Az egyes objektumtípusok megfigyeléséhez javasolt nagyítások

Az alábbi táblázatban tapasztalataim szerint közlöm a távcsövünk/látcsövünk átmérőjének mm-ben vett értékeihez (D) viszonyítva az egyes objektumtípusok megfigyeléséhez javasolt nagyítástartományokat.
Pl. 150mm átmérőjű távcső esetén 0,5D=75× nagyítás

Objektumtípus Id. nagyítástartomány alatt Ideális nagyítástart. Id. nagyítástartomány felett

Csillagszerű objektumok; kettős, vagy többes csillagrendszerek

Csökken a felbontóképesség és a határfényesség

0,8D-1,5D

A csillagok nehezen fókuszálhatóak, alig (illetve nem) javul a határfényesség

Nagy területű nyílthalmazok

Csökken a felbontóképesség és a határfényesség, de a halmaz nagyobb része látható át, a környezete jobban látszik

0,25D-0,5D

A nyílthalmaz csak részleteiben, kisebb csomóiban, de nagyobb határfényesség mellett tanulmányozható

Kis méretű, sűrű nyílthalmazok

A halmaztagok kevésbé bomlanak fel, de a halmaztagok sűrűségeloszlása jól tanulmányozható

0,5D-0,8D

Jól felbomlanak a halmaztagok, de a felbontatlan tagok felhőjének sűrűségeloszlása kevésbé látszik

Gömbhalmazok

Kevésbé bomlanak fel a halmaztagok

0,6D-1D

A halmaztagok jól felbomlanak, maga a halmaz viszont határozatlanabb lehet

Nagy méretű, alacsony felületi fényességű galaxisok

Sötét égen kisebb nagyítás is alkalmazható a nagyon halvány külső tartományok észrevételére

0,25D-0,5D

Nagyon szétterülnek, esetleg láthatatlanná válnak, az esetleges fényesebb részek több részletet tárnak fel

Kis méretű, fényesebb galaxisok

Kevés belső struktúra látszik, esetleges külső, halványabb részletek megfigyelési esélye jobb

0,5D-0,8D

Alig (ill. nem) látható több részlet

Nagy méretű, halvány planetáris ködök

Sötét ég esetén növelheti a megfigyelési esélyeket

0,33D-0,6D

Nagyon szétterülnek, esetleg láthatatlanná válnak

Kis méretű, fényes planetáris ködök

Kevés belső struktúra látszik, esetleges külső, halványabb részletek megfigyelési esélye jobb

0,6D-1D

Alig (ill. nem) látható több részlet

Nagy méretű ködök*

Sötét égen kisebb nagyítás is alkalmazható, a köd és környezete jobban átlátható

0,25D-0,4D

Nagyon szétterülnek, esetleg láthatatlanná válnak, az esetleges fényesebb részek több részletet tárnak fel

Kis méretű ködök*

Kevesebb részlet látszódik, a köd környezete jobban látható

0,4D-0,6D

Alig (ill. nem) látható több részlet, a köd kevésbé határolódik el környezetétől

Sötét ködök

Sötét égen jobban látható a vizsgált égterület csillagsűrűség-eloszlása, ezért maga a sötét köd is jobban látszódhat

0,25D-0,5D

Rosszabbul látható a vizsgált égterület csillagsűrűség-eloszlása, ezért a sötét köd nehezebben (ill. nem) vehető észre

Általános érvényű, hogy vidéki, kevésbé fényszennyezett égen kisebb, 0,15-0,2D a hasznos minimális nagyítás; a galaxisok és ködök finomabb struktúrái, külső, halványabb területei is észrevehetőek,
városi
égen ezek elmosódnak, láthatatlanná válnak: az égi háttérfényesség megnő, ezért a hasznos minimális nagyítás jellemzően 0,25-0,33D.

A mély-ég (többféle szélesebb sávú, UHC, OIII) szűrők pozitívan befolyásolhatják a látványt (egyúttal a minimális hasznos nagyítást is),
ha az objektum többnyire csak néhány hullámhosszon sugároz fényt (fénykibocsátó, fényvisszaverő és planetáris ködök, szupernóva-maradványok).
Galaxisok és gömbhalmazok esetén csak a szélesebb sávú szűrőktől remélhetünk csekély javulást.

*fénykibocsátó, fényvisszaverő ködök, ill. szupernóva-maradványok

Vissza az Égi szépségek című cikkhez