Gyermekkoromban már volt kaktuszunk,és 3-4 évesen megtanultam, hogy jobb elkerülni.
Aztán úgy 6-7 évesen a szomszédban nagyon szép, és számomra furcsa alakú kaktuszokat láttam.
Itt pecsételődött meg az életem a szukkulensekkel.
A szomszédtól kaptam pár növényt, és elsajátítottam, hogyan lehet szaporítani őket, milyen gyakorisággal kell öntözgetni.
Teltek múltak az évek, magról is vetettem már kaktuszokat.
Sikerült több száz növényt felnevelni, de jött a katonaság, és a növényeim száma a leszerelésem napjára nullára fogyott.
Néhány évig nem foglalkoztam velük, aztán megint visszatért a vágy, hogy legyen pár szúrós élőlényem.
A következő próbatétel, egy korai fagy volt, ami igen csak megtizedelte a gyűjteményt.
Újabb évek következtek beszerzéssel, gyűjtéssel, szaporítással.
Az utóbbi 10 évben inkább csak pozsgásokkal foglalkozom, főként Aloe és Haworthia fajokkal.
Egy gond van az egésszel, a szomszédban látott kaktuszok óta 35 év telt el.
Napjainkban kb. 2500 növényt nevelgetek.
