vissza az előző oldalra

 

 

3.3.5
Munka-balesetvédelem, betegbiztonság

 
3.3.5.6.1 A munkavédelem alapjai
 

A munkahelyi biztonság és egészség megtartásának jelentősége

A munkavédelem jogi szabályozása

A munkavédelem területei, fogalomrendszere

A munkavédelem intézményrendszere

 
 
3.3.5.6.2 A munkahelyek kialakítása
 

A munkavégzés személyi
feltételei:
jogszerű foglalkoztatás,
munkaköri alkalmasság
orvosi vizsgálata,
foglalkoztatási tilalmak,
szakmai ismeretek,
munkavédelmi ismeretek

A munkavégzés
alapvető szervezési
feltételei:
egyedül végzett
munka tilalma,
irányítás szükségessége

Egyéni védőeszközök
juttatásának szabályai.

 
 
3.3.5.6.3
A munkaeszközök
biztonsága
 

Munkaeszközök
üzemeltetésének,
használatának feltételei

A munkaeszközök
dokumentációi

A munkaeszközök
veszélyessége, veszélyes
munkaeszközök használata

 
 
3.3.5.6.4 Balesetvédelem
 

Veszélyek és veszélyforrások
a munkahelyeken

Fizikai, biológiai,
kémiai veszélyforrások
az egészségügyi
munkavégzés során

Pszichés igénybevétel,
a stressz

Kockázatfelmérés és
kezelés

Balesetvédelmi előírások
az egészségügyben

Balesetek és foglalkozási
megbetegedések

Teendők munkabaleset
esetén

 
 
3.3.5.6.5
Betegbiztonság
 

Biztonságos betegmozgatás
eszközei, és módszerei.

Biztonságos környezet
és kialakítása,
egészségvédelmi
szempontok
betegmozgatás
betegszállítás
esetén.

 
 
3.3.5.6.6 Fertőtlenítés
 

Asepsis, antisepsis fogalma

A fertőtlenítés fogalma, a fertőtlenítő eljárások hatékonyságát befolyásoló tényezők

A fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai

A fertőtlenítés módjai, fizikai, kémiai, kombinált és speciális fertőtlenítő eljárás

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítő eljárások: higiénés kézfertőtlenítés, műtéti kéz-fertőtlenítés, bőrfelület fertőtlenítése beavatkozások előtt, váladékfertőtlenítés, váladékfel-fogó eszközök fertőtlenítése, felületfertőtlenítés, fertőtlenítő mosás, mosogatás, takarítás, műszer- és eszközfertőtlenítés

A fertőtlenítés végrehajtásának formái: Folyamatos és záró fertőtlenítés, szigorított folya-matos és záró fertőtlenítés

 
 
3.3.5.6.7
Sterilizálás
 

A sterilizálás fogalma

Eszközök, műszerek,
anyagok steriliz
álhatósága

Főbb sterilizáló
módszerek

A sterilizálandó
eszközök előkészítése, csomagolása

A steril anyagok
utókezelése

Steril anyagok
szállítása, tárolása

 
 
3.3.5.6.8
Infekciókontroll
 

A nosocomiális infekció
fogalma, jelentősége

A nosocomiális fertőzések
epidemiológiai sajátosságai

A nosocomiális infekció kialakulását elősegítő
tényezők
a fertőzés terjedésének
leggyakoribb módjai

Az infekció kontroll
fogalma, feladata

Az infekció kontroll tevékenységi elemei

A nosocomiális
surweillance

Kockázati tényezők
meghatározása,
a kockázatok kivédésére
vonatkozó szabályozás
és a végrehajtás
ellenőrzése

Megelőző tevékenység

Izolációs szabályok
a betegellátás során,
környezeti infekciókontroll,
fertőtlenítés, sterilizálás,
egészségügyi kártevők
elleni védekezés.

Antibiotikum politika

Az egészségügyi dolgozók
nosocomiális fertőzéseinek
megelőzése

Képzés, továbbképzés

A leggyakoribb
nosocomiális infekciók:
húgyúti infekciók,
pneumoniák,
műtéti sebfertőzés,
bőr és lágyrész,
véráram fertőzés okai,
hajlamosító tényezői,
jellemzői,
az infekciók
megelőzésének lehetőségei,
ápolói feladatai

Fertőző beteg
elkülönítése,
izolált beteg
ápolásának
specialitásai

 
 

 

vissza az előző oldalra