A csomagrádió rendszer legfontosabb elemei a hálózatot alkotó csomópontok után a BBS-ek ( Bulletin Board System ), amit neveznek még MailBox-nak, levelesládának is. A BBS nagy háttértároló kapacitással rendelkező, többnyire IBM-PC kompatibilis számítógép, amely alapvetően háromféle adatot kezel:
Az első rádióamatőr BBS programot Hank Oredson, W0RLI készítette CP/M gépre. Azóta számos BBS program született, de szerencsére ezek egymással együtt tudnak működni az üzenetek továbbításában, eltérő parancskészletük és kezeléstechnikájuk ellenére.
A személyes üzenet egy meghatározott állomásnak szól. Nem magánlevél, hiszen beíráskor és olvasáskor bárki láthatja, azonban csak a címzett vagy írója törölheti és egyes BBS-ek nem engedik meg az olvasását sem.
A BBS-ek nem csak tárolják, hanem szükség esetén továbbítják is az üzeneteket, eljuttatják a címzetthez, ha az egy távoli állomás. Ezt hívják Forward-nak. Ahhoz, hogy a levelek ne kallódjanak el, első lépésként mindenkinek ki kell választania azt a BBS-t, amelyet rendszeresen használni fog és ahova leveli továbbítását kéri.
Ez a helyi BBS, ami célszerűen a legjobban elérhető az adott helyről. Természetesen ezzel az állomással közölni kell, hogy őt fogjuk a továbbiakban rendszeresen használni, nehogy leveleinket máshová irányítsa. Erre minden BBS-nél találhatunk megfelelő parancsot.
A BBS-ek egymás között nem cserélik ki automatikusan a felhasználóik adatait { ma már általában igen! }, ezért célszerű, ha egyszer minden hazai BBS-be bejelentkezünk és regisztráljuk magunkat. Ez különösen fontos, ha közelünkben több BBS is található, pl. Budapesten a HA5DI és a HA5OB.
Lényeges, hogy ne adjunk meg egymásnak ellentmondó adatokat, mert így a BBS-ek "labdázni" fognak a levéllel, ami jobb esetben csak mindig úton lesz felesleges QRM-et okozva, rosszabb esetben el is veszhet.
Ha valakinek levelet írunk vagy egy bulletin-re választ várunk, adjuk meg a saját BBS hívójelét. Célszerű az üzenet végén saját hívójelünk megadása is, ilyen módon:
HA5XXX @ HA5OB
Ez azt jelenti, hogy HA5XXX a HA5OB BBS-be várja a választ. A saját hívójel megadása azért ajánlatos, mert egyes szituációkban megváltozhat az üzenet fejrészében szereplő hívójel, pl. egy PMS-be történő továbbításkor.
Amikor hazai állomásnak írunk levelet, nem feltétlenül szükséges a címzésben az ő helyi BBS-ének megadása, a címzett hívójele alapján is általában továbbítódik az üzenet. Külföldi levélnél lehetőleg mindig adjuk meg, melyik BBS-be kérjük a levél továbbítását, különben könnyen elveszhet.
A fentiek illusztrálására lássunk egy példát. Tegyük fel, hogy HA0DDD a HA8BV BBS-t használja. Ha egy üzenetet HA0DDD @ HA3PMF címzéssel írunk be mondjuk HA5DI-nél, a levél el fog kerülni Pécsre, mert a cél BBS felülírja a hívójelhez rendelt saját BBS-t.
Amikor megérkezik a HA3PMF-hez, a cél BBS törlődik és a BBS megnézi, ismeri-e HA8DDD-t. Ha igen és ott is a HA8BV szerepel, elküldi Békéscsabára a HA5DI-n keresztül. Az üzenet nem veszett el, csak feleslegesen járta be az országot. Hiába adtuk meg a @ HA3PMF-et, végül mégis csak a HA8BV-ben kötött ki automatikusan.
Mi történik, ha HA0DDD ismeretlen? Ekkor a levél vagy nem továbbítódik sehova és vár, amíg le nem jár a megőrzési ideje vagy ki nem olvassa véletlenül a címzett. Másik lehetőség, hogy az adott BBS az ismeretlen felhasználók leveleit valamilyen taktika szerint átküldi egy másik gépbe, pl. minden HA5 kezdetűt a HA5DI-hez.
A bulletin-eket, azaz közérdekű üzeneteket a BBS-ek egymás között terjesztik. Azért, hogy mindenhol csak egy példány legyen belőlük, a legelső BBS hozzárendel egy egyedi, 12 karakter hosszú azonosítót ( BID ), ezzel ellenőrizhető, megjött-e korábban egy másik állomástól. Ha igen, a BBS visszautasítja ennek küldését.
Üzenet beírásakor olyan címzést adjunk meg, ami utal a témakörre, a címben ( subject ) pedig adjunk közelebbi leírást. Ezzel megkönnyítjük mások számára a visszakeresést, illetve felhívhatjuk a potenciális érdeklődők figyelmét.
Például az ALL-nak címzett, ELADO című üzenet a BOX-ban elkülönül a többi ELADO-tól, ráadásul az sem derül ki, mit is kínál. A helyes címzés ez lett volna: ELADO @ HA, a cím pedig mondjuk: "Megkímélt PK1 TNC".
Figyeljünk fel a @ HA megadására. Ennek hatására bármelyik HA BBS-be is írtuk be az üzenetet, az automatikusan el fog kerülni az összes többibe, azzal nem nekünk kell bajlódnunk.
Bulletineket nem csak a HA BBS-ekben köröztethetünk, hanem máshol is. Néhány, a gyakorlatban kipróbált lehetőség:
| @ YU | valamennyi YU BBS, |
| @ OE | valamennyi OE BBS, |
| @ OEDL | valamennyi OE és DL BBS, |
| @ EU | valamennyi európai BBS; ezek az üzenetek többnyire eljutnak más földrészekre is. |
| @ AAP | Alpok-Adria-Pannonia, vagyis szűkebb környezetünk; valamennyi HA, YU, OE BBS és München környéke, |
| @ WW | Föld. |
Az üzenetek a BBS-ben véges élettartammal rendelkeznek, egy idő után automatikusan törlődnek. A legtöbb BBS program lehetőséget ad file-ok tárolására, beírására és olvasására is. Ezek külön könyvtárakban tárolódnak, a hozzáférés nem sorszámmal, hanem a könyvtár és file név megadásával történik. Kivétel egyedül a BOX, amely ebben is saját utat jár.
Ezek a file-k többnyire szöveg típusúak. Érdemes odafigyelni rájuk, mert ide kerülnek át a tartós megőrzésre szánt információk, amelyek mint üzenetek törlésre kerültek. Az ilyen file-ok együttes mérete pl. HA5DI-nél több mebibyte-ot tesz ki. Itt találhatók meg a diplomák kiírásai, rádió módosítások, ARRL hírek, programok forráskódjai stb.
A legtöbb BBS, pl. a nálunk használt REBBS bináris file-ok kezelését is lehetővé teszi, többnyire a YAPP file átviteli protokollal. Így mód van rövidebb IBM-PC vagy Spectrum programok, TNC EPROM-ok stb. tárolására és terjesztésére.
Az üzeneteket mindíg pontos címzéssel lássuk el, beleértve a cél BBS-t is.
A hívójeleknél ne adjunk meg SSID-t, mert egyes BBS programokat megzavarhat.
Csak szabványos ASCII karaktereket használjunk, ne írjunk be ékezetes vagy grafikus karaktereket tartalmazó szöveget, mert ezek értelmezése terminálonként változó. Hasonlóképpen tartózkodjunk a vezérlő karakterektől is. Ez vonatkozik a tabulátorra ( $09 ) is, mert vannak olyan terminálok, amelyek az utasítást nem hajtják végre rendesen.
Ne írjunk be 78 karakternél hosszabb sorokat. Az ennél hosszabbak vége egyes terminálokon elvész. Előfordulhat sérülés egyes BBS-eknél is. Ez a probléma saját terminálunkon nem feltétlenül jelentkezik, ennek ellenére zárjunk le minden egyes sort az <Enter> vagy <Return> billentyűvel.
Nem technikai, de ide tartozó megjegyzés, hogy csomagrádión is csak rádióamatőr jellegű közlemények továbbíthatók. Nincs helye a kereskedelemnek, politikai vagy vallási agitációnak, reklámnak. Azt se felejtsük el, hogy a forgalom nyílt. Ha bosszúsak vagyunk, valami ( vagy valaki ) felidegesített, jobb félre tenni egy időre a terminált, mint azon melegében a billentyűkhöz nyúlni.
Magyarországon a BBS-ek többsége jelenleg az AA4RE Roy által írt REBBS 2.8-as verzióját használja. Ez kezelésében követi a BBS szabványt, melynek alapjait W0RLI vetette meg. Nem csak a WA8DED féle host TNC-t, hanem AEA TNC-t ( PK-232 ) és DRSI kártyát is használhatunk.
Egyidőben több felhasználót és több TNC-t is kiszolgál. Alkalmas bináris file átvitelre is a YAPP protokollal. Folyamatosan fejlődik, rendszeresen jelenik meg újabb változata. Ez a leírás a 2.8-as verzióra vonatkozik.
Amikor először találkozunk egy ilyen BBS-sel, a legfontosabb teendő a regisztrálás. Ehhez írjuk be a REGISTER parancsot, mely nem rövidíthető. Ekkor a program egyenként megkérdezi a keresztnevet, QTH lokátort és a helyi BBS hívójelét.
Ezek az információk az üzenetek későbbi kezeléséhez kellenek, ne hagyjuk ki. A BBS angol és magyar nyelvű szövegeket tud kezelni, egyikről a másikra átkapcsolni az NE paranccsal lehet.
A REBBS-ben az üzenetekre sorszámuk alapján hivatkozhatunk, de köztük a keresgélést számos parancs könnyíti meg. Az üzenetek típusa kétféle lehet, P vagy B. Előbbi a személyes levelek, utóbbi a bulletinek típusa.
A P típusú üzeneteket csak a címzett vagy a feladó, illetve a SYSOP olvashatja vagy törölheti. Ez a korlátozás vonatkozik a listázásra is.
A H vagy Help parancs röviden ismerteti a parancsokat. Részletes segítséget úgy kaphatunk, hogy a H után szóközzel elválasztva megadjuk azt a parancsot, melyről részletesebb információt kérünk. Pl. H R megadja a Read parancs használatát.
Az üzenetek listázására szolgáló parancs, melynek különböző változatai használhatók. Erre válaszul a listázási feltételeknek megfelelő üzenetek fejrészét kapjuk meg, az alábbi formában:
NR TS Hossz Kinek Kitol Datum/Ido Cim 5895 BF 217 KERES@HA HA3KHB 0313/0308 kapcsolasi rajz 5890 BF 4267 KEPLER@ALL DB2OS 0313/0240 NASA FORMAT 5886 BF 928 ALL@EU IK4JPN 0313/0218 mod. FT290II
Az első mező ( NR ) az üzenet sorszáma, olvasáskor vagy törléskor ezt kell megadni. A következő ( TS ) az üzenet típusa és státusza. A típus B vagy P lehet. A státusz jelentése:
| N | Az üzenetet a címzett még nem olvasta, ill. ha bulletin, még nem jutott el minden szomszédos BBS-be. |
| Y | A címzett már olvasta. |
| F | Ha bulletin, akkor valamennyi szomszédos BBS megkapta, ha személyes üzenet, akkor továbbításra került. Utóbbival nem biztos, hogy találkozunk, mert ezek az üzenetek Forward után törlődni szoktak. |
| O | Old, azaz lejárt megőrzési idejű üzenet. |
| + | Az üzenet továbbításra van kijelölve. |
A Hossz az üzenet hossza byte-ban. Ezután áll a címzett hívójele valamint @ karakterrel elválasztva a cél BBS illetve terjesztési kör, majd az üzenet írója. A következő az a dátum és az idő, amikor az üzenet a BBS-be érkezett ( beíródott ), majd a címe.
Lássuk a parancs különböző változatait.
| L | Önmagában kilistázza az L parancs utolsó használata óta érkezett új üzeneteket. | |
| LL | n | Kilistázza az utolsó n darab üzenetet. |
| LM | Kilistázza az általunk írt vagy nekünk szóló üzeneteket, függetlenül attól, hogy olvastuk-e már. | |
| LU | Kilistázza a nekünk szóló, még olvasatlan leveleket. | |
| L< | call | Kilistázza a call hívójelű állomás által írt üzeneteket, pl. L< HA5OB. |
| L> | call | Kilistázza a call hívójelű állomásnak címzett üzeneteket. Használható bulletin-ek esetén is, pl. L> ELADO vagy L> HAINFO. |
| L@ | call | Kilistázza a call hívójelű cél BBS-be irányított leveleket, illetve adott terjesztési körű bulletin-eket, pl. L@ HA. |
| LS | minta | Azokat az üzeneteket listázza ki, melyek címében a megadott mintára illeszkedő szöveg előfordul. |
| L$ | minta | Kilistázza azokat a bulletin-eket, melyek BID-jére ( azonosítójára ) illeszkedik a megadott minta. |
A keresési minta megadása igen sokrétűen, speciális karakterekkel történhet. Ezek jelentése:
| * | Tetszőleges típusú, 0 vagy több karakter |
| @ | a .. z, A .. Z |
| # | 0 .. 9 |
| + | a .. z, A .. Z, 0 .. 9 |
| ? | 0 .. 9, A .. F, a .. f ( hexadecimális szám ) |
| < | a .. z |
| > | A .. Z |
| $ | =, @, #, +, ?, <, >, $ |
| = | Bármilyen karakter |
| " | Escape. A következő karakternek pontosan kell egyeznie. Segítségével adhatjuk meg a speciális karaktereket a keresésnél. |
| ( ) | Csoport. A ( a csoport kezdetét, a ) a végét jelöli ki. A string-ben lennie kell egy, a csoportban megadott karakternek. A speciális karaktereket normál jelentéssel veszi figyelembe. |
Példák:
| KERES* | Tetszőleges szövegre illeszkedik, aminek eleje a KERES string. |
| 95=== | Tetszőleges, 95-el kezdődő és pontosan 5 karakter hosszú szövegre illeszkedik, mint pl. a 95020, de a 9502 már nem. |
| 95### | Minden 95-el kezdődő, öt karakter hosszúságú és csak számjegyeket tartalmazó szövegre illeszkedik, mint pl. a 95020, de a 95ABC már nem. |
| H(AG)5* | Bármilyen, HA5 vagy HG5 kezdetű stringre illeszkedik. |
| *ARRL* | Bármilyen stringre illeszkedik, amelyben előfordul az ARRL. |
| *"? | Minden kérdőjellel végződő szövegre illeszkedik. |
A fenti lehetőséget nem csak az LS és L$, hanem az L<, L> és L@ parancsoknál is használhatjuk. Keresésnél a kis- és nagybetűk nem számítanak különbözőnek.
Az R parancs segítségével olvashatjuk ki a BBS-ből az üzeneteket. Formái:
| RM | Valamennyi nekünk szóló üzenet olvasása. | |
| R | n | Az n sorszámú üzenet olvasása. Egy R parancsban szóközzel elválasztva több sorszámot is megadhatunk. Kijelölhető üzenet tartomány is a TO szóval. Példák: |
| R | 5109 | |
| R | 5189 5190 5190 5191 | |
| R | 5189 TO 5191 | Utóbbi két példa eredménye azonos. |
| RH | n | Használata megegyezik az R-el. A különbség az, hogy kiírja az üzenet továbbításának részletes útvonalát. |
Az S parancs személyes üzenetek vagy bulletin-ek beírására szolgál. Először a címzettet és a cél BBS-t kell megadni. Ezután a BBS felszólít a cím, majd az üzenet beírására.
Az üzenet típus megadása kötelező. Az üzenet végét Ctrl-Z karakterrel, vagy az utolsó sor elején álló /EX szöveggel jelezzük. Példák:
SP HA3FLT @ HA3PMF SB KERES @ HA SP HA5DI
Válaszüzenetek írását könnyíti meg az SR parancs. Ennél meg kell adni annak az üzenetnek a sorszámát, melyre válaszolni akarunk. Ilyenkor a BBS automatikusan elvégzi a címzést, beleértve a cél BBS meghatározását és a cím kitöltését is.
Ezt a parancsot üzenetek törlésére használhatjuk, természetesen a megfelelő jogosultságot figyelembe véve.
| KM | Törli valamennyi nekünk címzett, már olvasott üzenetet. | |
| K | n | Törli az n sorszámú üzenetet. Egy parancsban több üzenet illetve tartomány is megadható, akár vegyesen is. |
A következő parancsok mind a file-ok kezelésével kapcsolatosak.
| W | Kilistázza a különböző file csoportokat tartalmazó könyvtárakat, rövid ismertetővel együtt. | |
| W | dir | Kilistázza a dir könyvtárban található valamennyi file nevét és hosszát, azok együttes méretét, a háttértároló teljes kapacitását és a rendelkezésre álló szabad területet. Ha ezen belül újabb alkönyvtár található, akkor annak neve is megjelenik. Pl.: |
| W | DIPLOM | |
| W | dir file | megegyezik az előzővel, de csak a megadott nevű file-okat írja ki. A név megadásánál a PC-DOS szabályai szerint a * és a ? karakter is használható, pl.: |
| W | HW *.MOD | vagy |
| W | NEWS DIGEST*.* | Az alkönyvtár nevét a file névvel egybe kell írni, az elválasztáshoz használható a / vagy \ karakter is. Pl.: |
| W | BIN IBM/*.EXE | A WD parancs a file dátumát írja ki, WX mindkettőt. |
| D | dir file | Ezzel olvashatunk ki egy file-t a BBS-ből. Mindig meg kell adni a könyvtár és a file nevét, a * és ? nem használható. Pl.: |
| D | DIPLOM MIGLIA | |
| D | HW TS-440.MOD | |
| U | dir file | Ez a parancs file-ok beírására szolgál. A könyvtár és file név megadása kötelező. A parancs megadásakor a BBS felszólít a file beírására. A lezárás a Ctrl-Z karakterrel történik. |
A beírás nincs minden könyvtárra engedélyezve, csak a PUBLIC-ra. A hosszú file-okat több kisebb, 4 .. 5 Kbyte hosszúságú részre osztjuk.
A file-okban tüntessük fel saját hívójelünket és az információ forrását, származását is.
Megfelelő terminál programmal bináris file-okat is olvashatunk illetve beírhatunk a BBS-be. A BBS csak a szabványos átviteli eljárásokat támogatja, mint a YAPP, XMODEM, YMODEM stb..., az SP, Turbo-Packet vagy a DigiCom által használtat nem.
A bináris transzferhez csak erre kijelölt könyvtárat használhatjuk. Ez többnyire a BIN, amelyben további alkönyvtárak találhatók az egyes géptípusoknak megfelelően ( IBM és SPECTRUM ).
A file letöltése a DB paranccsal történik. Ennek szintaktikája hasonló a szöveges file-oknál használt parancshoz, de meg kell adni az átviteli eljárást:
DB YAPP BIN IBM\RTTY.ZIP DB XMODEM BIN IBM/RTTY.ZIP DB YAPP BIN SPECTRUM/MORZE.BAS
Bináris file beírása ezzel analóg módon történik:
UB YAPP BIN IBM\DEMO.ZIP UB YAPP BIN SPECTRUM/SSTV.COD
Az IBM-PC programok a PKZIP programmal tömörítve tárolódnak, így egyrészt kevesebb helyet igényelnek, másrészt kevésbé terhelik a csatornát. A tömörítésre használható program a BBS-ből letölthető.
| B | Elbúcsúzás a BBS-től. | |
| DU | call | Kiírja a call hívójelű állomás adatait. |
| I | Részletes információt ad a rendszerről. | |
| J | Kilistázza a BBS portjait. | |
| JA | Kilistázza az A porton hallott állomásokat. | |
| JL | Kilistázza azokat az állomásokat, amelyek használták a BBS-t. | |
| JN | Kiírja a BBS-t éppen használó állomások hívójeleit. | |
| T | A SYSOP hívása beszélgetésre. | |
| V | Megadja a BBS verziószámát. |
Bejelentkezéskor a BBS közli, hogy olvasatlan üzenetünk van, de csak akkor, ha helyi BBS-ként ezt az állomást adtuk meg. Ha másikat használunk, a saját leveleinket az L> call paranccsal listázhatjuk ki.
Ha a BBS-t rendszeresen használjuk, az új üzeneteket az L és ne az LL paranccsal listázzuk, így nem maradunk le semmiről.
A már feleslegessé vált leveleket, bulletin-eket töröljük ki, ne várjuk le, amíg ez automatikusan sorra kerül, vagy a SYSOP elvégzi. Használjuk operatívan a KM parancsot!
A törölt üzenetek nem vesznek el, hanem néhány napig még tárolódnak. Ezeket a SYSOP szükség esetén vissza tudja állítani, ha még nem került sor "nagytakarításra" a gépben.
A bulletin-ek közötti keresgélésnél éljünk a keresési minta megadásának lehetőségével.