A magyar korona történetének fõbb dátumai        

1000. december 25. vagy 1001. január 1.	I. Istvánt Esztergomban megkoronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.
1045	III. Henrik császár Rómába küldött egy koronát és egy lándzsát, amelyet a legyõzött Aba Sámuel királytól zsákmányolt.
1166	Michael Anchialosz pátriárka említette a Székesfehérváron õrzött koronát, mint a magyar királyok legfõbb jelvényét.
1198	III. Ince pápa a székesfehérvári préposthoz írt levelében a koronát a haza becsületének - honor patriae -forrásaként említette.
1204	A menekülõ gyermekkirállyal, III. Lászlóval elõször került a korona külföldre.
1256	IV. Béla egy oklevelében elõször nevezték a koronát "Szent Koronának".
1270	IV. Béla halála után leánya, Anna hercegnõ V. István elõl Csehországba menekült a királyi kincstár egy részével, közte két arany koronával.
1292	III. András egyik oklevelében elõször nevezte a koronát "Szent István koronájának".
1301, 1309, 1310	A nápolyi Anjouk ágából származó Károly Róbertet háromszor koronázták királlyá, de csak az utolsó történt a Szent koronával. Így felelt meg a koronázás törvényessége feltételeinek.
1309	A magyar fõpapok írták a koronáról, hogy a magyarok "oly nagy tekintélyt tulajdonítanak neki, mintha benne összpontosulna a királyi hatalom".
1401	A fõrendek egy csoportja fogságba vetette Luxemburgi Zsigmond magyar királyt és a hatalmat a Szent Korona nevében gyakorolta, okleveleiket SIGILLUM SACRE CORONE REGNI HUNGARIE köriratú pecséttel hitelesítették.
1440	I. Albert halála után özvegye - születendõ gyermeke trónjának biztosítására - udvarhölgyével, Kottanner Jánosnéval ellopatta a visegrádi várból a koronát. A csecsemõ V. Lászlót koronázása után a koronával együtt Frigyes Német-római császárra bízta.
1464	Hunyadi mátyás -1458 óta Magyarország királya - váltságdíj ellenében visszaszerezte Frigyestõl a koronát, amellyel ünnepélyesen megkoronázták Budán.
1526	Szapolyai Jánost Magyarország királyává koronázták.
1527	Habsburg Ferdinándot ugyancsak Magyarország királyává koronázták.
1529	A korona a magyarországi hadjáraton tartózkodó Szulejmán szultán birtokába került, aki azt Szapolyai Jánosnak adta át.
1551	János özvegye átadta a koronát Ferdinándnak.
1613	Révay Péter koronaõr megírta - elõször - a korona történetét.
1703-1712	A Rákóczi - szabadságharc miatt Bécsben õrizék a koronát.
1780	II. József császár Magyarország királya lett, de nem koronáztatta meg magát, ezért a "kalapos király" gúnynevet kapta. 1784-tõl Bécsben õriztette a koronát.
1790	II. József halála elõtt elrendelte a korona visszaadását, a magyar rendek diadalmenetben hozták vissza Budára. Az ezt követõ szemlékkel kezdetét vette a korona tudományos kutatása.
1849	A szabadságharc bukása idején Szemere Bertalan belügyminiszter Orsovánál elrejtette a koronát.
1853	Megtalálták a koronát, s vele együtt a többi jelvényt.
1867	Megkoronázták az 1848 óta uralkodó Ferenc Józsefet.
1880	A Tudományos Akadémia egy bizottsága Ipolyi Arnold vezetésével tudományos vizsgálatot végzett a koronán.
1916	Az utolsó magyar királyt - IV. Károlyt - Budán megkoronázták.
1945	A II. világháború végén a magyar nemzetiszocialisták Ausztriába menekültek a koronával együtt, ahonnan a jelvények az Egyesült Államok birtokába kerültek.
VELEM   A korona utolsó állomása  Magyarországon 1945-ben.
1978. január 6.	Az Egyesült Államok külügyminisztere a budapesti Parlamentben átadta a koronát az országgyûlés elnökének.
	A Nemzeti Múzeumban őrizték.
2001. aug. 15.	A Parlament kupolatermében látható.