| |
|
 |
| |
|
vissza az előző oldalra |
| |
| |
| |
|
Vas |
| |
| |
| |
|
Az átlagos felnőtt szervezete 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, ennek legnagyobb részét a vér oxigénszállító molekulájához, a hemoglobinhoz kötve. Másik része a különböző szállítófehérjékhez kötődik. A vas legfontosabb feladat az oxigén és a szén-dioxid szállítása, ezt különböző kémiai reakciókon keresztül valósítja meg. |
| |
| |
| |
|
1. |
Szerepe: |
| |
| |
|
- |
oxigén- és széndioxid szállításban |
| |
|
- |
elektrontranszport-folyamataiban |
| |
|
- |
hemoglobin szintézisben |
| |
|
- |
mioglobin szintézishez |
| |
|
- |
enzimek működéséhez |
| |
|
- |
szállító- és raktárfehérjék képződéséhez |
| |
| |
| |
|
2. |
A szervezet szükséglete: |
| |
| |
|
A vas hasznosulását a szervezetben érdekes módon a már jelenlévő vas szabályozza: ha a vasszint elegendő, kevesebb szívódik fel, ha kevés, akkor több. A vas felszívódásához elengedhetetlen a C-vitamin jelenléte. Sokszor a növények is sok vasat tartalmaznak - legalább is azok alapján, amit egy-egy tápanyagtáblázatban lehet róluk találni. Sajnos a növényi vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké, ezért megtévesztő egyes növények (például spenót) viszonylag magas vastartalma. A vas felszívódását elég sok tényező rontja: a már említett C-vitamin hiányán kívül a csersavak (teák) fitátok (gabonafélék) oxalátok (sóska, spenót) oldhatatlan komplexet képeznek a vassal és nem engedik felszívódni. |
| |
| |
| |
|
3. |
A szervezet napi szükséglete: |
| |
| |
|
életkor |
szükséglet
(milligramm) |
|
|
nő |
férfi |
|
 Félévesnél
fiatalabb |
6 |
|
7-12 hónap |
8 |
|
1-3 év |
8 |
|
4-6 év |
10 |
|
7-10 év |
10 |
|
11-14 év |
15 |
12 |
|
15-18 év |
15 |
12 |
|
19-30 év |
15 |
12 |
|
31-60 év |
15 |
12 |
|
60 év felett |
12 |
|
| |
| |
|
|
szükséglet
(milligramm) |
|
|
nő |
férfi |
|
Várandósság |
15 |
- |
|
Szoptatás |
15 |
- |
|
Nehéz fizikai munka |
- |
15 |
|
Stressz |
15 |
|
Dohányzás |
20 |
18 |
|
Alkohol fogyasztás |
20 |
|
Menopauza |
12 |
- |
|
| |
| |
| |
|
4. |
Előfordulása |
| |
| |
|
A vas legjobban állati eredetű élelmiszerekből szívódik fel, ez alapján a legjobb vasforrások a húsok, a máj és az egyéb belsőségek. |
| |
| |
| |
|
5. |
A hiány és többlet hatása: |
| |
|
a) |
Hiányállapotok: |
| |
|
|
|
Vas hiányában csökken a hemoglobintermelés, a vér nem lesz képes elegendő oxigént szállítani, ezért az izmok munkavégző képessége csökken. Látható tünetként a vashiányos ember sápadt, fáradékony és szellemi képességei is csökkennek. Nem látható tünetként a meddőség lehet a vashiány következménye. |
| |
| |
|
b) |
Túladagolás: |
| |
|
|
|
A vasbevitel túlzott mértékénél csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, nő a kórokozó baktériumok szaporodása, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is. |
| |
| |
| |
|
|
| |
|
vissza az előző oldalra |
| |
| |
| |
|
készítette:
Fodor |
| |
|
|
|
módosítva:
2008. július 09. |
| |
| |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|