Jód

A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.

Szerepe:

Pajzsmirigyhormonok termelése

Az anyagcsere szabályozása

Idegrendszer működése

Vérkeringés szabályozása

A szervezet szükséglete:

A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. A felszívódását elég sok növény befolyásolja, többek között a kelkáposzta, fejeskáposzta, retek, kelbimbó. Ezeken kívül hatással van rá még a fluorid és a nitrát is, mindkettő gátolja.

A szervezet napi szükséglete:

életkor	szükséglet (milligramm)
	nő	férfi
Félévesnél fiatalabb	0,04
7-12 hónap	0,05
1-3 év	0,07
4-6 év	0,09
7-10 év	0,12
11-14 év	0,15
15-18 év	0,15	0,115
19-30 év	0,15
31-60 év	0,15
60 év felett	0,15

	szükséglet (milligramm)
	nő	férfi
Várandósság	0,18	-
Szoptatás	0,2	-
Nehéz fizikai munka	-	0,15
Stressz	0,15
Dohányzás	0,18
Alkohol fogyasztás	0,18
Menopauza	0,15	-

Előfordulása

A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, bár ez utóbbi fogyasztása az amúgy is magas nátriumbevitel miatt nem igazán ajánlatos.

A hiány és többlet hatása:

Hiányállapotok:

Jód hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az össz-zsiradék szint nő, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.

Túladagolás:

A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt.

vissza az előző oldalra

készítette: Fodor

módosítva: 2008. július 09.