I. Géza (1074-1077)

1048 elõtt született, lengyel földön. A Magnus (hatalmas, nemes) jelzõt kapta.
Ez az idõszak az, amikor a pápa és a császár közötti invesztitúraharc zajlott Európában.(Canossa-járás.)
Géza soha nem kapta vissza Salamontól a koronát. Végül Dukász Mihály bizánci császár küldött egy koronát Gézának, ez a korona valószínûleg a késõbbi Szent Korona alsó része.
Fontos intézkedése volt, hogy a vásárnapot áttette vasárnapról szombatra.
1074-ben Géza király és a hercegek befogadták a Moldvában lakó besenyõk egy csoportját, és megbízták õket a Mosont, és Pozsonyt birtokló Salamon szemmel tartásával. A besenyõk mintegy 50 helységben telepedtek le.
IV. Henrik német király sereget küldött Salamon megsegítésére. A Vácig elõrenyomuló sereget azonban Géza visszavonulásra késztette.
1075-ben VII. Gergely pápa elismerte Géza uralmát.

Géza király megalapította a garamszentbenedeki bencés apátságot.
1077-ben béketárgyalások kezdõdtek Géza király és Salamon között, de a királyt egy ismeretlen betegség hirtelen elragadta 30 évesen. A váci székesegyházban temették el.