A Jangce folyó vidéke, amelyet hajósok, tengerészek laktak, s ahol rizst, papírt, selymet, porcelánt állítottak elő, teát termesztettek és sót bányásztak, a Szung-korszakban (960-1279) igen nagy fellendülést élt meg. Olyan eleven volt a kereskedelem, hogy elrendelték a bronzszobrok beolvasztását, és azokból is pénzt öntöttek.
A kínaiak a konyhában használtak késeket, de az étkezések alkalmával csak pálcikát és kanalat.
Színes zománcfestésű kőcserép fejtámasz és szedalon-zománcos Szung-kerámia. A mintákat még az égetés előtt karcolták az edényre.
A számológépet balról jobbra kellett olvasni. a felső rekesz gyűrűi egyenként ötöt érnek, az alsóké egyet. Csak a középső elválasztó vonalhoz tolt gyűrűket kell összeszámolni: 123 456 789.
1024-ben nyomtatták az emberiség történetében az első papírpénzt. Az akkori Kína igen jó minőségű termékeket állított elő, és magára vonta a szomszéd országok irigységét, amelyek azután meggazdagodtak a kínaiak fizette adóból: Kína a békéjét sok százezer uncia ezüsttel és sok-sok tekercs selyemmel váltotta meg.
A kínai gyógyászat egyaránt használt növényi, állati és ásványi anyagokat. A test energiaáramlatainak kezelését végezték.
Kínai bölcs
1211-ben a tatárok lerohanták, majd a Csin-dinasztiát is megdöntötték 1234-ben.
