II. (Vak) Béla (1131-1141)

1108-1110 táján született.
 

Könyves Kálmán öccsével folytatott harcát úgy zárta le, hogy megvakíttatta. A Képes Krónika így ábrázolja Álmos és Béla megvakítását.

 
 

Az aradi országgyûlésen Béla hívei lemészárolták azt a 68 fõurat, akik Kálmán támogatóiként részt vettek a király megvakításában. Rajtuk kívül többeket számûztek, föld-és jószágvesztésre ítéltek.

 
 

A pécsváradi apátság nyújtott menedéket Bélának.

 

1132-ben orosz és lengyel hadak támadtak az országra a trónkövetelõ Borisz vezetésével. II. Béla serege a Sajó mellett gyõzte le õket.
1134-ben Béla szövetséget kötött II. Lothár német-római császárral III. Boleszló lengyel fejedelem ellen.
1135-ben megszûnt a lengyel fenyegetés, mert III. Boleszló fejedelem meghódolt II. Lothár császár elõtt.
1136-ban Közép-Dalmácia újra a magyar király fennhatósága alá került.
1137-ben II. Béla király meghódította Boszniát, László fiát Bosznia hercegévé tette. II. Béla birtokokat adományozott a leégetése után újjáépített pannonhalmi monostornak.
1138-ban II. Béla rendezte a dömösi prépostság helyzetét, új adományokkal látta el, összeíratta birtokait, szolgálónépeit.
1139-ben sereggel segítette a kijevi nagyfejedelmet.
1141-ben felvette a Róma királya címet.
 

1141. február 13-án bekövetkezett halála után a székesfehérvári bazilikában temették el.