I. LÁSZLÓ ÉS A KATOLIKUS EGYHÁZ

Jó kapcsolata volt a kor kiemelkedõ jelentõségû pápájával, VII. Gergellyel, hiszen az invesztitúraharc idején a császárral szemben a pápát támogatta. Ennek egyik eredménye az 1083-ban történt szentté avatás. Ezután beszélünk Szent Istvánról, Szent Imre Hercegrõl, és Szent Gellértrõl.
I. László nem szerette Szent Istvánt, de az ország érdekében felülemelkedett nagyapja miatti sérelmein. Várad mellett még kápolnát is emeltetett a Szent Jobbnak, melyet már akkor is ereklyeként tiszteltek. (Az itt lévõ település neve ma is Szentjobb.) Szigorú törvényekkel védte az egyház érdekeit.

VII. Gergely volt cluny szerzetes egyházreformját László vezette be Magyarországon. Ennek egyik legnehezebben végrehajtható intézkedése a papi nõtlenség (cölibátus) törvénybe iktatása volt. A XI. századi Magyarországon a papok számára természetes volt, hogy házasságban éljenek. A másik nehezen megvalósítható kérdés az invesztitúra, azaz a püspökök kinevezési joga volt. László elõször gyakorolta ezt a jogát, amikor kinevezte unokaöccsét,  Kálmánt Várad püspökének.

László híres alapítása a somogyi apátság. A Somogyvárott 1091-ben alapított apátság is már a francia, azaz cluny hatást mutatja. Ezek szembehelyezkedtek a bencésekkel. László a francia szerzetesek támogatásával is kifejezte, hogy a pápa környezetében elõforduló latinos mûveltséget részesíti elõnyben.