G# között nyolc hang van, vagyis a kápót a nyolcadik bundra kell tennünk.(itt már azért kell kézügyesség akusztikus gitár esetében :) )
A következő akkord a D#
most számoljunk mélyítve nyolc hangot...
D...C#...C.......H...A#...A...G#...G
Vagyis a következő akkord G lesz...és mivel a második akkord dúr, G.dúr.
A következő akkord az Fm
most számoljunk mélyítve nyolc hangot...
E-D#-D-C#-C-B-A#-A
Vagyis a következő akkord A lesz...és mivel a harmadik akkord mol,  Amol.
A következő akkord a C#
most számoljunk mélyítve nyolc hangot...
C-B-A#-A-G#-G-F#-F
Vagyis a következő akkord A lesz...és mivel a negyedik akkord dúr, F-dúr.


Barrézás és transzponálás
Ha megtanultuk az E, Em, A, Am és az F akkordokat, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezentúl
a létező összes akkordot elfogjuk tudni játszani. No persze, ami a moll és dúr akkordokat illeti.
Nézzük meg miért.
Ha beszereztünk egy kápót és átvettük a transzponálás fejezetet, észrevehetjük, hogy az E-dúr egy félhanggal
mélyebb hang az F-dúrnál.
Az F-dúr talán a legnehezebb kezdő akkord.
A legtöbben 133211 módon fogják le.
De! Barrézni is tudjuk az akkordot. A barrézás nem másból áll, mint abból, hogy a mutatóujjunkat erősen
valamelyik bundra szorítjuk.
Ha megvan az E-dúr fogása (022100), barrézzunk az első bundon (111111). és fogjunk így egy E-dúrt.
Akárcsak, mintha egy kápó lenne az első bundon, és úgy fognánk E-dúrt.
Így kaptuk az F-et.