ISTVÁN TÖRVÉNYEI
 
 
 
 
 
Istvánnak két törvénykönyve született. Az I. törvénykönyv 1001 körül keletkezett és 35 cikkelybõl áll, a II.törvénykönyv 1030 és 1038 között jött létre, és 20 cikkelyt tartalmaz.
A királyt a törvényhozásban az ország püspökei, és fõurai segítették. Õk alkották a királyi tanácsot. A király utáni legfõbb méltóság a nádor volt. Amikor a király nem tartózkodott az országban, õ helyettesítette. Erdély élén külön vezetõk álltak, a vajdák.
 
 
 
 
 
 
 
Az egyház védelmében hozott törvények:
" Minden tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel, ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel, és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekrõl a püspök."
 
" Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen."
 
"Vasárnap mindenki menjen templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nõk, kivéve azokat, akik a tüzet õrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem tûzõrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le."
 
" Ha valaki pénteken, amelyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön."
 
"Ha valamely hívõ személy valakit vasárnap ökörrel lát dolgozni, vegyék el tõle az ökröt és adják a várnépeknek elfogyasztásra."
"Ha pedig valaki más szerszámokkal dolgozik, vegyék el tõle a szerszámot és ruháit, amelyeket - ha akarja - bõrével megválthat."
 
"Ha valami boszorkány találtatik, vigyék a bírák törvénye szerint az egyház eleibe, és bízzák a papra, hogy böjtöltesse, és oktassa hitben; böjtölés után pedig menjen haza.
    1.§. Ha másod ízben találtatik azon vétekben, alázza meg magát ismét böjtöléssel; annakutána a templom kulcsával keresztforma bélyeg süttetvén mellére, homlokára és a válla közé, menjen haza.
    2.§. Ha pedig harmad ízbe, adják a bírák kezébe."
 
"Ha pedig jövendõmondók találtatnának, akik hamuban s más effélékben mesterkednek, igazítsa meg õket a püspök ostorral."
 
A külföldiek befogadásáról és a vendégek tartásáról:
 
 " A vendég és jövevény népekben oly nagy haszon vagyon, hogy a királyi méltóság érdem szerint nekik adhatja a hatodik helyet."
"Hagyom azért, fiam, adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örömestebb, hogysem másutt lakozzanak. Mert ha te elrontani törekedel amit én építettem, vagy amit én gyûjtöttem, te széjjelhányod azt, bizony mondom, nagyon nagy kárát fogja vallani országod. Amit, hogy eltávozhass, növeld naponként a te országodat, hogy a te koronádnak felségét mindenek tiszteljék."
 
 
A magántulajdon és birtok sérthetetlenségérõl:
 
 
" Az ispánok és bírák legyenek az egyház elöljáróival egyetértõek az igazságtételben, mint Isten törvénye parancsolja."
"Az igaz törvényt se valakinek a hazugsága, vagy hamis tanusága, se hitszegés, vagy jutalom, semmiképpen meg ne vesztegesse."
 
" A királyi kincstár javai sértetlenek legyenek."
 
"Szabad embert senki szolgaságra ne hajtson."
 
" Ha valaki más ember épületeit ellenségeskedésbõl felgyújtja, állassa helyre az épületeket, és ha valami házi eszköz odaégett, fizesse meg, és annakfelette adjon 16 tinót, ki összevéve hatvan ezüst pénzt ér."
 
"Ha szabad ember lop, adja vissza, fizessen öt tinó árát büntetésül, ha tud. Ha nem, szolga lesz.
Ha valamely szolga elõször lop, adja vissza, fizessen öt tinó árát büntetésül, ha tud. Ha nem, vágják le az orrát.
Ha vágott orral újra lop, adja vissza, fizessen öt tinó árát büntetésül, ha tud. Ha nem, vágják le a füleit.
Ha harmadszor lopott, haljon meg."
 
"Ha valaki embert öl karddal, azon kard által vesszen el."
 
" Ha valaki pártot üt a király vagy ország ellen, annak oltalmat ne adjon a templom."