Az egyes objektumtípusok megfigyeléséhez javasolt nagyítások
Az alábbi táblázatban
tapasztalataim szerint közlöm a távcsövünk/látcsövünk átmérőjének mm-ben vett
értékeihez (D) viszonyítva az egyes objektumtípusok megfigyeléséhez javasolt
nagyítástartományokat.
Pl. 150mm átmérőjű távcső esetén 0,5D=75× nagyítás
| Objektumtípus | Id. nagyítástartomány alatt | Ideális nagyítástart. | Id. nagyítástartomány felett |
|
Csillagszerű objektumok; kettős, vagy többes csillagrendszerek |
Csökken a felbontóképesség és a határfényesség |
0,8D-1,5D |
A csillagok nehezen fókuszálhatóak, alig (illetve nem) javul a határfényesség |
|
Nagy területű nyílthalmazok |
Csökken a felbontóképesség és a határfényesség, de a halmaz nagyobb része látható át, a környezete jobban látszik |
0,25D-0,5D |
A nyílthalmaz csak részleteiben, kisebb csomóiban, de nagyobb határfényesség mellett tanulmányozható |
|
Kis méretű, sűrű nyílthalmazok |
A halmaztagok kevésbé bomlanak fel, de a halmaztagok sűrűségeloszlása jól tanulmányozható |
0,5D-0,8D |
Jól felbomlanak a halmaztagok, de a felbontatlan tagok felhőjének sűrűségeloszlása kevésbé látszik |
|
Gömbhalmazok |
Kevésbé bomlanak fel a halmaztagok |
0,6D-1D |
A halmaztagok jól felbomlanak, maga a halmaz viszont határozatlanabb lehet |
|
Nagy méretű, alacsony felületi fényességű galaxisok |
Sötét égen kisebb nagyítás is alkalmazható a nagyon halvány külső tartományok észrevételére |
0,25D-0,5D |
Nagyon szétterülnek, esetleg láthatatlanná válnak, az esetleges fényesebb részek több részletet tárnak fel |
|
Kis méretű, fényesebb galaxisok |
Kevés belső struktúra látszik, esetleges külső, halványabb részletek megfigyelési esélye jobb |
0,5D-0,8D |
Alig (ill. nem) látható több részlet |
|
Nagy méretű, halvány planetáris ködök |
Sötét ég esetén növelheti a megfigyelési esélyeket |
0,33D-0,6D |
Nagyon szétterülnek, esetleg láthatatlanná válnak |
|
Kis méretű, fényes planetáris ködök |
Kevés belső struktúra látszik, esetleges külső, halványabb részletek megfigyelési esélye jobb |
0,6D-1D |
Alig (ill. nem) látható több részlet |
|
Nagy méretű ködök* |
Sötét égen kisebb nagyítás is alkalmazható, a köd és környezete jobban átlátható |
0,25D-0,4D |
Nagyon szétterülnek, esetleg láthatatlanná válnak, az esetleges fényesebb részek több részletet tárnak fel |
|
Kis méretű ködök* |
Kevesebb részlet látszódik, a köd környezete jobban látható |
0,4D-0,6D |
Alig (ill. nem) látható több részlet, a köd kevésbé határolódik el környezetétől |
|
Sötét ködök |
Sötét égen jobban látható a vizsgált égterület csillagsűrűség-eloszlása, ezért maga a sötét köd is jobban látszódhat |
0,25D-0,5D |
Rosszabbul látható a vizsgált égterület csillagsűrűség-eloszlása, ezért a sötét köd nehezebben (ill. nem) vehető észre |
|
Általános érvényű, hogy vidéki,
kevésbé fényszennyezett égen kisebb, 0,15-0,2D a hasznos minimális
nagyítás; a galaxisok és ködök finomabb struktúrái, külső, halványabb
területei is észrevehetőek, városi égen ezek elmosódnak, láthatatlanná válnak: az égi háttérfényesség megnő, ezért a hasznos minimális nagyítás jellemzően 0,25-0,33D.
A mély-ég (többféle szélesebb sávú, UHC,
OIII) szűrők pozitívan befolyásolhatják a látványt (egyúttal a minimális
hasznos nagyítást is), *fénykibocsátó, fényvisszaverő ködök, ill. szupernóva-maradványok |
|||