Franciaországban a XI. századtól az egységes állam megteremtése volt a fõ törekvés, a sok önálló tartomány, feudális birtok, város és a különbözõ nyelvjárás egyesítése viszont csak a XV. századra sikerülhetett.
VI. (Kövér) Lajos megkezdte a kisebb hûbérurak csoportjainak megfékezését, s ehhez a városokra igyekezett támaszkodni, melyhez kiváltságokat biztosított számukra. A XII. században hosszú háborúk zajlottak a német és angol uralkodókkal. 1202-ben II. Fülöp Ágost elhódította I. (Földnélküli) János angol király összes franciaországi birtokát, majd 1202-1204 között megszerezte  az angol fennhatóság alatt álló Normandiát, Maine-t, Anjout és Touraine-t Észak-Franciaországban. A bouvines-i csatában (1214) a még angol kézen lévõ területeket is visszaszerezte Guienne és Gascogne kivételével.
   

A párizsi Notre Dame és építése

  Az itteni eretnekmozgalmak (albigensek és valdensek) ellen a pápa keresztes hadjáratot hírdetett 1208-ban, melynek eredményeképpen a toulouse-i grófságot a király birtokához csatolták.
1258-ban Franciaország a Corbeili szerzõdésben lemondott Katalóniáról, Aragónia pedig Provance-ról.
IX. (Szép, vagy Chapeting) Lajos (1226-1270) idején Észak-Franciaországban nagy dómépítkezések zajlottak, ekkor alapították a híres Sorbonne-egyetemet.
IV. (Szép) Fülöp (1285-1314) az egyházat megadóztatta, s hatalmát kiterjesztette a papságra. Emiatt szembekerült VIII. Bonifác pápával. a király 1302-ben összehívta a tartományi gyûlést, ahol a rendek a király mögé álltak.