I. Béla (1060-1063)

1015-1020 körül született.
Az utolsó pogánylázadást 1061-ben Vata fia János kezdeményezte a fehérvári törvénynapon. Béla katonáival kergettette szét õket.
1063-ban a mainzi birodalmi gyûlés határozatot hozott Salamon királlyá tétele ügyében. Béla nem akart háborút, inkább lemondott volna Salamon javára a trónról. A németek már Mosont ostromolták, amikor furcsa dolog történt:
"Uralkodásának harmadik évében Dömösön trónszéke összeomolván, testét összetörte, és gyógyíthatatlan betegségbe esett. Félholtan a Kinisiva patak mellé vitték, itt aztán elköltözött a világból."
Az általa alapított Szekszárd monostorában temették el.
Fiai: Géza, László, Lampert külföldre menekültek, a trónt Salamon elfoglalta.