2. A képzésfejlesztés folyamata

A képzésfejlesztés nem önmagáért végzett cselekedet. Szakmai szempontból külön lehet választani a képzésfejlesztést mint folyamatot, mégis átfogóbb képet kapunk, ha a képzésfejlesztés folyamatát a teljes képzési folyamathoz illesztjük. Ez már azért is indokoltnak látszik, mert a képzés szakmai előkészítése sok esetben nem válik el egyértelműen a képzésfejlesztéstől.

2.1. A képzési folyamat (formális & nem formális)

A képzési folyamat a felnőttképzési tevékenységben hat alfolyamat egymásra épülésével, egymásutániságával, illetve körfolyamatával tipizálható. A folyamat elemei kölcsönhatásban vannak egymással, az egyes alfolyamatok sok esetben időben átfedésbe kerülnek, miközben egyik alfolyamat teljesülése feltételezi a következő alfolyamat kezdetét. Ez úgy lehetséges, hogy a különböző alfolyamatokban olyan részeredmények képződnek, amelyek egy új alfolyamat beindítását elősegítik. Például a hallgatók bevonásával párhuzamosan történhet a képzés személyi feltételeinek biztosítása, miközben ez a két cselekedet két különböző alfolyamatba tartozik.
Az egyes alfolyamatokat, illetve azok egymásutániságát mutatja be a következő ábra:

2. ábra: A képzési folyamat 68

Az egyes alfolyamatok négy klasszikus tevékenységi területet jelölnek ki: a képzések tervezését, szervezését, megvalósítását, értékelését.

2.2. A képzési tevékenység szakmai előkészítése 69

A képzési tevékenység szakmai előkészítése – a 2007. január 1-jén hatályos jogszabályi rendelkezések alapján – két önálló dokumentum elkészítésével kezdődik. Ez a képzési terv, illetve a képzési program. A két dokumentum egymással kapcsolatban áll, azonban elkészítésük sorrendje a tyúk és a tojás problémájához hasonló. Intézményi gyakorlattól függ, hogy első lépésben a képzési programok elkészítését végzi a szervezet, majd azok alapján – figyelembe véve a lehetséges megvalósítása feltételeket – elkészíti a képzési tervét; vagy először képzési tervet készít minden lehetséges képzési vonatkozásban, majd az abban rögzített képzéseket dolgozza ki az elvárt szakmai és jogszabályi feltételeknek megfelelően.

2.2.1. Az éves képzési terv

A négy alapkő minden esetre bőséges információforrást jelent, s azok alapján összeállítható az éves képzési terv, amely minden felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény számára kötelező dokumentum, s amelynek minimális tartalmát a felnőttképzési törvény rögzíti.

A képzési tervet érdemes az intézmények felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos kvázi üzleti tervként is kezelni. Ez a megközelítés komolyabb átgondolásra készteti az intézményt, s megóv attól a kudarctól, amikor meggondolatlanul mindenféle ötlet szerepel a tervben, s aztán az év végén derül ki, hogy a fele sem valósult meg. Márpedig hatékony, koncentrált tevékenységet csak akkor lehet folytatni, ha az elképzelések reális medret kapnak.
Az éves képzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a felnőttképzési szolgáltatások biztosítása képzési tevékenységnek számít, ezért ezeket is rögzíteni kell a tervezett képzések mellett.

2.2.2. A képzési program

A képzési program és a tematika kapcsolata

A képzési program egy adott képzés megvalósításához tartozó keretdokumentum. Kidolgozottsági szintje a sillabusztól a curriculumig terjedhet. Jellemzően a képzők a sillabusz szintű kidolgozásra törekednek, s ez a felnőttképzés jelenlegi valóságában teljes mértékben elfogadható alapállás. Nyilván a képzés összetettsége, a képzési tartalom kifejtésének indokoltsága alapján a képzési program részletezettsége is egyre kiterjedtebb.
A gyakorlatban gyakran keveredik a képzési program fogalma a tematikáéval. A két fogalom elválasztásánál a következő munkadefiníciót érdemes figyelembe venni: a képzési program a képzés teljes egészét meghatározó keretdokumentum, míg a tematika a képzési program szakmai tartalmi részének a képzés egységeire (alkalmaira) lebontott dokumentuma. A tematika tartalma jellemzően: a képzési alkalom azonosítása, a tervezett téma és a feldolgozás módszere, esetleg kiegészítve néhány, a megvalósításra vonatkozó információval. A képzési program ezzel szemben számos szervezési, megvalósítási feltételt is rögzít. A következőkben bemutatásra kerül a képzési program elvárt tartalma, felépítése a 2007. január 1-jén hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A képzési program tartalma, felépítése

A képzési terv mellett a képzési program minimális tartalma is jogszabályban meghatározott. Ennek figyelembe vétele minden esetben lényeges, amikor egy intézmény a felnőttképzési törvény hatálya alatt valósítja meg képzési tevékenységét. A képzési program minimális tartalma a felnőttképzési törvény alapján:

Az akkreditált képzési program tartalma, felépítése

A program-akkreditációra benyújtott képzési program tartalma is felépítése is rögzített. Az erre vonatkozó előírásokat a 24/2004 (VI.22.) FMM rendelet 8. sz. melléklete tartalmazza a következő módon:

I. A program általános tartalma

II. A programmodul részletes bemutatása (programmodulonként töltendő ki)

Néhány szó a modulrendszerről

A magyarországi felnőttképzés szakmai fejlesztésébe az 1990-es években kapott először hangsúlyt a modulrendszerű képzések kialakítása. Mára a felnőttképzés igazgatása ezt olyan jelentőségűnek tartja, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló, illetve a program-akkreditált képzések esetében konkrétan elvárja a moduláris felépítést.

De mit is jelent a modulrendszer, hogyan gondolkodjunk róla? Lényegében a képzési célhoz vezető út újfajta szervezéséről van, elszakadva a – hagyományos képzésként emlegetett – tantárgyorientált képzési tartalom szervezéstől. A modulrendszerben a képzési program egysége a modul (szemben a tantárggyal), amelynek kimeneti célja mindig valamilyen egyértelmű, lehetőség szerint aktív kompetencia, illetve teljesítménytöbblet. Szakmai terminológiát használva a modulrendszerű képzést gyakran azonosítják is a kompetencia-alapú képzéssel. A megfeleltetésnél fontos a két fogalom helyes használatához elválasztani, hogy a modulrendszer a képzés tartalmi szervezését határozza meg, míg a kompetenciaelv a képzési tartalom átadásának, mérésének szakmai megközelítését határozza meg. Természetesen a rokonság erős, hiszen a kompetenciaelvű képzés minden esetben modul rendszerű, s a modulrendszer is jellemzően csak kompetencia alapon képzelhető el.

A modul/modulrendszer fogalmának értelmezése

A felnőttképzési törvény a jogszabály részét képező fogalommagyarázatban a következő módon határozza meg a modult, illetve a modulrendszert:
Modul
Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.
Moduláris rendszer
Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

A kompetencia-alapú felnőttképzés általános jellemzői

2.2.3. A képzési program elkészítésének folyamata

A képzési program elkészítésének folyamata lényegében azonos módon tipizálható, függetlenül a program kidolgozottsági szintjétől (sillabusz, program, curriculum), illetve a képzésszervezés jellegétől (formális, non-formális). A képzési program fejlesztésének szakmai folyamatát, lépéseit az alábbi ábra mutatja be, a képzésfejlesztés négy alapkövéből kiindulva.

3. ábra: A képzési terv és a képzési program tervezésének folyamata

Képzési program tervezése formális képzéseknél 70

Formális képzések esetében a képzés tervezése szigorú keretek között történik. A formális képzések jellemzője a képző intézményben, vagy azzal tárgyi feltételeiben minden tekintetben azonos infrastruktúrán történő megvalósítás, az egyértelmű bemeneti és kimeneti feltételek, a feszes tematika, és az előre rögzített tartalom.
Államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzési program esetében az elsődlegesen irányadó dokumentumok a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei, illetve, amennyiben rendelkezésre áll, úgy a központi képzési program.
Formális képzéseknél az elsődleges alap a képzési program kialakításakor a képzés célja és tartalma, majd az annak elsajátításához szükséges óraszám, illetve módszerek. Egyértelműen körülhatárolandók a kimeneti feltételek, a számonkérés rendszeressége és módja.

Képzési program tervezése non-formális képzéseknél 71

A magyarországi felnőttképzési gyakorlat rendkívül erősen szakképzés-orientált, s a felnőttképzés sokszínűségébe tartozó non-formális képzések még nagyon kevés helyen érhetők tetten stratégiai célként. Ezek filozófiája, képzési programjainak kialakítása a formális képzésekhez viszonyítva lényegesen lazább feltételrendszerben fogalmazódik meg. Talán a leglényegesebb különbség az a szabadság, ahogy a non-formális képzések igazodnak a képzésben résztvevők konkrét igényeihez, elvárásaihoz. Ez nagyfokú rugalmasságot igényel mind a képzések tervezőitől, mind pedig azok lebonyolítóitól.
A non-formális képzések bemeneti és kimeneti feltételei rugalmasak, a képzés tervezett tartalma – a célcsoport-jellemzők függvényében – a programban rögzítetthez képest változhat, az előre meghatározott időtartamban is történhet módosulás éppúgy, mint a képzés szervezésében, intenzitásában. Mindezek okán a non-formális képzések képzési programjai ezeket a változókat is magukba foglalják, s lényegesen puhább alapdokumentummá válik ebben az esetben a képzési program.

Akkreditált képzési program tervezése

A programegység-adatlapok helye és szerepe a képzési program egészében

A felnőttképzési akkreditációra benyújtandó képzési programok – „Az akkreditált képzési program tartalma, felépítése” alfejezetben leírtaknak megfelelően – két fő szerkezeti egységből állnak: a képzési program általános tartalma és a programegység/modul részletes bemutatása. A két fő rész szétválasztásának szempontjai:

A két fő rész a beltartalmi különbözőségeknek megfelelően két különböző adatlapon dolgozható ki. A programegység-adatlapok a www.nszfi.hu honlapon közzétett űrlapok felhasználásával készülnek. Az adatlapok táblázatos szerkezetűek. A táblázatokba a program jellegének megfelelően sorok szúrhatók be a megfelelő kitöltés érdekében.

Az adatlapok elkészítésének javasolt sorrendje

A programegység-adatlapok egymással összefüggő adatrendszert tartalmaznak, amelyek közül több szempont is (pl. a fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembe vétele, az előzetesen megszerzett tudás felmérése) az általános adatlapban meghatározható, s a programegység-adatlapokon elegendő az általános adatlap meghivatkozása.
Első lépésben a legközvetlenebb szakmai tartalmak kidolgozása javasolt, amelyek az általános adatlap 3., 4., 5., 14. és 16., valamint a programegység-adatlap 2., 3., 4. és 11. pontjaiban jelennek meg.
A szakmai tartalmak megvalósulásához tartozó feltételek jelenthetik a következő lépést az adatlapok kitöltésében. Szám szerint ezek a programegység-adatlap 8–10. pontjait, illetve a 12–17. pontokat jelentik. Ezt követi minden más szempont meghatározása, az általános adatlap és a programegység-adatlap kitöltése során.

2.2.4. Költségterv elkészítése

A képzés szakmai előkészítéséhez tartozó lépés a képzési költségek kalkulációja. A pontos költségszámítás elengedhetetlen feltétele, hogy a képzési programról valamennyi lényeges keretinformációval rendelkezzünk, amely a képzési program elkészítésével természetesen adott a számunkra.
A költségtervezés minden intézménynél, szervezetnél más-más tartalmú és prioritású, s az egyes költségsorok tervezése is más elveken nyugszik. Általánosságban egy képzési program megvalósításához, a résztvevői hozzájárulás tervezéséhez a következő költségelemek tartoznak:

A költségelemek kiszámítását követően nem szabad elfeledkezni az intézmény/szervezet által elvárt nyereség kiszámításáról. Az így kapott adatok alapján meghatározható a képzés összes költsége, amely lebontható résztvevőnkénti költségre.
A képzés kiajánlott árát úgy célszerű meghatározni, hogy a képzési programban meg­határozott minimum létszámmal még finanszírozható legyen a program. Ne feledjük, vannak költségek, amelyek résztvevőarányosak (pl. az átadott tananyagok költsége), s vannak, amelyek csoportarányosak (pl. az oktató költsége csoportos oktatás esetén).

2.2.5. Nyilvánossági munka a képzés célcsoportjának megfelelően

Az éves képzési terv stratégiai módon történő elkészítésével az elérni kívánt célcsoport(ok) jellemzőiről széles körű információval rendelkezik az intézmény. Amennyiben a képzési tervhez kapcsolódó előkészítő munka nem elég alapos, vagy olyan képzés megvalósítását tűzi ki célul az intézmény, amely nem szerepel az éves képzési tervében, illetve az elérni kívánt célcsoport nem szerepel az abban meghatározott képzési programok célcsoportjai között, úgy a valós elérés megtervezése a nyilvánossági munka első lépése. A tervezés fő szempontja a célcsoport elérése, amelyhez hozzá tartozik az alkalmazandó kommunikációs eszközök megválasztása és a megértést támogató stílus.
A nyilvánossági munkával kapcsolatban lényeges elvárás, hogy az intézmény tevékenységé­ről, a képviselt, illetve meghirdetett programokról valós, konkrét és korrekt tájékoztatást kap­janak az érdeklődők.
A nyilvánossági munka dokumentumainak tekinthetők különösen a következők:

2.2.6. A képzés személyi és tárgyi feltételeinek előkészítése, biztosítása

A képzés szakmai előkészítése során a képzési programban előírt feltételek figyelembe vételével meg kell határozni a képzési program megvalósításában közreműködőket, illetve a képzés helyszínét. Természetesen előfordulhat, hogy a lebonyolítás során valamely vonatkozó feltétel módosul, például szervezési okokból az infrastruktúra valamilyen használatbavételi nehézsége, vagy a kijelölt oktató akadályoztatása miatt. Ezzel együtt még a program megkezdése előtt, a program egészére vonatkozóan meg kell határozni a megvalósítás konkrét személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját.
A személyi és tárgyi feltételek biztosítását könnyíti és tervezhetőbbé teszi, ha az intézmény rendelkezik naprakész partneradatbázissal mind a képzésben lehetségesen közreműködők, mind pedig a tárgyi feltételek rendelkezésre állásában érintett szervezeteket, intézményeket, magánszemélyeket tekintve. S nem utolsósorban illő, hogy a szervezet tisztában legyen a saját személyi és tárgyi erőforrásaival, azok hozzáférhetőségével, leköthetőségével.

2.2.7. A képző által biztosítandó tananyagok összeállítása

Tananyagnak mindazon ismeretek valamilyen hordozón rögzített állapotát értjük, amelyek ismeretével, birtoklásával, alkalmazásával a képzési programban meghatározott követelmé­nyek teljesíthetők.
A tananyag lehetséges formái, hordozói lehetnek a tankönyvek, munkafüzetek, példatárak, olvasókönyvek, hangos és képi adathordozók, prezentációk, modulfüzetek, jegyzetek, kéz­iratok, különböző dokumentumállományok, táblázatok, adatbázisok stb. Gyakorlati értelem­ben mindazon írásos, képbeli, audio, audiovizuális és egyéb rögzítési formák ide sorolhatók, amelyek az elsajátítandó ismereteket tartalmazzák, illetve megjelenítik.
A képzés során elsajátítandó kompetenciákhoz, ismeretekhez, készségekhez, képességekhez tartozó tananyagot több módon is biztosíthatja az intézmény, ennek lehetséges módjai a következők:

A képzőnek – a hatékony lebonyolítás érdekében – a képzést megelőzően fizikailag létre kell hoznia, illetve össze kell állítania az általa biztosított tananyagokat. Ki kell jelölnie a közvetlenül nem fizikai formában biztosított tananyagok hozzáférési lehetőségeit, egyúttal ellenőriznie kell, hogy a hozzáférés valósan lehetséges-e (kapható-e az adott tananyag, illetve a meghatározott külső helyszínen való elérés lehetséges-e).
A tananyag biztosításának módjáról a képzések iránt érdeklődőket tájékoztatni kell, mint ahogy a hozzáféréssel kapcsolatban felmerülő esetleges költségekről is. Célszerű írásos tájékoztatók alkalmazása a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében, valamint a konkrét képzés tekintetében a tananyag biztosítási módjának rögzítése a felnőttképzési szerződésben.

2.3. Hallgatók bevonása

2.3.1.Az érdeklődők tájékoztatása, regisztrálása

Az érdeklődők tájékoztatása a nyilvánossági munkát követően az első konkrét kapcsolat a lehetséges hallgatóval. A tájékoztatás történhet személyesen vagy kommunikációs eszközök használatával (elsősorban telefonon, elektronikus levelezésen, internetes elérhetőségen, honlapon keresztül), illetve szóban, írásban vagy ezek együttes alkalmazásával.
A tájékoztatás célja több területre is kiterjedhet. Elsősorban az érdeklődők informálására, kérdéseik megválaszolására, de egyúttal alkalmas lehetőség a képzési tanácsadás mint felnőttképzési szolgáltatás előkészítésére.
A tájékoztatás során célszerű felvenni az érdeklődő kontaktadatait, amennyiben azok rögzítéséhez hozzájárul az illető. Ezek az adatok segítséget jelenthetnek a későbbi tájékoztatásban, vagy akár az érdeklődő által keresett, konkrét képzés szervezésekor. Ezt a lépést nevezhetjük regisztrációnak.
A felnőttképzési törvény 2007. január 1-jével életbe lépett változtatása meghatározza, hogy a felnőttképzést folytató intézmény mely adatok kezelését végzi. Ezek a Fktv. 1. sz. melléklete alapján tételesen:

A regisztráció során ezek közül a következő adatok felvétele lehet indokolt és célszerű: név, levelezési cím, telefonszám (lehetőleg mobiltelefonszám), a keresett képzés illetve az érdeklő­dés, valamint az esetleges tájékoztatás tartalma. Amennyiben az érdeklődő hozzájárul, cél­szerű rögzíteni az elektronikus levelezési címet is. Több adat felvétele indokolatlan, ennek okán kerülendő is. Negatív hatást jelenthet, ha rögtön túl sokat akar tudni az intézmény, s első lépésben több adatnak nincs is funkcionális jelentősége.
A regisztrációnál mindenképpen figyelembe kell venni a személyes adatok védelmére vonat­kozó jogszabályi előírásokat. Az intézmény biztonsággal akkor teljesíti az ezzel kapcsolatos követelmé­nyeket, ha az érdeklődő egyértelműen hozzájárul adatainak rögzítéséhez. Ez történ­het írásban (regisztrációs lap saját kezű kitöltésével), internetes bejelentkezéshez tartozó adat­lappal, illetve telefonhívás esetén a beszélgetés rögzítésével, amelynek tényét szintén közölni kell az érdeklődővel.

2.3.2. Jelentkezés a képzésre

A regisztrációval egy időben történhet a képzési programra való jelentkezés, amennyiben a jelentkező konkrét elhatározással veszi fel a kapcsolatot a felnőttképzést folytató intézménnyel, illetve a regisztráció során jelentkezésre vonatkozó döntést hoz. Ez a tevékenység – a képzési programra való jelentkezés – bár megvalósításában a regisztrációhoz hasonló, funkciójában eltér, s a jelölt esetet kivéve, időben is külön válik attól.
A jelentkezés során kiterjedtebb adatfelvétel szükséges, mint a regisztrációnál. Annak érdekében, hogy a jelentkezőnek ne kelljen a képzés folyamán többször adatot szolgáltatnia, célszerű felvenni a következő dokumentumok elkészítéséhez, kezeléséhez szükséges adatokat, információkat:

A jelentkezés „jelentkezési lap” kitöltésével történik. A felvett adatok alapján megállapítható­nak kell lennie, hogy a jelentkező rendelkezik-e a képzés bemeneti feltételeként elvárt iskolai végzettséggel vagy más előképzettséggel. A jelentkezési adatlaphoz csatolni kell az elő­feltétel­ként megjelölt tudást vagy végzettséget igazoló dokumentum másolatát. A másolat elkészítését célszerű a felnőttképzést folytató intézménynek elvégeznie, mert ebben az esetben találkozik a dokumentum eredeti példányával, így annak hitelessége ellenőrizhető.
A képzés bemeneti feltételeként az elvárt iskolai végzettségen, előképzettségen túlmenően is lehetnek feltételek. A jelentkezés során meg kell határozni ezen feltételek teljesülésének ellenőrzési módját, valamint a hallgató ezzel kapcsolatos feladatait. Például egészségügyi alkalmasság bemeneti feltételként történő megjelölése esetén a képző intézménynek meg kell határoznia a szükséges egészségügyi vizsgálatok körét, a vizsgálat elvégzésének lehetséges helyszínét vagy helyszíneit és határidejét, esetleg konkrét időpontját.
A jelentkezés formailag a jelentkezési lap kitöltéséhez köthető, de tartalmilag akkor tekinthető megtörténtnek, amennyiben valamennyi előfeltétel teljesülése igazolt. Az igazolás tekinteté­ben a jelentkezőnek a belépési feltételeknek való megfelelés igazolása, míg a képző intézménynek az esetleges nem megfelelőség feltárása a felelőssége.
A jelentkezési lap kitöltése történhet kézírással vagy elektronikus módon. Elektronikus kitöltés esetében az esetleges visszaélések, félreértések elkerülése érdekében lényeges odafigyelni arra, hogy a jelentkezési lap jelentkező általi hitelesítése megtörténjen.
A jelentkezési lapon szerepeltetett adatokat célszerű adatbázisban rögzíteni, majd a már hivatkozott dokumentumoknak a hallgatók adataira vonatkozó részeit ebből az adatbázisból származtatni. Az adatbázisban való rögzítést követően a jelentkezési lap eredeti példányát is őrizzük meg, mert a jelentkező ezt a dokumentumot hitelesítette. Bármilyen vitás helyzet (pl. miért kerül rossz adat a képzés elvégzését tanúsító dokumentumba) felelőse csak ennek a hitelesített dokumentumnak a segítségével azonosítható.
A képző belépési feltételként előzetesen elvárt tudást, készséget, képességet, motivációt stb. is megjelölhet, amelynek vizsgálatához felvételi eljárást rendelhet. A felvételi eljárás ebben az esetben a jelentkezésnek mint alfolyamatnak a része, a felvételi eljárás során keletkezett dokumentumokat a jelentkezési lap mellékleteiként kell szerepeltetni.
A jelentkezés elsődleges dokumentumai összegezve:

2.3.3. A felnőttképzési szerződés megkötése

Felnőttképzési szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha a hallgató a jelentkezéssel kifejezte az adott képzési programon való részvételének szándékát, a belépési feltételeknek való megfelelése igazolt, és a képzési programba be tud kapcsolódni.
Felnőttképzési szerződést a Fkt. értelmében a felnőttképzést folytató intézmény minden hallgatójával köteles kötni, a jogszabályban rögzített minimum követelményeknek meg­felelően. Ezek a követelmények tételesen:

A felnőttképzési szerződéssel szemben támasztott tartalmi követelmények adatai a képzési programból, a költségvetési tervből, a programtervből, illetve a jelentkezési lapból származtathatók.
A felnőttképzési szerződés megkötésére a képzés indítását megelőzően, vagy a képzés első kontaktnapján kell sort keríteni. A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni. A képzési folyamat legszűkebb értelmezésben a felnőttképzési szerződés megkötésével veszi kezdetét.

2.4. A képzés indítása, lebonyolítása

A képzés indítása, lebonyolítása értelemszerűen a képzési tevékenység szakmai előkészítésén és a hallgatók jelentkeztetésén, beléptetésén alapul, gyakorlatilag az előre rögzített tervezési adatok, szempontok (képzési terv, képzési program, költségterv, programütemezés, tananyag-biztosítás) konkrét szervezését, megvalósítását jelenti.
Amennyiben a tervezés valamennyi lépésében megfelelően előkészített és végrehajtott volt, úgy a lebonyolítás során már „csak” az életszerű valóságból fakadó változáskezelésre van szükség. A „csak” idézőjelbe tétele indokolt, hiszen változás bármely, a megvalósítással összefüggő paraméter esetében lehetséges. Az oktató megbetegedhet vagy más okból nem jelenik meg, a képzési helyszín vagy az egyéb tárgyi feltételek esetében káresemény léphet fel, a megrendelt tananyag a képzővel kapcsolatban álló beszállító miatt késik, és még lehetne sorolni a képzésszervezők, tanfolyamfelelősök rémálmait.
Problémát jelenthet még a képzés likviditása, a képzés során felvetődő panaszok kezelése, a hallgatók elégedettségét befolyásoló tényezők sérülése, vagy akár a szervezet túlterhelt­ségéből fakadó feladattorlódás. Érdemes tehát minden, a képzés sikeres lebonyolítását befo­lyásoló feltételre helyettesítő eljárásokat, megoldásokat kidolgozni.
A lebonyolítás iránytűi mindezek értelmében az előzetes tervezési adatok, a lehetséges helyettesítő eljárások, kulcsfogalma pedig a célszerűség, optimalizálás és a rugalmasság.
A képzések indításához és lebonyolításához konkrét adminisztrációs, illetve ellenőrzési tevékenységek is kötődnek, amelyeket minden esetben dokumentálni kell. Ezek a tevékeny­ségek, a jellemző dokumentumokkal, a következők:

2.5. A résztvevők értékelése

2.5.1. Az értékelés alapkérdései

Az értékelés két alapkérdése a „mit mérünk” és a „hogyan mérjük”. A „mit”-tel kapcsolatban lényeges, hogy valóban azt mérjük, amit mérni akarunk, a „hogyan”-nal kapcsolatban pedig, hogy kellő pontossággal mérjük meg azt, amit akarunk. A „mit”-nek a képzési programban meghatározott követelményekre kell kiterjednie, míg a „hogyan” a módszerválasztás alapja.
Az értékelés legnagyobb hibája, ha nem azt mérjük, amit követelményként támasztunk. De rendkívül gyakori jelenség, és éppúgy helytelen, ha a mérés pontosságával, vagy éppen pontatlanságával követünk el hibát. Ilyen eset lehet például, ha egy alkalmazási szinten megfogalmazott követelmény teljesítésének mérőeljárásaként tesztet alkalmaz a képző, amely leginkább csak felismerésszinten vagy legfeljebb megnevezésszinten képes tükrözni a képzésben résztvevő tudását.

2.5.2. Az értékelési rendszer

Alapelvek

A Felnőttképzési törvény előírásai alapján a képzési programban meg kell határozni a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását. Ez a leírás értelemszerűen kitérhet az értékelés különböző szempontjaira, amelyekhez irányadó lehet a program-akkreditáció során elvárt szempontrendszer. Ennek tartalma a számonkérések formája, rendszeressége, tartalma, módszere, a számonkérés során megszerezhető minősítések és az azokhoz rendelt követelményszintek.
Az értékelési rendszer helyes meghatározása a biztosítéka annak, hogy a követelmények teljesítése azonosításra kerül. Ez azt jelenti, hogy az értékelési/számonkérési rendszernek elsősorban az elvárt követelményekkel kell összhangban lennie, s alkalmasnak kell lennie annak igazolására, hogy a képzés vagy a képzés valamely egységének célja teljesült, elérésre került.
A kialakított teljesítményértékelési rendszernek minden esetben a képzési programban meghatározott követelményekhez kell igazodnia. Nem lehet például alkalmazásszintű ismeretelsajátítást olyan eljárással megalapozottan mérni, amely csak a felismerés vagy a megnevezés ismeretszintjének elérését tudja igazolni (például teszttel). Vagy ha gyakorlati képesség az elvárás (például: legyen képes termékbemutató levezetésére), akkor a számonkérés nem lehet kognitív, csak elméleti ismeretalapú. Tehát egy, a termékbemutatóról szóló esszé megírásával az adott elvárás teljesülése nem igazolható akkor sem, ha az esszé részletesen kidolgozott.

Az értékelési rendszer lehetséges elemei és tartalma

A Felnőttképzési Akkreditáló Testülethez benyújtandó képzési program a számonkérési rendszer bemutatását a következő szerkezetben várja el:

Az egyes rendszerelemek kidolgozásának, meghatározásának tartalma:
A számonkérés formája
Lehet írásbeli, szóbeli, gyakorlati.
A számonkérések rendszeressége
Vonatozhat egy képzési egységen belülre, óraszámonkénti számonkérésre, lehet képzési egység, vagy éppen a képzés lezárásához tartozó stb.
A számonkérések tartalma
Célszerűen a képzési programban az adott képzési vagy tematikus egységhez rendelt ismeretek meghivatkozása szerepelhet itt. Fogyasztóvédelmi szempontból figyelembe veendő, hogy a képző jogosan csak azokat az ismereteket kérheti számon, amelyekre ő maga felkészíti a hallgatót.
A különböző számonkérési formákhoz tartozóan számonkérési módszerek lehetnek:

A minősítési rendszerek
A minősítési rendszerek képzési irányonként, területenként eltérők. Leggyakoribb az ötfokozatú, számmal jelölt minősítés, de a felnőttképzésben egyre általánosabbá válik a szöveges értékelés, amely szintén több fokozatot jelölhet. Olyan képzéseknél, amelyek OKJ-s szakmai vizsgára készítenek fel, elvárás az ötfokozatú skála használa­ta, hogy az értékelési rendszer koherens legyen a vizsgáztatás rendszerével. Azonban más képzéseknél – akár szakmai, akár általános célú, akár nyelvi vagy egyéb más képzésről legyen szó – a képző maga dönti el, milyen minősítési szinteket alkalmaz.
A minősítési szintekhez tartozó követelményszintek
Lehetnek százalékban, pontszámban, elvárt tartalomban, gyakorlati teljesítési szintben stb. kifejezettek. A lényeg, hogy valóban követelményszint kerüljön itt megjelölésre, s nem követelmény, valamint hogy az adott szint egyértelműen azonosítsa, milyen minősítést von maga után.
A sikertelen teljesítés következményei
Az itt meghatározottaknak valóban következménynek kell lennie. Ez lehet vizsga­ismétlés, az adott programegység ismétlése, új, kiegészítő modul felvétele, kizárás a képzésből stb.

A résztvevők értékelésének időpontja

Az értékelés a széles értelemben vett képzési folyamatban három ponton jelenik meg. Egyrészt a bemeneti feltételeknek való megfelelés vizsgálatánál, ezt követően a hallgatók előrehaladásának követésénél, majd a képzés kimeneti feltételeinek való megfelelés mérésénél, amely jellemzően záróvizsgaként vagy szakmai vizsgaként jelenik meg.
Az értékelés dokumentumai a három értékelési időpont tekintetében összefoglalóan a következők:

2.6. A képzés zárása

A képzések zárása a képzési folyamat önálló tevékenysége, azonban időtartamában, összetettségében a legegyszerűbbnek tekinthető folyamatelem. Kivételt jelent ez alól, ha a képzés szakmai vizsgával zárul, s a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezik vizsgáz­tatási jogosultsággal. Ebben az esetben a szakmai vizsga a képzéssel azonos intézményhez kötődik, s a képzési tevékenységhez szorosan kapcsolódik.
Gyakorlati értelemben azonban eltekinthetünk a szakmai vizsgától mint a képzési folyamat elemétől, illetve annak jelen keretek közötti ismertetésétől. A szakmai vizsga speciális és önálló folyamatát alapul véve a képzés zárása két fő tartalmi jegy teljesülését jelenti. Egyrészt amikor a program szervezési tekintetben megvalósul, másrészt amikor a hallgató elsajátítja mindazokat az ismereteket, kompetenciákat, amelyeket a program célul tűzött ki.

2.6.1. A képzés zárása a hallgató részéről

A hallgató vonatkozásában a képzés zárása azt az állapotot jelenti, amikor valamennyi célként kitűzött ismeretet, kompetenciát, a követelményeknek megfelelő szinten elsajátított, valamint a hallgató teljesítette a képző által a program zárásával kapcsolatban előírt feltételeket.
A képzés zárásával a hallgató jogosulttá válik a képzés elvégzését igazoló dokumentum átvételére, amelynek megtörténtét átadó ívvel igazolni kell. Az igazolásnak minimálisan tartalmaznia kell a hallgató nevét, a képzés elvégzését tanúsító dokumentum megnevezését, azonosítási számát, illetve az átvétel tényét megerősítő saját kezű aláírást.

2.6.2. A képzés zárása a szervező részéről

Szervezési oldalról a képzés zárásának minősül, amikor valamennyi programegység az előzetesen kialakított programtervnek megfelelően, illetve a lebonyolítás során adódó helyettesítő eljárások által megvalósul. Ebben az esetben a képzés zárása ellenőrzési és dokumentálási tevékenységek összességét jelenti. Az ellenőrzésnek a már említett program­terv megvalósulására kell kiterjednie, míg a dokumentálásnak rögzítenie kell valamennyi, a képzés során keletkezett dokumentumot, irattározásra alkalmas állapotban. Az irattározásra előkészített anyagokról listát, feljegyzést vagy jegyzőkönyvet kell készíteni az intézmény irat­kezelési szabályzatának megfelelően. Az irattározásra előkészítés leglényegesebb minőség­kifejezője az utólagos visszakövethetőség, azonosíthatóság. Ennek hiányában a lezárt dokumentáció utólagos kezelése komoly nehézségeket jelenthet.

2.6.3. Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség

A képzés zárásához tartozó tevékenység az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében történő adatszolgáltatási kötelezettség, melyet a 2007. január 1-jén hatályos jogszabályok és eljárásrendek értelmében a képzés befejezését követő 10 napon belül kell teljesíteni, elektronikus úton 72 .

2.7. A képzés értékelése és utánkövetése

2.7.1. Az értékelésben közreműködők köre

Ha nagyon egyszerűen fogalmazzuk meg, akkor azt mondhatjuk, minden a képzés megvalósulásában érintett személy. Ez persze túl laza megfogalmazás, és nem is fejezi ki az elvárható valóságot. A képzést mindenképpen értékelnie kell a hallgatóknak, a képzésben közreműködő oktatóknak (instruktoroknak, trénereknek, előadóknak, tutoroknak stb.), a képzés szervezőjének, illetve tanfolyamfelelősének.

2.7.2. Az értékelés tartalma

Az értékelésnek három fő tartalom vonatkozásában kell megtörténnie, figyelembe véve a program-akkreditáció ezirányú elvárásait:

A képzés értékelése természetesen más területekre is kiterjedhet az intézmény sajátosságainak, stratégiájának, minőségpolitikájának és minőségcéljainak megfelelően.

2.7.3. Az értékelés módja

Az értékelés történhet szóban és írásban, amelyek közül az írásbeli értékelésnek kell mindenképpen megtörténnie, hiszen csak így szolgálhat adatként a képzés folyamatszabályo­zásá­ban.
Az értékelés módszerének megválasztásában – a résztvevők értékeléséhez hasonlóan – szempont a mit mérjünk és a hogyan mérjük. A feldolgozhatóság érdekében célszerű rövid kérdéseket alkalmazni, amelyek egyaránt lehetnek nyitott és zárt kérdések. A zárt kérdések kiválóan támogatják a statisztikai feldolgozhatóságot, a nyitott kérdések pedig alkalmat adnak a mélyebb tartalmak feltárására.
A kérdések számát illetően – a figyelem terjedelme alapján – a legátláthatóbb és áttekinthetőbb kérdőív a 7 zárt + 3 nyitott kérdés alkalmazásával érhető el. A zárt kérdésekre adható választ érdemes skálázni, s nem pusztán igen/nem válaszra lehetőséget adni. A skála felosztásában szintén több szempont vezethet a következők alapján:

Hétnél több fokozat alkalmazása zavaró lehet, ezért célszerű elkerülni. A fokozatszámok kiválasztásánál a jelölt szempontokon kívül a célcsoport-sajátosságokat is érdemes figyelembe venni.
A képzés értékelése a kérdőíven kívül számos más módon is elvégezhető, s minél inkább elszakadunk a formális képzések világától, annál szabadabb értékelő módszerek alkalmazása lehet megfelelő. Ilyen értékelő módszer lehet a HABARÓ, a céltábla, a szavazólap, vagy egyszerűen egy szociomterikus képalkotás.

2.7.4. Az értékelés időpontja

Konkrét elvárásként nincs megfogalmazva, mikor kell legkésőbb értékelni a képzést, de cél­szerű ennek legkésőbb a képzés zárását követő két héten belül megtörténnie. Ezt követően feledésbe merülnek a képzéshez kötődő olyan elemek, amelyek a képzési adminisztrációból származtatható adatok statisztikai elemzésén kívül esnek. Ilyen lehet például a csoport­aktivitás megítélése, a képzési helyszín megfelelőségének azonosítása stb.

2.7.5. Az utánkövetés szerepe

Az utánkövetést egyáltalán nem nevezhető általános gyakorlatnak a felnőttképzést folytató intézmények, szervezetek életében. Az eljárás elutasításával kapcsolatos két leggyakoribb érv a költségesség, illetve az alacsony adatszolgáltatási fegyelem.
Mindkét érvről kimondható, hogy pragmatikus értelmezésben igazak, azonban ha a felnőtt­képzési tevékenységet stratégiai szinten valósítja meg egy intézmény, a partnerek hiteles tájékoztatását fontosnak tartja, és értékként kezeli, akkor az utánkövetés eljárása képzési folyamatának természetes részévé válik.
Az utánkövetés által átfogó, a szubjektív megítélésektől mentes, s a képzés eredményességét hosszú távon megmutató információkhoz juthat az intézmény.

2.7.6. Az utánkövetés gyakorlata

Az utánkövetés a képzés közvetlen, reflektív értékelését kiegészítő eljárás, amely időben a képzés zárásától élesen elválik. A lényege pont az, hogy minél nagyobb időtávlatban értékelnek a résztvevők egy képzést annál kevesebb szubjektív elem terheli az értékelést. Az utánkövetést egy, illetve kétlépcsős eljárásban célszerű alkalmazni. Időpontját negyedéves ciklusok alapján érdemes tervezni.
Egylépcsős eljárás esetén az értékelés ne legyen előbb, mint a képzés lezárását követő három hónap, és ne legyen később, mint a képzés lezárását követő hat hónap.
Kétlépcsős eljárás esetén a következő összetett szempontrendszer figyelembe vétele javasolt:

2.8. A képzési folyamat dokumentumai

2.8.1. Az alkalmazott dokumentumok köre

Mint minden folyamatot, a képzési folyamatot is dokumentumokkal kell követhetővé, igazolttá tenni. A dokumentumok vezetésével, kezelésével kapcsolatos legfontosabb elvárá­sok az áttekinthetőség, folyamatos vezetés/aktualizálás, következetesség, nyomon követhető­ség, ellenőrizhetőség.
Az alkalmazott dokumentumok köre igazodhat az intézményi sajátosságokhoz, de a jog­szabályok meghatároznak kötelező, minden felnőttképzést folytató intézmény által alkalma­zandó dokumentumokat. Ezeknek a dokumentumoknak a köre akkreditált intézmények eseté­ben lényegesen kiterjedtebb, mint az egyszerűen nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató intézményeké.
A képzési folyamat dokumentumai – OKJ-ben szereplő szakképesítés felkészítésére irányuló képzés esetén – kiegészülnek a szakmai vizsga dokumentumaival, amennyiben az intézmény az államilag elismert szakmákra vonatkozóan vizsgáztatási jogosultsággal rendelkezik. Mivel a szakmai vizsga funkciójában, folyamatában szervesen elválhat a képzési folyamattól – akár eleve más intézményben valósul meg –, valamint az ahhoz kötődő dokumentáció a szakmai vizsgát szabályozó jogszabályokban pontosan meghatározott, gyakorlati alkalmazásuk egy­értelmű és ellenőrzött, felsorolásuk a képzési folyamat köteles dokumentumai között nem indokolt.
2007. január 1-jét követően indított képzések esetében a képzési dokumentáció elvárt tartalma a felnőttképzési törvény szerint szabályozott. A következő felsorolásban vastagon szedve szerepelnek azok a dokumentumok, amelyeket minden felnőttképzést folytató intézménynek alkalmaznia kell a képzések dokumentálására. A nem kiemelt dokumentumok alkalmazása, vezetése csak az intézményi akkreditációval rendelkező képzőkkel szemben elvárás 73 .

Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a képzési folyamat dokumentumai­hoz az adott képzés képzési programja is hozzá tartozik, amellyel minden képzőnek, minden nyilvántartásba vett képzésére vonatkozóan rendelkeznie kell.

2.8.2. A képzési folyamat dokumentumainak megőrzési ideje

A felnőttképzési intézménynek a képzésben részt vevő felnőttel megkötött felnőttképzési szerződésben vállalt képzés teljesítésével összefüggésben a felsorolt dokumentumokat 5 évig kell megőriznie.