Ez a földrész, amely a legrégebbi idők óta lakott, és mégis a középkori történelmükről nagyon keveset tudunk.

Az arabok "Bilad asz Szudan"-nak (Feketék Földje) nevezték Mali nagy kiterjedésű birodalmát, amelyet a Niger, a Szenegál és a Volta folyó öntözött.  Ezen a területen más nagy birodalmak is léteztek: Ghána (VIII-IX.sz.), Takrur (XI-XIII.sz.), Szonghai (XIV-XV.sz.). A mai Nigériában a hausszák és jorubák már az 1. évezred óta nagy városállamokat hoztak létre (Katsena, Kano, Kebbi, Oyo, Ife, Benin...), a Csád-tó körül pedig Kanem-Boru királysága a XIII. században élte virágkorát.   A Szahara sivatagosodása miatt egyes népcsoportok a folyóvölgyekbe, mások pedig a vadonba húzódtak.

Szenegálban Serer falu ma is olyan házakból áll, amelynek a fala köles - szalma fonat, és a teteje leggyakrabban pálmalevelekből készül. A faluban egy család három nemzedéke él, szövetségeseivel és cselédeivel együtt. Néhány tízméteres körzetben gyöngykölest termelnek, amelyet csak ünnepekkor és vallási célokra használnak. A falu körül a földet három részre osztják, és ott a közönséges fogyasztásra szánt kölest és földimogyorót termelik, míg a harmadik részt parlagon hagyják.

A kontinensen keresztülhaladó karavánutak metszéspontjában jöttek létre a legfontosabb városok, melyek nemcsak pihenőt és friss vizet adtak a fáradt utazónak, hanem maguk is bekapcsolódtak a kereskedésbe.

A Szentföldre vezetett keresztes hadjáratok harcainak egyik folyamatos résztvevője volt Egyiptom.
1250-ben Egyiptom utolsó Ajjúbida uralkodóját meggyilkolták, a mamelukok jutottak hatalomra, és katonaállamot hoztak létre.

1260-ban Ajn Dzsálut mellett Bajbarsz egyiptomi vezér vezetésével megállították a tatárok előrenyomulását.
Észak-Afrika partjainál egy sor kicsi államot hoztak létre a berberek.