Mission 6 England

Gold Rewards: 1
Silver Rewards: 5
Bronze Rewards: 9

Time Trial: 27:00

A rövid átvezető részben Lara robog be egy csinos Ducati nyergében egy elhagyatott épület elé a ködös és éppen esős Albionban, majd leparkol egy fekete furgon mögött, amiben barátai, Zip és Alister kuksolnak egy csomó kütyü társaságában, aztán megvizsgálják a furcsa épületet, ahova a térkép vezetett, és ami valaha egy nagyon gagyi, Artúr Király témájú, múzeumnak nevezett vidámpark volt. Alister a helyszín egész történetének is utánajárt: állítólag egy régész, egy bizonyos Worth Professzor itt fedezte fel Artúr Király sírját, de mint ezernyi hasonló bejelentésről, erről is kiderült, hogy kamu, az esemény mindenesetre annyi felhajtást azért generált, hogy sok kíváncsi turista elzarándokoljon ide, majd az érdeklődés alábbhagyott, és a vidámpark is bezárt. Lara (aki itt Ducati feliratú motoros bőrszerkót visel) nem is tétovázik sokat, felmászik az ereszcsatornán, majd a sötét, szellős, nyirkos és romos épületben ér földet, bugyuta díszletek (például egy nagy bástya makett) között.

Checkpoint.

Itt nagyon elkél a világítás, kapcsoljuk fel a lámpát, amikor csak szükségét érezzük. Nézzünk körül a múzeum-vidámpark előterében, a jegyirodák körül, így találhatunk néhány vicces dolgot, például egy szétlőhető, ajándéktárgyakkal (Artúr Király akciófigurákkal, mini Camelotokkal és apró hidrákkal) teli vitrint, plusz egy kőbe zárt kardot. Próbálkozhatunk a kard kihúzásával, ami a főbejáratot, a nagy várkaput nyitja, de jelenleg nem működik, Lara is közli velünk és Alisterrel, hogy először be kell kapcsolnia az áramot. A zárt várkapun kívül még a szintén zárt bejárat és egy zárt elektromos ajtó is behatárolja a mozgásterünket, mindezeken túl még két hasznosabb dolgot találhatunk itt: egy tologatható ládát az ajándékboltban és egy csillogó szellőzőrácsot az ajándékbolt bejárata felett. A rácsot természetesen távolítsuk el a mágneses kötelünk segítségével, majd húzzuk az így feltárult járat alá a ládát, végül a láda tetejéről ugorjunk fel és másszunk be a járat mögötti raktárba. Itt szétlőhetünk néhány kartondobozt és egy faládát, ez utóbbi egy Bronze Rewardot rejt, amit gyűjtsünk be. Az itteni két ajtó zárva van, viszont egy másik szellőzőrács heves csillogással próbálja magára vonni a figyelmünket, természetesen rúgjuk ki vagy rántsuk el, majd a kis résen vetődjünk is ki.

Checkpoint.

Egy kis hátsó udvarba érkezünk, az elektromos záras ajtó innen sem nyílik még, menjünk tovább és figyeljük meg azt, hogy az udvar nagy részében sekély víz áll, amibe egy csonka, jelenleg még áramtalan vezeték is belenyúlik. A rács előtt a kis platformról ugorjunk az ottani ablak felső peremére, majd még feljebb, a felsőbb peremre, amin oldalazzunk át balra, és a rács mögött ereszkedjünk le. Az itt található főkapcsolót kapcsoljuk be, és végre kap áramot az egész épület, itt kint is világosabb lesz, a közeli tócsa pedig szikrázni kezd a bele vezetett áramtól, ott tehát ez után már elővigyázatosnak kell lennünk. Ekkor Zip közli velünk a nyilvánvaló teendőnket: menjünk vissza az épületbe, és húzzuk ki a kőből az Excaliburt. Erre Alister kemény vitát kezdeményez, hogy hogyan merte Zip Excaliburnak hívni a kőbe zárt kardot, így is elég sokan keverik össze a két legendás fegyvert, Artúr Király akkor kapta meg az Excaliburt (ugye a tó tündérétől), miután a kőből kihúzott kardja eltört a Pellinore-ral vívott harcban (mellesleg annak ellenére, hogy Alister ennyire vágja a témát, állandóan hangoztatja, hogy szerinte csak kitalált legenda az egész, nincs valós alapja, Lara árnyakat kerget). A rövid sztori meghallgatása után másszunk fel az itteni ereszcsatornán, jobbra ugorjunk vissza a korábban már használt peremre, azon oldalazzunk jobbra, majd vigyázva ereszkedjünk le az első ablak feletti peremre. Innen ugráljunk peremről peremre jobbra, majd a jobb szélső peremről ugorjunk tovább jobbra, a szárazra, és nyissunk be a most már nyitott elektromos ajtón.

Checkpoint.

Az előtérben most is elég nagy a sötétség, menjünk a kőbe zárt kardhoz, ami nagyon vicces, archaikus stílusban darálja el újra és újra Artúr Király történetének első fejezetét (az apjáról, Uther Pendragon Királyról, a pártfogójáról, Merlinről és arról, hogy hogyan húzta ki a kardot a kőből és vált Anglia királyává), és próbáljuk meg mi is kihúzni a kardot. Nekünk sajnos nem fog sikerülni a pallos megkaparintása, csak a megmozdítása, mindenesetre a próbálkozásunk hatására kinyílik a várkapu, amin tovább mehetünk.

Checkpoint.

A következő terem már nagyon romos, középen hatalmas szakadék tátong, mindenfelé fatörmelék látható, sőt még az eső is beesik. Akinek tetszett az előző Artúr Király sztori, három folytatást is meghallgathat itt, egyiknek sincs haszna és értelme a játék szempontjából, tehát nem érdemes jegyzetelni a neveket és hasonlókat, de mindhárom poénos, ezek egyébként a Kerekasztal Lovagjainak összegyűjtéséről és a Szent Grál kereséséről szólnak. A diorámáknál nyomjuk meg a gombokat, és akkor indul el a szöveg, plusz az eseményeket a mechanikus figurák stilizáltan is illusztrálják – sajnos a figuráknak nem tudunk ártani, így nem segíthetünk be Artúr Királynak a későbbi kardvívós jelenetnél sem. A szakadéknál egyébként nagyon vigyázzunk, meglehetősen mély, ha beleesünk, nagyon sok energiát vesztünk. A három lovag előtt a kisebb szakadékot ugorjuk át, és másszunk be a kis ablakon az apró szobába, ahol lőjük szét a ládát, és vegyük fel a Bronze Rewardot. Kifelé ugyanazon az úton menjünk, kapaszkodjunk fel az ablakra, másszunk át rajta, a túloldalán pedig lógjunk ki a peremére, és a lógásból hátrafele ugorjunk a lovagok irányába, át a szakadék felett. A nagy szakadékba egyébként biztonságosan is lemászhatunk, de bármennyire is logikus lenne, nincs benne Reward, ezért hagyjuk ki, ha viszont beleesünk, a lejtőn felszaladhatunk, és pár peremen keresztül felugrálhatunk a lovagokhoz.

Továbbjutni a vízszintes rudakon keresztül lehet, a szakadékon átívelő kis pallóról ugorjunk az elsőre, majd forgás után a következőre, amin egy tábla látható. Ez érdekesen viselkedik, elfordul oldalra, majd kis idő után visszafordul, tehát időzített, amikor elfordul, gyorsan ugorjunk hátrafele a következő rúdra, onnan pedig pörgés után a leereszthető híd keresztrúdjára. A hídon nem olyan könnyű átjutni, a súlyunk alatt természetesen elkezd ereszkedni, ugyanakkor mi így kicsit a híd alá kerülünk, a megoldás az, hogy gyorsan ugorjunk a keresztrúdról vissza hátra, az elősző rúdra, majd megint ugorjunk a híd felé, ezúttal már a rövid időre leereszkedett hídra, és menjünk tovább.

A következő dioráma azt meséli el, amikor Artúr Király megkapta a tó tündérétől az Excaliburt, ekkor Zip és Alister megint veszekedni kezd, hogy az Excalibur volt-e a kőbe zárt kard vagy sem. Az itteni nagy szakadékba is lemászhatunk biztonságosan, de ez is haszontalan (viszont ha beleesünk, ismét egy emelkedő után tudunk felugrálni), helyette FPS módban lőjük szét azt a csillogó karikát, amelyik Artúr Király bedöntött koporsóját tartja, majd nekifutásból ugorjunk át az így keletkezett platformra, onnan pedig tovább. Itt Merlin Nimue általi elárulásáról és bebörtönzéséről, továbbá Artúr Király Mordreddel vívott végzetes csatájáról hallgathatunk és nézhetünk meg egy-egy jelenetet, kapunk persze poénos beszólásokat is melléjük. Valamivel Mordred mögött láthatunk egy kis járatot a falban, ott másszunk be, lőjük szét a ládát, vegyük fel a Bronze Rewardot, majd másszunk vissza ki, és az itteni kőbe zárt kardot is próbáljuk meg kihúzni, ekkor a történet végét hallgathatjuk meg Artúr Király haláláról, plusz ledől néhány deszka mellettünk. A deszkák mögött a csillogó kötélvégre minél messzebbről lőjük rá a mi mágneses kötelünket, és húzzuk a köteleket hosszan, így emeljük fel a következő kaput egy csigán keresztül, azonban amint elengedjük a kötelet, a kapu is elég gyorsan lezárul, tehát még időben vetődjünk alatta, ha pedig nem sikerül, még messzebbről húzzuk a kötelet.

Checkpoint.

Egy kis raktárba jutunk, ami már nem a kiállítás része, itt néhány ajándéktárgyat, továbbá pár szétlőhető hordót és ládát találunk, ezek nem rejtenek Rewardokat, van viszont még itt néhány nagyobb láda az ásatáshoz vezető széles lejárat előtt, plusz egy használható targonca. Mindezeken túl a bejárattól jobbra, a magasban láthatunk csillogni egy kis szellőzőrácsot is, ezt természetesen a mágneses kötelünk segítségével távolítsuk el. Ezt követően szálljunk be a targoncába, és próbáljuk ki: úgy működik, mint a motor, plusz a villáját tudjuk emelni és ereszteni (PS2-n az R1 és R2, PSP-n az R és Háromszög, PC-n a H (esetleg Bal Egérgomb) és K gombokkal), ládákat rakodni pedig úgy tudunk, ha a teljesen leeresztett villát ütközésig toljuk a ládák alján levő alátétekbe, és így emeljük fel a ládákat, különben a fizika törvényeinek engedelmeskedve leesnek. Kell egy kis gyakorlás ahhoz, hogy rutinos rakodómunkások legyünk, ha kezdünk belejönni, a szellőzőrács mögött feltárult járat alá rakjunk két ládát egymásra, egyet pedig melléjük (sajnos e ládákat kézzel nem tudjuk tologatni), majd az alsó ládáról másszunk a felsőre, onnan pedig jussunk be az ablakon keresztül a kis dolgozószobába. Ezt a műveletet egyébként annyival lehet egyszerűsíteni, hogy egy ládát nem a járat alá rakunk, hanem kicsit odébb, egy másodikat pedig a targoncával emelünk a magasba, ez utóbbi ládára mászunk fel az alsóról, onnan meg tovább. Fent vegyük fel a Silver Rewardot, és olvasgassunk: a professzor a halála előtt arra a következtetésre jutott, hogy az általa kiásott Artúr Király sír valóban hamisítvány, de Artúr Király korában építették, hogy a valódi sírról eltereljék a figyelmet, tehát mindenképp jelentős lelet van alattunk. Ez után másszunk ki és le a kis ablakon, Time Trial módban persze az egész ládarakodós kört ki lehet hagyni.

Ugorjunk vissza a targoncára, és a megmaradt ládákat félrelökve guruljunk le a járatba, ahol megtaláljuk a professzor által feltárt kamu sírt – Larának azonban gyanús, hogy a sírról annyira ordít, hogy nem valódi, hogy biztosan lappang mögötte valami titok. Ha megvizsgáljuk a sírt, Lara megállapítja, hogy valóban a 11-edik századból való, de pont ez vele a probléma, ugyanis a legenda szerint akkoriban élt Artúr Király, de a tudósok szerint valójában 500 évvel korábban, a kamu sír tehát nem elég régi, hogy a valódi király végső nyughelye legyen. Itt is szétlőhetünk pár üres dobozt, és szétrombolhatjuk a targoncával a polcot is (feljebb szintúgy), de ami fontosabb, hogy durván, lendületből menjünk a targoncával a sírnak, és a két itteni láda között a repedezett falnak is (ami ledől, és rakodnunk sem kell hozzá). Ezt követően vegyük fel a sír helyén megjelent Silver Rewardot, és a targoncával haladjunk tovább a leomlott fal mögötti járatban.

Checkpoint.

Rövidesen egy oldalról szurkáló dárdás csapdához érünk, a csapda nem árt a targoncának, nyugodtan menjünk vele át rajta, sőt le is törhetjük az összes dárdát a targonca segítségével könnyen (szöszölni azonban nem érdemes ezzel, a visszaútnál már semmiképp nem lesznek aktívak). A következő csapdánál ugyanígy járjunk el, majd leeresztett villával menjünk ütközésig az utunkat álló hatalmas fémkapunak, és emeljük azt teljesen fel, utána kocsikázzunk tovább, menjünk át még egy dárdás csapdán, és az út végén ismét lendületből döntsünk be még egy repedezett kőfalat. Itt egyébként akármilyen finoman járunk el, a targonca elkezd zuhanni a fal mögötti mélységbe, mi pedig egy gombnyomogatós mini-játékot kapunk, pontosabban elég egy gombot megnyomnunk jól időzítve (PS2-n és PSP-n az X-et, PC-n a Fel (W) iránygombot), és Lara még időben kiugrik a járgányból, hogy elkapja a peremet.

Checkpoint.

Bár eddig nem írtam ilyet, itt érdemes egy állást (sőt PC-n is külön állást) mentenie annak, aki minden Rewardot meg szeretne szerezni, mert ezen a szakaszon, pontosabban a következő elején könnyen el lehet bukni egyet. Itt, ha lenézünk, egy roppant mély kürtő néz velünk farkasszemet, aminek a falába mindenhova koporsókat építettek be, itt egy fal mentén körbefutó csigalépcsőn mehetnénk le kényelmesen, ha a lépcső jelentős százaléka nem mállott volna el az évszázadok súlya alatt. Továbbá – ezzel valószínűleg nagy poént nem lövök le – a lépcső maradékának nagy része is hamarosan meg fog semmisülni a mi lábunk alatt, magyarul: készüljünk fel, hogy itt majdnem minden omlani fog. Mielőtt elindulnánk lefelé, a felső perem legszéléről nézzünk el jobbra, egy teljesen elérhetetlen Bronze Reward fog mosolyogni ránk egy kábé 15 méteres szakadék túloldaláról, lőjük rá a mágneses kötelünket, rántsuk meg, és egyből meg is kaparintjuk a kincset, mindenféle erőfeszítés nélkül. Ez után induljunk el balra, és a lépcső tetejéről a mágneses köteles módszerrel még egy Bronze Rewardot begyűjthetünk, ami a túloldalon csillog egy lyukban, legalábbis addig, amíg le nem rántjuk onnan. Ezt követően menjünk le az első törött lépcső aljára, és ügyesen, átlósan ugorjunk balra a kicsit feljebb látható peremre – ezt nem könnyű összehozni az új, helyben forgás nélküli irányítással, de nincs más lehetőség, az alatta levő perem nem fogható meg (hiába látszik megfoghatónak), és a túloldalra sem lehet átugrani. A peremen oldalazzunk jobbra, ugorjunk jobbra tovább a következő peremre, majd nagyon gyorsan oldalazzunk még tovább jobbra, mielőtt a perem leszakad, és ereszkedjünk le az alattunk levő platformra. A platform is nagyon porzik, nem tart ki sokáig, tehát ne tétovázzunk, szaladjunk le a lépcsőn, majd a szakadéknál ugorjunk nekifutásból előre, a következő lépcsődarabra, ami szerencsére stabil. Ennek a lépcsőnek a végéről nekifutásból ugorjunk a vízszintes rúdra, onnan pörgés után a kisebb túlsó bemélyedésbe (ha kell, helyezkedjünk a rúdon), ott pedig ereszkedjünk ki a peremre, oldalazzunk jobbra, ugorjunk jobbra tovább, majd a következő, hosszabb, instabil peremen gyorsítva kapaszkodjunk végig jobbra, a stabil peremrészig.

Checkpoint.

A peremről ne ereszkedjünk le, hanem másszunk fel, a kis falba rejtett járatban menjünk el balra (itt mellesleg eléggé szokatlan az irányítás), vegyük fel a Bronze Rewardot, majd menjünk vissza a peremhez, és ekkor ereszkedjünk le az alacsonyabban levő platformra. Egyébként ez az a Reward, ami miatt a mentést javasoltam, ezt nagyon könnyen el lehet szúrni. A Checkpoint határt a málló peremen lépjük át, ha ott lezuhanunk, akkor már az alsó platformra kerülünk, ha pedig az alsó platformra esünk le róla, vagy ereszkedünk le a stabil peremről, akkor is búcsút mondhatunk a Rewardnak, feljutni ugyanis már nem lehet a kicsit magasabb peremhez, még a közeli lánc segítségével sem, bár majdnem. Ezen túl, ha ebben a szakaszban meghalunk, akkor is a perem alatti platformra kerülünk úgy, hogy nem lesz nálunk a Reward, és sehogy sem juthatunk már fel hozzá, ha tehát valaki ezt elszúrja, és gyűjti a Rewardokat, az előző mentéshez térjen vissza.

Ha megvan a Reward, kocogjunk le a lépcsőn, ugorjunk fel a láncra, majd csússzunk le az aljára, a kicsit jobbra levő csonka lépcső felé lengessük ki, és a lépcsőmaradványra ugorjunk le róla, lehetőleg a lépcső magasabb részére, és ne túl magasról, mert különben veszíthetünk egy kis energiát. Ez a lépcső is omlani kezd alattunk, tehát gyorsan rohanjunk le rajta, és ugorjunk át a következő, szerencsére ismét stabil platformra. Az itteni lépcső aljáról átlósan ugorjunk fel balra a kicsit magasabb peremre, azon oldalazzunk végig jobbra, majd a falmélyedésben ereszkedjünk le, és a mélyedés aljának jobb oldalán még lejjebb, a kürtő mélyébe.

Lent három érdekes dolgot találunk, de mindháromnak csak később vesszük hasznát: az imádkozó domborműves kőkaput még nem tudjuk kinyitni, a csonka lépcső sem vezet még sehova, és bár a római III-mas számot viselő kőkaput betolhatjuk (legalábbis a legtöbb gépen, PSP-n nem), azzal sem érünk el semmit még, arra is később lesz szükségünk, ezt azzal is jelzi, hogy visszatolja saját magát. Egyéb lehetőség híján induljunk tovább az innen nyíló, kis lépcsővel indító széles folyosón.

Checkpoint.

A sarok után egy lángoló olajfolyóba botlunk, természetesen onnan ugorjuk át, ahol kinyúlik a platform, majd a következő sarok után egy komolyabb lángoló csapda fogad minket. A csapda a következő részekből áll: van egy szakaszosan fellángoló fémrács a padlón, aztán egy hosszabb állandóan lángoló rész, majd ismét egy szakaszosan lángoló fémrács és egy újabb állandóan lángoló rész következik, végül egy utolsó, nem lángoló fémrács zárja a sort. Egy eszközt is kapunk az átjutáshoz, egy ketrecet, ami valahol a csapda közepén pörkölődik, azt természetesen a mágneses kötelünk segítségével húzzuk magunkhoz, majd toljuk rá az első szakaszosan lángoló rácsra úgy, hogy a széle egy kicsit felénk lógjon le (különben felmászáskor megpörkölődhetnénk, ha éppen ég a láng), végül másszunk is fel rá. Ezt követően figyeljük mrg a középső szakaszos lángoló részt, és a ketrec közepéről helyből ugorjunk oda nagyjából akkor, amikor lángol, hogy pont az inaktív fázisba érkezzünk, majd onnan nekifutásos ugrással ugorjuk át az utolsó lángoló szakaszt, így sérülés nélkül is könnyedén átjuthatunk, de egy kis pörkölődés sem a világ vége.

Az U alakú sarok után az előző csapda párjával találjuk magunkat szembe, a különbség annyi, hogy az első fémrács is állandóan lángol, és nem kapunk újabb ketrecet. Természetesen az imént használt ketrecet a mágneses kötelünk segítségével húzzuk át a fordulóba, toljuk rá óvatosan az első rácsra úgy, hogy mi még éppen ne égessük meg magunkat, majd másszunk fel rá. A teendőnk most is ugyanaz, mint az előbb: a ketrec közepéről akkor ugorjunk a középső szakaszra helyből, amikor az lángolni kezd, így akkor érkezünk le, amikor kialszik, onnan pedig nekifutásból ugorjunk tovább, és át is jutottunk a csapdán. Megjegyzem, ezeknél az ugrásoknál fontos, hogy hosszan nyomjuk az ugrás gombot, a rövid ugrás égési sérülésekhez, sőt halálhoz is vezethet.

A csapda után egy hatalmas kőkapu állja az utunkat, ami láncokkal van felfüggesztve, a tetején pedig kétoldalt tüskéket láthatunk. Természetesen ez nem valami nagy feladvány, a már jól bejáratott ketrecünket húzzuk ide is át a mágneses kötelünk segítségével, toljunk pontosan a kapu közepe alá, majd a ketrec tetejéről már könnyedén felmászhatunk a kapu közepére, onnan pedig leereszkedhetünk a kapu túloldalára.

Checkpoint.

Érdekes helyre kerülünk, több boltíves átjárót is láthatunk, amik alatt tovább mehetünk: egyet a jobb oldalon, egyet a bal oldalon, egyet közvetlenül előttünk, egyet pedig az előttünk levő mögött. A probléma ezekkel az, hogy a boltívek alatt mindkét oldalon három-három ventilátor jellegű éles penge pörög hol lassabban, hol gyorsabban, ezek között az óriás konyhamalacok között az átvetődés nem könnyű, igaz egy kivételével mindegyik között lehetséges, ugyanakkor érdemesebb trükköt alkalmaznunk, már csak azért is, mert a pengék utáni lángcsapda megoldásához is szükséges ez az előkészítés. A helyszínt sokféleképpen megoldhatjuk, ha két Rewardról lemondunk, és némi sérülést bevállalunk, akkor egy ketreccel középen is végigmehetünk (Time Trial módban ajánlott), én a legbiztonságosabb és legtöbb hasznot hozó módszer egyik lehetséges alternatíváját részletezem alább.

A bejutás után rántsuk meg a bal oldali, kapunyitó kart, majd húzzuk át a sokat használt ketrecünket, és a bal oldali pengék közé toljuk be, akasszuk meg vele a pengéket, és menjük át a pengék alatt. A kis zsákutcában vegyük fel a Silver Rewardot (fentről sajnos nem lehet meglasszózni később, és bár bejuthatnánk ide fentről is, a ketreces megakasztás nélkül halálcsapdába kerülnénk), majd ismét menjünk át a pengék alatt, húzzuk ki a ketrecet is alóluk, és a túlsó, jobb oldali pengék alá toljuk be, de ne középre, hanem valamennyire oldalra, hogy elférjen a pengék alatt még egy ketrec. Menjünk be a megakasztott pengék alatt, és húzzuk ki a bent levő ketrecet (persze be is ugorhatunk érte felülről, és úgy is kijuttathatjuk, kicsit rizikósabban), amit a középső pengék alá toljunk be, de ott se középre, hanem valamennyire oldalra, hogy maradjon még egy ketrecnyi hely. Ezt követően menjünk vissza a másik ketrecért, és toljunk át a megakasztott középső pengék alatt, a másik ketrec mellett, majd a következő szakaszon toljuk a bal oldali fal alá, a túlsó, kicsit magasabb sarokba, és a ketrecről ugorjunk és másszunk fel a magasabb részre. Innen beláthatunk oda, ahol a Silver Reward volt (ne ereszkedjünk oda le), és találunk itt egy római I-essel jelzett tolható kőkaput is, amit toljunk be ütközésig – nyilván a feladvány senki számára nem okoz nagy fejtörést, a három hasonló kaput a rajtuk álló számok szerint növekvő sorrendben kell betolnunk, hogy betolva is maradjanak, és mást kinyissanak. Ezt követően másszunk vissza a ketrecen keresztül a talajra, a ketrecet toljuk át a túlsó, jobb oldali falhoz vagy az ottani oszlopokhoz, másszunk fel ott is a magasba, és az ottani, római II-essel jelzett tolható kőkaput is toljuk be ütközésig. Ha ezzel is megvagyunk, másszunk vissza le, toljuk a ketrecet az utolsó pengék közé, azokat is úgy akasszuk meg, hogy a ketrec mellett áttolhassuk a másik ketrecet is, és rögtön tegyünk is így, menjünk vissza a másik ketrecért, toljuk át az itteni boltív alatt, majd a túloldalról a beakasztott ketrecet is húzzuk át.

Itt egy meglehetősen hosszú, állandóan aktív lángoló szakasz állja az utunkat, az átjutáshoz viszont velünk van két ketrec is. Toljuk az egyiket valahol a lángtengerbe, majd a másikat közvetlenül toljuk utána, mivel a ketrecek nem nehezek, tudjuk a ketreceket kvázi vonatoztatni, azaz a hátsóval tovább tudjuk tolni az elsőt. Ha a két ketrecet elég hosszan betoltuk a tűzbe, de még úgy, hogy magunkat nem égettük meg, az innenső oldalon másszunk fel rájuk, és nekifutásból ugorjuk át róluk a maradék lángoló szakaszt. A problémát egyébként egy ketreccel is meg lehet oldani, de csak némi sérüléssel, ketrec nélkül pedig garantált a halál.

Az út végén egy zárt kaput, egy meghúzható kart és egy magasabban levő részt találunk, a kar természetesen a kaput nyitja, ami mellesleg időzített, rövid idő alatt bezáródik, de emellett az előbbi lángoló részt is ki- és bekapcsolja, a magasabb részt egyébként elérhetnénk egy ketreccel, de haszontalan lenne, sőt a kaput egy ketreccel meg is akaszthatnánk, de annak sem lenne sok értelme. Itt jelenleg más dolgunk nincs, mint hogy meghúzzuk a kart, és gyorsan kiszaladjunk, vagy kivetődjünk a kinyílt, de visszazáródni készülő kapu alatt.

Checkpoint.

Némi eseménytelen kocogás, lépcsőzés és pár kanyar után elérünk egy nagy süllyedő kapcsolóhoz, ha rálépünk, kinyílik a továbbvezető kis kapu, de amint lelépünk róla, gyorsan le is záródik, itt esélyünk sincs arra, hogy a kapu kinyitása után a lezáródó kapu alatt még átjussunk. Ezt erősíti egyébként meg Zip és Alister poénkodása is, mindketten azzal ugratják a másikat, hogy az jöjjön le ide, és vagy a kapcsolón álljon, vagy fogja meg a lezáródó kaput, mindkettő jó ötlet, de a srácok nyuszik, tehát nélkülük kell megoldanunk egy újabb kis feladványt. A süllyedő kapcsolótól balra találunk egy medencét, ússzunk át rajta, és ahol lehet, másszunk ki belőle. Itt két érdekes dolgot is láthatunk csillogni a falban rácsok mögött: egy koporsót és egy Rewardot, továbbá lóg még a teremben két csillár is. Mindkét csillárt úgy lőjük meg a mágneses kötelünkkel, hogy a csillárok a hozzájuk közeli, rács mögé zárt dolgok és köztünk legyenek fél úton, ezt követően alaposan hintáztassuk is meg a csillárokat, így mindkét csillárt leverjük, azokkal pedig egy-egy rácsot is, és kiszabadítjuk a tárgyakat. A Bronze Rewardot természetesen lőjük meg a mágneses kötelünkkel, és be is kerül a gyűjteményünkbe, ugyanezzel az eszközzel a platform széléről lőjük meg és rántsuk ki a falból a koporsót is a túloldalon. Mint látható, a koporsó remekül lebeg a vízen, teljesen úgy viselkedik, mint egy tutaj, ugorjunk rá, vagy ússzunk oda hozzá, és másszunk fel rá, majd figyeljük meg, hogy a bejárat felé a falon két gyertyatartó is csillog, sőt egy csillog kint is a szárazon, a süllyedő kapcsoló túloldalán. Ahogy Ghánában a tutajozáskor, itt is lőjük meg a koporsón állva a mágneses kötelünkkel a legközelebbi gyertyatartót, majd húzzuk magunkat közel hozzá, aztán jöhet a következő gyertyatartó, és végül az utolsó a szárazon (PSP-n ez az egy analóg kar miatt kicsit nehezebb). Egészen kivontathatjuk így a koporsót a partra, miután ott megfeneklett, ugorjunk le róla, majd a kapcsolóra állva, annak túlsó részéről lőjük ki a mágneses kötelünket a koporsóra, és vonszoljuk rá a süllyedő kapcsolóra, aminek következményeként a kijárat ismét megnyílik, és már tartósan nyitva is marad, menjünk hát ki rajta.

Checkpoint.

Némi nyugis kocogás után egy gyenge sodrású kis csatorna fölé érünk, essünk bele, ússzunk be arra a kis részre, ami a bejárat alatt van (fentről láthattuk is a rácson keresztül a Rewardot), és a víz alá merülve gyűjtsük be a következő Bronze Rewardot. Ez után ússzunk oda a karhoz (itt gyakran kell a gyorsító gomb segítségével az árral szemben úsznunk), húzzuk meg, majd gyorsan ússzunk oda az így felhúzódott rácshoz, ússzunk tovább, és másszunk fel az itteni koporsóra, amin mellesleg elég sokat kell majd tutajoznunk az ismert módon. A tutajozás közben félúton láthatunk kicsit magasabban egy platformot, ahova kiugorhatunk, tegyünk is így, egyelőre nincs más továbbjutási lehetőség, ha pedig véletlenül túlvitt minket a sodrás ezen a ponton, természetesen a mágneses kötelünk és a gyertyatartók segítségével visszahúzhatjuk a koporsót a platform előtti szakaszra. A lényeg, hogy a magasabb platformra a vízből nem tudunk feljutni, csak a koporsóról tudunk átugrani, ugyanakkor a koporsóra bármikor felmászhatunk a vízből, tehát a probléma nem komplex és veszélyes, ebben a csatornában egyébként mindezt még több alkalommal el kell játszanunk. A platformról ugorjunk a vízbe a túloldalon, itt egy hosszabb egyenes csatornában úszhatunk, aminek a túloldala is le van zárva, a közepén pedig jobbra fent egy vízből elérhetetlen Rewardot láthatunk, balra meg továbbúszhatunk, egyéb lehetőség híján ez utóbbit cselekedjük meg. Egy rövid átkötő rész után egy előzőhöz hasonló, és azzal párhuzamos hosszabb csatornába jutunk, ennek a közepénél látható ismét egy magasabban levő, csak koporsóról elérhető platform, ami a továbbvezető út, amellett ennek a járatnak a végében, a zárt rács túloldalán láthatjuk „parkolni” a koporsó-tutajunkat is, a közelében pedig egy víz alatti kar figyel, amit annak rendje és módja szerint rántsunk meg.

A kar természetesen a koporsó előtti rácsot nyitja ki, a koporsót pedig behúzza a lassú sodrás, innen a teendőink már eléggé egyértelműek. Másszunk fel a koporsóra, és várjuk meg, amíg a keresztúthoz ér, sőt a haladást az ottani gyertyatartó és a mágneses kötelünk segítségével meg is gyorsíthatjuk. Amennyiben a Rewardot is be szeretnénk gyűjteni, az elágazásnál a Reward felé forduljunk (azt jól fogjuk látni), és a jobbra felette levő gyertyatartót lőjük meg a mágneses kötelünkkel (ez nem minden szögből látszik, lehet, hogy kicsit kell tutajoznunk és helyezkednünk hozzá), majd teljesen közel vontassuk magunkat hozzá, és ugorjunk át a Rewardos platformra. Ott természetesen gyűjtsük be a Silver Rewardot, majd ugorjunk, vagy másszunk vissza a koporsóra, ha kell, vontassuk be az elúszott koporsót az átjáró elé az itteni gyertyatartó és a mágneses kötél segítségével, majd az átjáró túloldalán levő gyertyatartóhoz vontassuk vissza magunkat, és annak közeléből a koporsóról ugorjunk a következő magasabb platformra.

Itt már több teendőnk nincs, ugorjunk tovább a rácson túli vízbe, majd szépen csorogjunk le a vízzel együtt egy nagyobb, nagyon zavaros, talán kissé olajos, mocsaras tóba (Lara köhögni és fuldokolni is kezd, ha itt megpróbálunk lemerülni, ne erőltessük a dolgot, bár úgy nézem, energiát nem veszthetünk így), majd ússzunk át a tavon a túlsó oldalra, és másszunk ki a partra. Most érdemes szemügyre vennünk a hatalmas, föld alatti barlangot. Előttünk egy széles templom magasodik, ami előtt két kisebb és egy nagyobb gyertyaállvány is csillog, a templom mindkét oldalán láthatunk különféle mászható platformokat és kapaszkodókat is, a bejárat pedig természetesen zárva van. A vízben is van néhány érdekesség, négy kis szigetet figyelhetünk meg benne (az egyikre felmászhatunk, de egyelőre semmi haszna nincs a dolognak), mindegyiken egy kis ajtós, emberarcú, nagy fülű kis fülke áll, továbbá egy csillogó, karos csiga, a csigákra feltekert kötelek másik végén pedig egy-egy tüskés aljú ketrec lóg. Mindennek később lesz jelentősége, de nem árt, ha begyakoroljuk a cuccok működését. Megállás nélkül folyamatosan lövöldözhetünk egy fülkére, és akkor meghalljuk, hogy a fülkék valójában harangok (egyelőre nem célozhatjuk be őket automatikusan, csak manuálisan), nem is fognak kinyílni soha, emellett a mágneses kötelünket rálőhetjük valamelyik csillogó karra (természetesen PC-n az alapbeállításnál ez csak akkor megy, ha nem vagyunk célzó módban, G-vel lépjünk ki, ha kell), és ha így megrántjuk a kart, egy tüskés ketrec leereszkedik, majd egy kis idő elteltével vissza felhúzódik. Ha kicsit gyakoroltunk az említett eszközökön, a mágneses kötelünk segítségével fordítsuk el mindkét alsó, L alakú gyertyaállványt (mindkettőt csak egy irányba lehet elforgatni, meg vissza a kiindulópontba, arra viszont ügyeljünk, hogy teljes derékszögben elforgassuk őket, ne csak félig), majd a templom bal oldalán ugráljunk fel a jól szembetűnő zöldeskék peremeken.

Checkpoint.

A felső platformról természetesen ugorjunk a vízszintes rúdra, onnan pörgés után tovább, a meredek lejtőre, amin csússzunk le, majd a vége előtt ugorjunk tovább róla az elforgatott L alakú gyertyaállványra, ami a lendülettől velünk együtt visszafordul a kiinduló pozíciójába. Ekkor pörögjünk ezen a vízszintes rúdon is, ugorjunk el, majd repülés közben természetesen lőjük ki a mágneses kötelünket a magasban levő gyertyás lámpára, aztán pedig a kötelünk kilengetése után ugorjunk tovább a másik elforgatott L alakú gyertyaállványra, ami szintén visszafordul a lendület hatására az eredeti pozíciójába. Ezen a vízszintes rúdon is pörögjünk, ugorjunk tovább a közeli, magasabban levő platformra, arról másszunk fel a következőre, aztán kapaszkodjunk fel a kis repedésre, oldalazzunk el jobbra, ugorjunk feljebb a zöldeskék peremre, azon oldalazzunk és ugorjunk jobbra, majd a következő peremen szintén oldalazunk és ugorjunk jobbra, a platformra vagy a láncra. Ha a platformra érkeztünk, másszunk fel a láncra, ha a láncra érkeztünk, egészen addig másszunk rajta, amíg a templom teteje fölé nem érünk, ott fordítsunk hátat a templomnak, és ugorjunk a tetőre hátrafelé.

Checkpoint.

Kocogjunk el a tető túlsó sarkába, pár szikla között vegyük fel a pálya utolsó Silver Rewardját, majd a középen található kis pavilon közepén lógó kötélre ugorjunk rá, és csússzunk le a templom belsejébe.

A templom belsejében Lara megtalálja a Kerekasztal Lovagjainak végső nyughelyét, a koporsók mind feliratozva vannak, csak azok üresek, amelyek a Szent Grál után indult, és soha haza nem tért lovagoknak vannak fenntartva. A fő helyen Artúr Király látható, az ő holtteste nem koporsóban fekszik, hanem valami vastag, fényes, sárgás anyagba van álló helyzetben befagyasztva (ahogy Tiwanaku néhai királynője is), a kezében ott az Excalibur egy része, előtte pedig egy olyan széttört kőemelvény maradványa látható, amilyet Bolíviában a játék elején már megtaláltunk, és amilyenből Lara gyerekkorában egyet Nepálban is látott. Ekkor Lara, Alister és Zip kisütik, ami már eléggé nyilvánvaló, hogy a világban több ősi kőemelvény is volt, és mindegyik egy nagyhatalmú varázskardot rejtett, mindegyik kard egy varázsló segítségével egy nagy királyhoz/királynőhöz került, aki pedig bölcsen uralkodott és fejlett civilizációt épített. Valakik, akik az emelvényeket és a kardokat létrehozták, ki tudja hány ezer éve, így gyakorlatilag az emberiséget formálták és terelgették egy bizonyos jó irányba – talán idegenek voltak, vagy időutazók, vagy esetleg istenek, ki tudja, ez egyébként a játékban sem derül ki, és természetesen sok ilyen elmélet létezik a való világban is. Felmerül még az a kérdés is, hogy hol lehetnek a néhai királyok, akik ugye a mítoszok és írások (lásd a perui pályát) szerint Avalonba vagy a Paradicsomba távoztak, a látottak után hőseink már nem tartják valószínűtlennek egy ilyen hely létezését sem, bár Lara szerint Artúr Király kardja, az Excalibur biztosan nem került Avalonba, az ő széttört kardjának darabjait szedegethetjük ugyanis össze a játékban. Az egyik srác azt a költői kérdést is felteszi, hogy hol lehet Avalon, mire Lara egy klasszikus angolszász szólással válaszol: „nem tudom, tán a tükör túloldalán” – mellesleg erre utal majd az utolsó pálya alcíme is. Hozzáteszem, én itt elvesztettem a karddal kapcsolatos fonalat, az általam ismert és az Alister által is hangoztatott sztori szerint a kőbe zárt kard és a tó tündérétől származó Excalibur nem ugyanaz, ugyanakkor a széttört emelvény arra utal, hogy abból húzta ki Artúr Király a varázskardját, az általunk összeszedegetett kard pedig – amire ezen túl Excaliburként hivatkoznak a szereplők – egyértelműen egy emelvényből származó kard. Tehát vagy két olyan kardja is volt Artúr Királynak, ami emelvényből származott, vagy mégis csak egy kardja volt végig, és a tó tündére talán csak újra összerakta a szétesett Excaliburt (a későbbiek fényében ez a szereplők által fel nem dobott elmélet a legvalószínűbb). Mindez persze nem olyan lényeges, de ha már Alister ennyit feszegette az egy kard vagy két kard kérdést, megmagyarázhatták volna a készítők az ő fiktív háttértörténetüket.

Amikor megkapjuk az irányítást, nézzünk körül a templombelsőben. Az említett dolgokon túl láthatunk egy csonka oszlopot, amire még nem tudunk felmászni, egy leeresztett harangot, ami egy levegőben lógó ellensúllyal van összekötve, egy csillogó csillárt és Bedivere (Bedwyr felirat van rajta) kettétört sírkövét. Ez utóbbinál kapunk egy kis beszélgetős jelenetet, Lara szerint Bedivere volt az, aki az Excalibur darabjait visszaszerezte Artúr Királynak, és egy felirat szerint az ő sírköve fogja segíteni a királyt abban, hogy elhagyja majd a mauzóleumát, amikor annak eljön az ideje. Lara még megjegyzi, hogy Bedivere sírköve talán neki is segít kijutni innen, ennek szellemében toljuk a sírkő mozgatható darabját a letört oszlop mellé, majd valamivel Artúr Király előtt álljunk meg úgy, hogy a csillogó csillár közöttünk és a leeresztett harang között nagyjából félúton legyen. Most elég gyorsan kell cselekednünk, lőjük ki a mágneses kötelünket a csillárra, és nagyon masszívan lengessük be a csillárt, aztán gyorsan rohanjunk a sírkőhöz, másszunk fel rá, arról a csonka oszlopra, onnan pedig ugorjunk át a kötélen lógó ellensúlyra. A kőtömb Lara súlyának rásegítésével lassan felhúzza a harangot a magasba, és ha elég gyorsak voltunk, tehát jó irányba még elég lendülettel leng ekkor a csillár, a harang megkondul, a hang pedig széttöri Artúr Király burkát.

Checkpoint.

Lara ekkor elnézést kér a nagy király holttestétől, és elveszi a karddarabját, közben Zip is jelentkezik, hogy valami gáz van odafent, aztán hallhatjuk, hogy valakik elkapják Zipet és Alistert, ők meg segítségért kiabálnak – természetesen az ellenlábasaink érkeztek meg ide is, tehát rövidesen a jó öreg hadsereggel is harcolnunk kell, előttük azonban egy komolyabb harc vár ránk. Ebben a pillanatban megnyílik a kapu, menjünk ki rajta, és egy hatalmas hidra emelkedik ki a mocsárból, amit valószínűleg szintén a harang hangja ébresztett fel, ugyanis mint azt rövidesen megtapasztalhatjuk, nagyon rá van kattanva a harangokra, harangfetisiszta.

Megkezdődik a főnökharc, természetesen a hidra is sérthetetlen minden fegyver által, és savgolyókat köpköd azon túl, hogy harapdál. Sokat nem lehet itt sem trükközni, sőt igazából semmit sem lehet, csak egy fix módszerrel intézhetjük el, az egyetlen védekezés pedig ellene a fokozatos futás és vetődés, mellesleg a vizet is kerüljük nagy ívben, az a hidra területe. Feljebb már vázoltam az eszközök funkcióit, most pedig már könnyen be is célozhatjuk a szigeteken álló, valamennyire ember alakú harangokat. Miközben a hidra elől menekülünk, mindig szemeljünk ki magunknak egy harangot, és nagyon sorozzuk meg lőtávolságból (a gépfegyver természetesen a sebessége és a nagyobb lőtávolsága miatt is előnyösebb), amikor pedig a harang már kellően berezeg, azt láthatjuk is sárga hullámok képében, és persze hallhatjuk is. A búgó harangok mindig felkeltik a hidra figyelmét, az aktuális harangra néz helyettünk, oda is fordítja a fejét, ilyenkor nagyon gyorsan lőjük ki a mágneses kötelünket a harang melletti karra, és rántsuk meg a kart (mint korábban említettem, ez PC-n az alapbeállításnál problémásabb, a lövöldözés miatt ekkor célzó módban maradunk, ami összeférhetetlen a mágneses kötél kilövésével, a megoldás a G, Q és E szekvencia, azaz a célzó módból kilépés, mágneses kötél kilövés és mágneses kötél megrántás). Ha gyorsak voltunk, a hidra fejére esik a karhoz tartozó tüskés ketrec, és leveszi a hidra negyed energiáját. Minden ilyen kör után a hidra bedühödik, és bosszút áll az adott harangon és ketrecen, tehát mind a négy szigettel el kell játszanunk ezt a kört egyszer gyorsan és sikeresen, hogy a hidra kifeküdjön.

Ha sikeresen kiterítettük a hidrát, a teteme feljön a víz felszínére, és jól látható utat képez egy eddig elérhetetlen kijárathoz. A valószínűleg csúszós és nyálkás hidrára nem tudunk direkt felmászni, viszont feljebb említettem, hogy az egyik szigetre fel lehet kapaszkodni, oda ússzunk most be, másszunk fel a szigetre, azon egy platformra, onnan pedig már felsétálhatunk a hidrára. Pár óvatos lépés után a hidra feje mellett láthatunk egy sziklaperemet, arra ugorjunk fel, arról pedig még feljebb egy platformra, majd kocogjunk egy keveset.

Checkpoint.

A sarok után egy nagyon mély szakadék állja az utunkat, felette meg egy csinos csillár díszeleg, természetesen ugorjunk el a szakadék széléről, lőjük ki a mágneses kötelet a csillárra, és lendüljünk át a szakadék túloldalára. Pár lépés után újabb szakadék jön, itt ugorjunk a vízszintes rúdra, majd pörgés után ugorjunk tovább előre, ekkor egy csúszdára érkezünk, amin automatikusan elkezdünk csúszni, valahol lesz egy szakadék is rajta, azt jól időzítve ugorjuk át. Szinte azonnal az ugrás után beindul egy gombnyomogatós mini-játék, PS2-n ekkor X-et, Négyzetet és Háromszöget, PSP-n X-et, Háromszöget és R-t, PC-n Fel (W), Balra (A) és Jobbra (D) iránygombot kell nyomni. Ha jól időzítettünk, a félig interaktív átvezető jelenetben feltámadt a döglöttnek hitt hidra, megpróbálta bekapni Larát, aki a csúszdáról elugrás közben átugrott a hidra tátott száján is, aztán a közelben levő nyitott kapura lőtte a mágneses kötelét, kilendült a kapu alatt, és még röptében szétlőtte a kaput tartó fémgyűrűt, így a kapu még időben bezáródott a hidra előtt. Sajnos eszerint a hidrát mégsem sikerült megölnünk, azaz ebben a játékban nem lehet, majd talán a Tomb Raider 8-ban, hehe.

A kapu bezárása után két hasonló kapu közé szorulunk, a következő kapu tetején is láthatunk egy karikát, azt FPS módban célozzuk be és lőjük szét, majd a kapu egyik kiálló, kopott tetejű pajzsára ugorjunk fel, arról még feljebb a kapu felső peremére, ott oldalazzunk be középre, majd ugorjunk fel a láncra, ami korábban a kapu felhúzására szolgált. A lánccal lendüljünk kicsit be a kapu mögé (ha kell, egy kicsit másszunk is feljebb rajta, bent pedig vissza), majd essünk le, és vegyük fel a pálya utolsó Bronze Rewardját. Ez után a kapun belülről ugyanúgy jussunk fel a láncra a pajzsok segítségével, mint korábban, majd a láncon forduljunk meg (ezúttal is, ha kell, egy kicsit másszunk feljebb rajta), és hintázzunk a magasabban levő platform felé, oda ugorjunk tovább.

Checkpoint.

A platformon természetesen húzzuk meg a kart, majd a feltárult kapu mögötti csúszdán csússzunk le, és a kicsit magasabb részről is másszunk le. Ekkor már ismerős helyre érkezünk, a két ketreccel átugorható hosszú tüzes terület mögé, ha a fenti instrukciókat követtük, ekkor nem lesz aktív a láng, ha mégis az lesz, újra húzzuk meg az itteni kart. Itt egyébként már katonák várnak ránk, és egy kicsit át is rendezték a ketreceket, betolták az egyiket a közeli boltív alá, a kések közé, a másikat a következő szakaszba tolták vissza, sőt akad már egy harmadik ketrec is az egyik oldalsó boltív alatt, az ottani kések között. Menjünk át a kikapcsolt tüzes részen, közben szedjük le a katonákat, mellesleg az a legegyszerűbb és legtrükkösebb módszer itt, ha a kikapcsolt tüzes részre csalogatjuk a katonákat (nekem alapban ott szoktak őrködni, bár van, amikor átjönnek, akkor ez már nem alkalmazható), majd meghúzzuk a kart, és így elégetjük őket, utána persze kapcsoljuk ismét ki a tüzet. Ezt követően a boltív alatt menjünk át, és ügyeljünk arra, hogy a magasból is lőni fognak ránk – elég hátrányos helyzetben leszünk, viszont nem kell túl sok katonával szembenéznünk, pillanatok alatt lerendezzük őket. Itt gyűjtögethetünk, és ha korábban nem toltuk be a római számos kapukat, még most is megtehetjük a már leírt módon.

Innen ismét többféleképpen továbbmehetünk, a bátrabbak a következő boltív alatt átugorhatnak akkor, amikor a kések lelassulnak, de a másik két módszer sem sokkal lassabb. A hagyományos módszer szerint toljuk be az itteni ketrecet a következő boltív alá, akasszuk meg a késeket és menjünk tovább, az alternatív módszer szerint pedig a mostani bejárattól balra másszunk fel a magasabb részre a ketrec segítségével, és ugorjunk le a magasabb rész túloldalán, az ottani boltív alatt is meg vannak most akasztva a kések, biztonságosan kimehetünk ott is.

Checkpoint.

Most elérkeztünk a késes-boltíves szakasz bejáratához, óvatosan menjünk tovább a két tüzes csapdához, ugyanis a sarokban valamivel keményebb harcot kell vívnunk. A szemközti rácsok közül egy vagy több jól felszerelt fegyveres nyit ránk tüzet, balról pedig, az innen nézve első tüzes csapda túloldaláról, a két tüzes csapda közötti sarokból szintén lövöldöz ránk egy vagy több fickó komolyabb fegyverrel, számunkra pedig a kereszttűzben nincs fedezék, legfeljebb visszavonulhatunk az előző területre átmenetileg. Érdemes először apróbb visszavonulásokkal elintézni a rács mögötti fickókat, aztán fókuszálni a tüzes csapdák között rekedtekre, akik egyébként gyakran végeznek saját magukkal is, bátran begyalogolnak a tűzbe. Ha ez utóbbiak nem követnek el öngyilkosságot, és nincs elég nagy hatótávolságú fegyverünk (alap pisztollyal nem célozhatjuk be őket, bár pontatlan szórással még úgy is le lehet őket lövöldözni lassabban), a legjobb fegyver ellenük egy szép ívben odadobott kézigránát, a sarokból ugyanis nem tudnak a gránát elől elmenekülni, eléggé biztos és elegáns fegyver ez ebben a helyzetben.

Ha tiszta a terep, visszafelé kell haladnunk a már ismert két tüzes csapdán keresztül, egyébként kicsit változott a felállás a korábbi itt jártunk óta (kipróbáltam, nem a kapcsoló szabályozza ezt, mindig ilyen helyzet fogad ekkor minket), már csak a két-két szén vagy láva ágyas szakasz ég mindkét csapdában, a három-három rácsos fém alapú szakasz ekkor már mindig ki van kapcsolva, időzítve sem lángolnak fel. Ebből következően az átjutásunk egyszerűbb, mindkét csapdán nekifutásból ugorjunk az első fémes rész vége előtt valamivel, aztán a következő fémes rész vége előtt is, ehhez kell némi ügyesség, de azért nem veszélyes a helyzet, és ha valaki meg is pörkölődik, kevés energiát veszít. Alternatívaként a ketreceket is fel lehet használni, de a három ketrec sorban tolása már lassú, és a sérülés esélyeit a ketreces módszer sem csökkenti nagyon le.

A csapdák után jön a jó öreg lávafolyó, ott is készüljünk fel rá, hogy a túloldalról lőnek ránk, ha leszedtük a katonát vagy katonákat, ugorjuk lazán át a lávát, és kocogjunk be a nagy kürtő aljába.

Checkpoint.

Itt egy új dolgot láthatunk, egy modern fémliftet, plusz itt is fogad minket egy vagy több katona, általában egy gránátvetős, tisztítsuk meg a helyszínt. Mielőtt továbbmennénk, fejezzük be a római számos kaputologatós feladványt, ugye az I-es és II-es kaput már betoltuk, tegyünk így az itteni III-as kapuval is, mire felemelkedik a közeli domborműves kapu, ami a pálya utolsó Rewardját rejti, menjünk be mögé, és gyűjtsük be a Gold Rewardot.

Ez után egyéb lehetőség híján menjünk fel az itteni csonka lépcsőre, ugorjunk a tetejéről a liftre, kapaszkodjunk fel rá, ott pedig nyomjuk meg a liftgombot (ugye más úton már nem juthatunk fel, a lépcsők többsége leomlott, miközben lefele haladtunk). Elindul a lift, amikor megkapjuk az irányítást, készüljünk fel rá, hogy amint felérünk, szemből (azaz abból az irányból, amerre a kapcsoló van) egy vagy több katona nyit ránk tüzet, természetesen viszonozzuk a golyózáport, amíg el nem fogy az ellen. Ezt követően forduljunk jobbra, láthatunk a falban egy csillogó koporsót (érdekes, régebben nem volt ott), arra lőjük ki a mágneses kötelünket, alaposan lengessük be vele a liftet, és amikor a lift a koporsó közelébe lendül, nekifutásból ugorjunk a koporsó feletti peremre. A peremen oldalazzunk balra, ugorjunk tovább balra, gyűjtögessünk, és kocogjunk tovább a már ismert járatban.

Checkpoint.

A folyosón ismét ellenállásba ütközünk, a szétlőhető ládákat használhatjuk fedezékként, így tesznek az ellenfeleink is, akiket emiatt kézigránáttal a legkönnyebb kifüstölni, itt egyébként nagyon vigyázzunk a harci kutyákkal is, lehetőleg minél előbb iktassuk ki őket, plusz a katonák kézigránátjai elől is ugráljunk el.

Checkpoint.

Rövidesen elérjük a hamis sírt, ott pajzsos katonákkal kell összecsapnunk, alkalmazzuk a már jól ismert fejre ugrós és bullet time-ból hátulról, a pajzs mögül megsorozós módszert rajtunk, majd kocogjunk fel a lépcsőn a raktárba, és rendezzük le az utolsó néhány katonát is.

A záró jelenet elég vicces, az immár félig nyitott raktár mellett az utcán egy gépfegyveres katona tartja sakkban Alistert és Zipet, idegesen szólongatja a raktárban őrködő társait, akik azonban nem válaszolnak. Ekkor Alister és Zip összenéznek, ők már sejtik, hogy Lara szétcsapott a katonák között, a katona pedig óvatosan bemegy a látszólag üres raktárba, aztán már csak azt láthatjuk, hogy ájultan repül ki, és Lara sétál ki utána nyugodtan. Alister és Zip tehát ismét megmenekültek, és megvan a karddarab is, amiért a csapat jött, ezt követően mindhárman a Croft rezidenciára autóznak és motoroznak vissza.
 

Mission 7 Nepal

Gold Rewards: 1
Silver Rewards: 6
Bronze Rewards: 9

Time Trial: 13:40

Az átvezető jelenetben hőseink ismét a Croft rezidencián elemzik a helyzetet, a kard darabjai gyakorlatilag megvannak, de a kard mégsem akar összeállni, a darabok nem forrnak egybe, és Zip pillanatragasztós ötletét is hamar elveti a csapat. Rutland ugyan Ghánában elárulta Larának, hogy egy bizonyos Ghalali Kulcs ragasztja ismét össze a kardot, ami valaha ott volt és talán Lara örökségét képezi, de Winston nem talált ilyen tárgyat a Croft kastélyban és Zip sem talált utalást rá Lord Croft feljegyzései között. Lara vizsgálgatja egy kicsit a kardot, és észreveszi, hogy egy kisebb darab valóban hiányzik belőle, pont akkora és olyan, amilyet a kandalló felett lógó festményen az anyja visel. A Ghalali Kulcs tehát a bross, aminek sem a nevét, sem a funkcióját nem ismerték Lara szülei, és ami Nepálban veszett el a repülőgép szerencsétlenség során évtizedekkel korábban. Lara rögtön indul is Nepálba, hogy ezúttal a saját múltjában kutakodjon, Winston pedig aggódva figyelmezteti, hogy egy ilyen kard már elvette az anyja életét, talán jobb lenne nem használnia. Lara szerint az ölte meg az anyját, hogy kihúzta a kőből a kardot, az Excalibur viszont már ki van húzva régóta, egyébként is inkább csak eszközként kell neki, hogy választ kapjon az anyja halálának miértjeire, plusz tisztázza az apja szakmai hírnevét, aki már régen kidolgozta a több díszes kőemelvényes elméletét, de azt a tudományos társadalom nem fogadta el. Egy vágás után Lara már Nepálban ugrik le egy szikláról, magasan a zord hegyekben, és becélozza az előtte tornyosuló hegy túloldalát, ahol emlékei szerint a repülőgép roncsa található.

Következő oldal