9. DigiCom>64 V3.51 program leírása
A különböző csomagrádiós alkalmazásokban igen nagy népszerűségnek örvendenek az IBM-PC típusú, illetve azzal kompatibilis számítógépek. Gyorsaságuk, nagy háttértároló kapacitásuk és rendkívüli programellátottságuk miatt a BBS-ek csaknem kizárólag ezt a géptípust használják, de kiválóan megfelel otthoni célra is. Szerencsére az egyszerűbb kivitelek ára annyira lecsökkent, hogy Magyarországon is egyre nő a vele rendelkező rádióamatőrök száma.
Összehasonlítva a népszerű DigiCom-mal, a legfontosabb eltérés, hogy az IBM-PC esetén mindig szükség van egy TNC-re { pl. a BayCom és tfpcx programhoz nem szükséges TNC, elég egy modem, sőt Flexnethez hangkártya }. Ez többnyire különálló egység, amely az RS-232 interfészhez csatlakozik, de léteznek PC kártya kivitelűek is, mint DRSI vagy a HAPN.
A következőkben a gyakoribb, nálunk is megtalálható terminál programokat fogjuk ismertetni. A leírás célja a kedvcsinálás és a választás megkönnyítése. A programok használatának részletes ismertetésére nincs mód, de szerencsére nem is szükséges, mert valamennyi kiváló dokumentációval rendelkezik, többnyire nyomtatható file-ban.
Az IBM koncepciója szerint e gépcsalád soros kártyájába egy Intel 8250 típusú áramkört építettek, amely csak aszinkron kommunikációra képes és így nem elégíti ki a csomagrádió protokol követelményeit. Ezért nincs - eltekintve a külön beépített kártyától - lehetőség egy "PC-DigiCom" egyszerű megalkotására. { Lehet, hogy nem egyszerű, de a BayCom éppen ilyen; sőt a programozói is azonosak a DigiCom-mal! A BayCom a soros port modemvezérlő jeleit használja }.
A gép tehát soros vonalon célszerűen TNC-t kezel, viszont nem akárhogyan. Az itt ismertetendő program az SP ( 3.0 változat ) Sigi Kluger DL1MEN, sikeres alkotása. Egy egyszerű felhasználót kitűnően szolgáló program, egy csokor rendkívül hasznos szolgáltatással. Mindenekelőtt nézzük meg a követelményeket:
Megjegyzendő, 246 kibi RAM-mal is megy a program, de a csatornák számát túlzottan csökkenteni kell.
Ezzel a felszereléssel futtatható ez a nagyon "kezes" program, amely szolgáltatásaival nagyon meglepi a használóját. Első - és talán a legfontosabb -, hogy sok kapcsolatot kezel egyszerre. Ezek száma az alkalmazott TNC2-k számától ( pl. 4 soros vonalon 4 TNC2 mehet egyszerre ), a gép memóriájának méretétől, az alkalmazott FirmWare változattól függ.
A TNC2-k RS-232 oldali sebességét célszerű 9600 baud-ra állítani, ez a legkedvezőbb a rendszer számára. Egy TNC2 egyszerre általában max. 8 csatornát kezel és monitoroz. Az osztott képernyőn egyszerre csak egy csatorna teljes kommunikációja, állapota látható, ill. egy státuszsorban tájékoztató a többi csatorna helyzetéről.
A képernyőosztás három részes: felül az operátor parancsai, középen a kapcsolat során érkező információk, alul egy változtatható méretű monitorablak található. Természetesen kapcsolatonként állítható nagyságú visszapörgetési lehetőség van az információs ablaknál!
A kapcsolatok váltása a funkciógombokkal ( <F1> .. <F10> ) ill. a jobb - bal nyilakkal lehetséges. A váltás azonnali, ugyanis a kapcsolat automatikus része ( file vétel, adás stb. ) nem csak a képernyőn lévő aktív ablakban folyik, hanem minden élő csatornán.
A konfigurációs file-ban ( sp.cfg ) átírva a megfelelő paramétereket indítható a program az "sp -f" paranccsal a DOS 3.xx operációs rendszerből. A "-f" hiánya esetén egy rendkívül szellemes, de annál kevésbé hasznos bejelentkező "zajos kép" jön be. Egyszer azért érdemes megnézni...
A többkapcsolatos rendszer önmagában is rendkívül hatékony munkát tesz lehetővé, de érdemes továbblépni. Az sp.pth file-ban többszintű szerkezettel ( ! ) leírható a környezet, lehetővé téve az autoconnect-et az ismert csomópontok, állomások között. Mivel a program a frekvenciákat megkülönbözteti - sőt, az sp.qrg file alapján a hívójelekből fel is ismeri ( ! ) - a multifrekvenciás üzemet is támogatja.
Irhatók egyéb "xxxxx.do" típusú file-ok, ezekbe beírható, melyik állomással mit csináljon a program. Ilyen módon rövidíthetők pl. a BBS-eknek adott szokásos parancssorok. Ha az sp.at file is kitöltésre kerül, akkor a "xxxxx.do" file-t az ott leírt időben hajtja végre.
A program e file-t minden kerek 10 percben megnézi, így az időpontok is kerek 10 percre végződjenek! Ha egy így elindított feladat nem fejeződik be a következő indításig, akkor a következő csatornán folytatja a program. Figyelni kell arra, hogy egy időpontban csak egy feladatot indít az SP, azt, amelyik az sp.at file elejéhez közelebb van.
Van ennek még egy nem túl szép tulajdonsága: mindig az 1. csatornán kezd és ha ott éppen az operátor dolgozik, az aktív kapcsolatot kíméletlenül lebontja!
Az egyszerű kapcsolatokon kívül, ha külső hívás érkezik, akkor az sp.wel file-ban leírt - általános, és hívójelekre beírt - módon válaszol, azaz általában felajánlja a BBS/PMS jellegű szolgáltatásait.
Így teszi lehetővé, hogy a magára hagyott gép se okozzon csalódást a többi felhasználónak. Ha viszont arra a csatornára fut be hívás, ahová engedélyezve van a csomópont funkció, akkor egy igen kibővített parancskészletű "Node"-ot ad ki a sávba. E két tulajdonságot a SysOp csatorna beállításával ki lehet iktatni.
Ha BBS/PMS-ként mutatkozik be, akkor a parancsokat "//" jellel kell kezdeni. Ilyen rendszerekben ezeknek a jelcsoportoknak kialakult funkciórendjük van, azaz teljesen különböző rendszerek pl. a "//DIR" parancsra a lemez katalógusát írják ki.
A "Node" üzemnél - szintén a konvencióknak megfelelően - nem kell a "//" jel. Az operátor kimenő csomagjai mindkét üzem esetén akadálytalanul kijutnak, ha "ráírunk" a kapcsolatra.
Speciális tulajdonsága, hogy a rendszerhez, ill. annak távoli kezelését biztosító parancsokhoz való hozzáférési jogokat tetszés szerint lehet alakítani. Megteremti a lehetőséget a tejhatalmú "Remote SysOp" üzemnek egy ravasz kulcsszószámítási algoritmussal.
Hasonlóan használhatják e programot a NET/ROM ill. TheNet és a TheBox SysOp-ok is, ugyanis megadható ezek jelszórendszerének kezelése is!
Több TNC2 csatlakoztatása esetén, kapuállomásként is működik, de csak a megfelelő jogokkal rendelkezők számára. Külön kizáró file is létezik a letiltások megvalósítására.
Mint minden terminálprogram, természetesen az SP is képes file-ok adására, vételére. Szövegek esetében egyszerű a helyzet, míg bináris file-oknál egy speciális protokolt használ, kétféleképpen: file név átküldéssel, és kézi megnyitással. A módszer kompatibilis pl. a Turbo-Packet, vagy a PRKISS programéval.
Kívülről rákapcsolódva mindkét üzemmódból kérhető a konferencia megvalósító funkciója. Mivel egyszerre max. 8 elkülönült konferenciát tud kiszolgálni tetszőleges számú résztvevővel ( természetesen a max. csatornaszám határáig ) a már kapcsolatban lévő állomások mindegyike értesítést kap a konferenciáról, de nem kötelező részt venni benne. Természetesen az operátor is bekapcsolódhat bármelyik beszélgetésbe.
Végül összefoglalásképpen szólni kell néhány praktikus szolgáltatásról. A funkcióbillentyűk <Shift>-el előre tárolt szövegeket küldenek ki, <Alt>-al az sp.pth-ba beírt útvonalakat hajtják végre. <Escape> billentyű után átengedi a TNC2 parancsokat, ill. beépített editort kínál ( EDI ).
Tárolt QRM-et jelez ki %-ban grafikusan az elmúlt 60 percre, file-ban rögzíti a csatorna-státuszokat hiba esetére, jeladót üzemeltet, megadott hívójelek megjelenését figyeli, két nyelven ( jelenleg németül, angolul ) "beszél", DOS futtatási lehetőséget biztosít, képernyőkímélő üzemmódba megy át, ha nem szólnak hozzá.
A fenti tulajdonságok egy nagyon jól átgondolt felhasználói környezetet adnak, a program gyorsan megkedvelteti magát. Hozzá kell tenni még, hogy nagyobb memória ( min. 512, de lehetőleg 640 kibi ), gyors gép, nagyobb kapacitású floppy ( -k ), ill. merevlemez alkalmazása előnyt jelent, főleg több TNC2 alkalmazása esetén.
A gyakorlatban már nálunk is sok konfiguráción futott az SP. Elmondható, hogy egy TNC-vel, 512 kibi memóriával, alap ( 4.77 MHz órajelű ) PC-n egy floppy-val kifogástalanul ment, 8 csatornán. Még a 6 résztvevős konferencia üzemmód sem hozta zavarba.
Egyedül a lemezfunkciókra kell néhány másodpercet várni, ez azonban csak azokat zavarja, akik e rendszerekben merevlemezhez szoktak. IBM-AT-n futtatva merevlemez alkalmazásánál kissé kényelmesebb a használata, effektív hasznot viszont a nagyobb teljesítmény csak a több TNC-t alkalmazó rendszereknél mutat.
A szerző jól megszerkesztett dokumentációja végén minden esetben megjegyzi, hogy a program folyamatosan fejlesztés alatt áll, ami egyre újabb lehetőségeket fog kínálni. Csak győzzük gépkapacitással!
Az IBM-PC kompatibilis gépek - már korábban említett - fogyatékosságát a rádióamatőrök már jelentősen csökkentették. Kanadai barátaink beépítettek egy olyan kártyát a PC-be, melyen az Intel 8273 HDLC vezérlő áramköre, valamint egy komplett csomagrádió modem foglal helyet.
Ennek legutóbbi változatát, amelyről e rövid ismertető szól, egy tenyérnyi kártyával, AM7910 modemmel látták el. Igen egyszerű felépítésű, mind az alkatrészek számát- minőségét, mind a nyomtatott áramköri lap rajzolatát tekintve.
E kártya hardvere tehát képes átvenni a TNC2 feladatát anélkül, hogy másik processzort üzemeltetne. A PC-ben viszont így egy háttér-program fut, mely ezt a feladatot ellátja. Erre a feladatra jelenleg egy BBS és egy egyszerűbb "beszélgető" program van kézben.
Az így kapott rendszer szoftver segítségével már beilleszthető más programok alá, hiszen e környezetre bármilyen "egységesnek" tekintett interfész kialakítható.
Jelenlegi szoftver ellátottsága nem kielégítő, ennek egyik oka, hogy ezek az egyébként már létező, intelligensebb programok üzleti jellegűek, azaz megvásárolhatók, ellentétben a rádióamatőr gyakorlattal. Kitűnő dokumentációval és a jelenlegi szoftver interfész hívási lehetőségeinek teljes kibontásával segíti a felhasználói szintű programok kialakítását.
Összefoglalva tehát ez egy olyan eszköz, mely a PC felhasználók olcsó, de megfelelő eszköze lehet. A PC-k terjedése várhatóan igényt fog támasztani mind a hardver, mind a fejlettebb szoftver alkalmazásával szemben.
A sokszínű választékból emeljünk ki néhány, nálunk megtalálható programot.
A SUPERKISS, melynek jelenleg a 3.0-ás verziója van forgalomban, zseniális alapötletre épül. Azért, hogy ne csak egy meghatározott típusú TNC-vel lehessen használni, mint pl. az SP-t, a TCP/IP-hez hasonlóan KISS üzemmódú TNC-t vár, az AX.25 protokolt saját maga kezeli.
Osztott képernyős, egyszerre több összeköttetést is kezel. Sajnos, ezzel szinte ki is merültek jó tulajdonságai. Viszont cserébe németül beszél, morze kód-ban elfütyüli a partner hívójelét, a program leállításakor pedig klasszikus zenét ad elő. Ezek az első alkalommal jópofának tűnnek, később azonban idegtépőek. Aki teheti próbálja ki és döntsön maga...
Más kategória a G3ZCZ által írt LAN-LINK. Ez elsősorban a MultiMode TNC-khez készült, mint pl. a PK-232, de jól használható az egyszerűbb típusokkal is. Nem csak a csomagrádió, hanem CW, RTTY és AMTOR használatát is kényelmessé teszi.
Felépítése jól átgondolt, használatát On-Line, Help-ek és menürendszer segíti. Tartalmaz MailBox-ot is, igaz egyedi megvalósításban. A programhoz kiváló angol nyelvű használati utasítás is tartozik.