| | Kezdőlap | Bőrallergia | Állatszőr allergia | Pollen allergia | Por alllergia | Ételallergia | Homeopátia | Különleges gyógymódok | Linkek |
| Bőrallergia! Az allergiás bőrgyulladások a bőrbetegségek azon csoportját képezik, amelyek kialakulásában fontos szerepet játszanak allergiás folyamatok. A gyulladásos mediátorok (a hízósejtekből felszabaduló, az allergiás folyamatokban szerepet játszó anyagok) és limfokinek (biológiailag aktív molekulák, amelyeket az aktiválódott limfociták nyiroksejtek termelnek) felszabadulásának következtében a szövetek károsodnak, amelyet allergiás bőrgyulladás formájában észlelünk. Az allergiás bőrjelenségeket feloszthatjuk mechanizmusuk alapján korai vagy humorális típusúakra (ahol megnövekszik az immunglobulinok szintje; pl. csalánkiütés) és a késői vagy sejtes típusúakra (az antigénnel a specifikusan aktivizálódott limfociták reagálnak; pl. kontakt allergiás dermatitisz). A csalánkiütés = urtikária kifejezés a latin urtica = csalán (uro = ég, elég) szóból ered. Az akut urtikária (csalánkiütés) egy bőrjelenség, ahol a bőrön urticák - csalánkiütések jelennek meg (olyan bőrelváltozások, mint amilyenek a csalán megérintése után lépnek fel). Az urticák kiemelkedő, vöröses vagy fakó, különböző méretű és formájú elváltozások. A csalánkiütést általában erős viszketés kíséri. Nagyon gyorsan kialakulhatnak, és ugyanolyan gyorsan általában 24 óra alatt el is múlnak. Az urticák kialakulásában kulcsszerepe van a hízósejteknek (masztociták: a bőr alatti szövetekben jelenlévő sejtek), amelyekből hisztamin és más gyulladásos mediátorok szabadulnak fel (prosztaglandinok, leukotriének, stb.). Az irodalmi adatok szerint a népesség 15-25 %-ánál életük során egyszer előfordul urtikária. Az urticák megjelenhetnek mindennaposan vagy megszakításokkal (rövidebb-hosszabb tünetmentes periódusokkal) hat hetes időszakon belül, amely esetben akut urtikáriáról beszélünk. A hat hétnél hosszabban fennálló csalánkiütést már krónikusként osztályozzuk. Mi okozza a csalánkiütést? Az urtikáriát különböző hatásokra fellépő bőrreakcióként határozzuk meg, ezért a betegség kóroktana is különböző. Okozhatják: az ételek összetevői (halak, kagylók, eper és más gyümölcsök, sajtok, tojás, tartósítószerek, élelmiszeradalékok és színezékek), gyógyszerek (gyógyszerantigének - különösen a penicillin, analgetikumok, acetilszalicilsav, inzulin), tetanusz elleni szérum, rovarmérgek, stb. Melyek a heveny csalánkiütés tünetei? Az urtikária alapvetően a bőrre korlátozódik, annak kockázata mellett, hogy átalakulhat szisztémássá is (anafilaxiás sokk). Lehetségesek a következő tünetek is: nyelv megduzzadása, gégeödéma, asztmás roham, emésztőrendszeri tünetek (hányás, hasmenés), ízületek duzzanata. Kontakt csalánkiütés A csalánkiütések a növények (pl. csalán), tengeri állatok (medúza, tengeri liliom), bogarak mérgeivel vagy gyógyszerekkel, stb. érintkező bőrfelületen jelennek meg. Az kiütések az érintkezés helyére korlátozódnak. Az immunológiai mechanizmusú kontakt urtikária esetén szükség van az allergénnel való előzetes találkozásra ahhoz, hogy a túlérzékenység az adott személynél kifejlődjön, míg a nem immunológiai típusúnál már az első érintkezés csalánkiütést eredményez. Fizikai hatások által kiváltott csalánkiütés Ennél a típusnál a gyulladásos mediátorok felszabadulásában és a kiütések megjelenésében nem játszanak szerepet immunológiai folyamatok. Ebbe a csoportban tartoznak a különböző fizikai hatások: nyomás, hideg, meleg, napsütés, megemelkedett testhőmérséklet és megterhelés, ill. a fokozott acetilkolin-érzékenység által kiváltott urtikáriák. A kiütések csak a fizikai hatásnak kitett helyen jelennek meg; kivételesen attól távol is (reflex urtikária). Ezek általában helyi elváltozások és nincsenek általános tünetek. Azonban a hideg-urtikária esetén hideg vízben történő fürdés vagy úszás esetén szisztémás tünetek és anafilaxiás sokk léphet fel. Gyógyszerek által kiváltott nem immunológiai csalánkiütés Az urtikáriát előidézhetik nem immunológiai típusú tényezők is az idioszinkráziás mechanizmus által (a hízósejtekből közvetlenül, nem immunológiai hatásokra szabadulnak fel mediátorok) ilyen tényezők a gyógyszerek (morfin, kodein, nemszteroid gyulladáscsökkentők NSAID-ok, acetilszalicilsav), tartósítószerek, neuropeptidek (pl. a P-anyag, amely magyarázza az urtikária stresszre történő rosszabbodását), röntgen-kontrasztanyagok és hormonok (ösztrogén, kortikotropin). A nem immunológiai típusú urtikária megjelenéséhez nincs szükség előzetes szenzibilizációra (a túlérzékenység kialakulása), vagyis a gyógyszerrel történő legelső találkozás is kiválthatja |