Iskolánk története

Baja iskolaváros. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban jellemzik így a lokálpatrióták lakóhelyüket. Vitathatatlan tény, hogy a város térben és időben legmesszebbre sugárzó hatása iskoláinak köszönhető. A bajai középiskolák közül a legrégibb s talán legkiemelkedőbb iskolánk, a III. Béla Gimnázium.
Ez az intézmény valamikor a vidék szinte egyetlen szellemi központja volt. Hosszú története egybefonódik a városéval.
Iskolánk megalapításának gondolata a török uralom alóli felszabadulást követő hetedik évtizedben fogant, abban az időben, amikor a város már talpraállt, s elindulhatott a fejlődés útján. A terv megvalósítása érdekében a városi tanács tárgyalást kezdeményezett a Ferenc-renddel. Ennek eredményeként 1757 novemberében megkezdte működését az első bajai kisgimnázium, a mai III. Béla Gimnázium őse.
1761-ben az iskola számára külön épületet vásárolt a város, s itt folytatódott a tanítás egyetlen tanár segítségével. 1775-ben az iskola ismét visszatelepült a ferences rendházba, s 1778 novemberétől a ferencesek magánjellegű kisgimnáziumaként tartották számon az intézményt. Azonban már 1791-ben újabb változások következtek: november 7-én nyilvánosan, de hivatalos elismerés nélkül folyt itt az oktatás, s a magyar nyelvet már mint tantárgyat tanították. A kisgimnáziumból csak 1811-ben lett a király által is elismert nagygimnázium. Itt a tanítás még mindig latin nyelven folyt. 1844-től végre a magyar lett a tannyelv.
1851. augusztus 2-án a városi tanács úgy döntött, hogy az iskolát főgimnáziummá fejleszti. Neve: "Bajai Katolikus Főgimnázium", vagyis városi fenntartású, katolikus jellegű intézményként működik.
1868 nyarán a város az iskolaépületnek és felszerelésének tulajdonjogát miniszteri jóváhagyással átadta a Tanulmányi Alapnak. Így lett gimnáziumunk "királyi katholikus főgimnázium". Ez az állapot sem tartott sokáig.
1879-ben a ciszterci rend vette át az iskolát, ami "Bajai Ciszterci Főgimnázium" néven működött tovább. A gimnáziumi oktatás ezután sem folyhatott zavartalanul, ugyanis 1914-ben kitört az I. világháború, amely az egész ország életét gyökeresen megváltoztatta. Az egyes ütközetek tetemes anyagi és emberáldozatokat követeltek. A sebesültek  hatalmas száma miatt az életmentő kórházakra nagyobb szükség volt, mint a gimnáziumokra. Iskolánk épületében is hadikórház működött 1914 őszétől 1917 novemberének végéig.
A harcok elcsendesülése után, 1918-tól az iskola újra mint oktatási intézmény működött tovább, s az 1921/22-es tanévben felvette III. Béla király nevét, aki a ciszterci rendet Magyarországra hívta.
A gimnáziumban a humán tantárgyak mellett nemsokára a reál tantárgyak is egyre jobban előtérbe kerültek. Az intézet ezekben az években - egészen a II. világháborúig - egy igazi "elit gimnázium" volt. Elsősorban értelmiségiek, tisztviselők és tehetősebb iparosok, kereskedők íratták ide gyermeküket, akik számára a végcél az egyetemi végzettség és vezető társadalmi posztok megszerzése volt. A harmincas években átépített gimnáziumi épület.
1943-tól 1944. október 30-ig a háborús események miatt oktatási kényszerszünetet kellett tartani.
1945 és 1948 között fokozatosan megszűnt a gimnázium I-IV. osztály. Ugyanakkor megnyílt az általános iskolai 5-8. osztálya. Az 1946/47-es tanévben itt már alsó tagozatosok tanítása is folyt.
A módosulások következtében egy diák gyakran nyolc, esetleg tizenkét évet töltött az intézményben. Ez a hosszú idő a tanulókat erős szálakkal fűzte egymáshoz és az iskolához. Ez a ragaszkodás alakította ki a rendszeres érettségi találkozók szokását.
1945-ben megnyílt a Szent Bernát Ciszterci Diákotthon a vidéki tanulók számára. Ugyanettől az évtől kezdve lányok is nyilvános tanulói lehettek az iskolának. Korábban magántanulóként tehettek csak vizsgát. Mivel azonban a város tanítóképző intézete ettől az évtől fokozatosan leánygimnáziummá alakult át, a III. Béla Gimnázium 1955-től csak fiúkat vett fel.
1948. június 24-én iskolánkat és a hozzá tartozó kollégiumot államosították. Az intézmény 1949-ben a "Bajai Állami III. Béla Általános Gimnázium" nevet kapta.
1952-ben megindult a levelező gimnáziumi oktatás, s 1967-től a "Bajai Állami III. Béla Gimnázium" diákjai rendszeres nyári mezőgazdasági munkát végeztek. 1979-től pedig bevezették a fakultatív tantárgyakat.
Ma már iskolánk életét versenyek és különböző szakkörök is színesítik, így az érdeklődésünknek megfelelő tantárgyakban jobban elmélyülhetünk.
Iskolánk tanulói közül sokan országosan ismert személyiségekké váltak: Türr István, a legendás szabadságharcos, Nagy Ignác, a sikeres újságíró, Tóth Kálmán, az 1850-es és 1860-as évek talán legnépszerűbb lírikusa, Szarvas Gábor, a kitűnő nyelvész és Csanády István, a magyar gyorsírás úttörője is a III. Béla Gimnázium diákja volt.