Kultúra

Szerzetesek:
A szerzetesség az i.sz. III. században jött létre Egyiptomban, amikor a keresztények kezdtek elvonulni a sivatagba, hogy ott remeteként éljenek. Kaiszareai Bazileosz idején (330-379) közösségekbe szerveződtek. A szerzetesség nyugat-európai formáját Nursiai Benedek (480-543) kezdeményezte. Kb. 529-ben kolostort épített Monte Cassinóban és megalapította a bencések rendjét. A szerzetesek az általa kidolgozott szabályzat előírásai szerint együtt éltek, dolgoztak,  és imádkoztak.
  A VIII. századra már számos kolostor létesült a keresztény világban. Az egyetemek XIII. századi elterjedéséig ezek voltak a tudomány legjelentősebb központjai. Emellett gondját viselték a szegényeknek, és vendégül látták az utazókat. A kolostorok hatalmas épületegyüttesei sok munkát adtak az építészeknek és szobrászoknak.
 

Nekik köszönhető,  a román stílus kialakulása, amely a IX-XI. században virágzott Európa-szerte. Fő stílusjegyei a félkörívek, a keresztboltozat, rózsaablak, és az erős, vastag falak, amelyek védelmet is nyújtottak a támadások ellen.  (A speyeri dóm látható a képen)

   

A szerzetesek kolostor-közösségei helyi és tartományi káptalanokba tömörültek, ügyeiket önállóan intézték.  A kolostorok nagy földbirtokokat kaptak, de meggazdagodásuk gyakran együtt járt a szerzetesi fegyelem lazulásával. Ezért több reformot (módosítást) próbáltak bevezetni, és számos új rend alakult.  A cluny mozgalom a franciaországi Cluny kolostorában bontakozott ki 910-ben, és eszméi gyorsan terjedtek 950-1100 között.  A cisztercita rend 1098-ban jött létre Citeaux-ban; tagjai egyszrűbb és szigorúbb életet éltek. Befolyásuk a XII. században lett jelentős, Clairvaux-i Bernát (meghalt 1153-ban) apátsága idején.

 

 
 

A kolostorok a XII. században élték fénykorukat, de a század vége felé népszerűségük csökkent. A városokban új rendek jöttek rétre, így a ferencesek 1210-ben és a dominikánusok (domonkosok) 1215-ben. Ezeket kolduló rendek-nek hívták, mert tagjaik alamizsnából (adományokból) éltek, miközben prédikálva járták a falvakat, városokat.

 
 

Kódex: a kolostorokban szerzetesek másolták, (rendszerint pergamenre, vagy papírra madártollal rajzolták a betűket) apró, színes képecskékkel díszítették (miniatúrák). A kezdőbetűket képpé formálták (iniciálé), a kész köteteket díszes bõrkötésbe fogták.
Eretnek: A katolikus egyház tanításaival szembehelyezkedő ember.
Szent: Olyan ember, aki nagy áldozatokat hozott a katolikus egyház érdekében, élete, és halála egyaránt példaként szolgál a keresztény emberek számára.
Legenda: A szentek életéről, cselekedeteiről szóló történet.
Ereklye: Szentek használati tárgyai, esetleg testrészei, melynek csodatévő képességet tulajdonítanak gyakran.
 

Jézus töviskoronájának egyik tüskéje	Szent István király jobb keze: Szentjobb

Inkvizíció: Egyházi bíróság, mely hivatott eldönteni, hogy ki az eretnek. Ehhez használták a tüzesvas-és vízpróbát.

Kolostori iskolák:
6-15 éves gyerekeket tanítottak itt . (Tantárgyaik: hittan, írás-olvasás, matemetika.)
Az első egyetemek a teológia (hittudomány) mellett jogot, orvostudományt tanítottak.
Az első egyetemek: a párizsi Sorbonne, az oxfordi, bolognai. Ezek közül legtöbbet nem az egyház alapította. (városok)

   

Megjelent az új építészeti stílus, a gótika. Fő stílusjegyei: hatalmas méretű, égbetörő falak, hosszúra nyúlt csúcsíves ablakok, kapuk, kőcsipke díszítés, hálóboltos mennyezet.