De nem volt a “Rossz vagyok, de használható”… 
Pénteken Potzok Úrral elmentünk a színházba Vadkacsát nézni. Azt kell, hogy mondjam még mindig jó hely a színház. Aztán spuri haza, öltözködés, és INDULÁS végig a már jól ismert útvonalon: Mannna-Szilvia-Köri part-Árpád-Gólya, végül de nem utolsó sorban végre eljutottam Ritmora!!! remélem nem ez volt az utolsó alkalom Szombaton a szokásos Dublin… Csak hogy most Kocsival Soha többet nem megyek kecskével… 
Húú, annyi minden történt az elmúlt héten, hogy muszáj leírnom, de most csak így vázlatosan, mert mennék már aludni…
Csütörtökön Anyuék megint neki indultak, most épp Németországba, az Október fesztre. Sör, bulik, városnézés, meg persze családi látogatás….Egyre jobban szeretem Anyuéknak ezt az újfajta szokását, hogy egyszer csak gondolnak egyet és utaznak. Én meg persze itthon maradok, mert hát ugye suli, meg munka, meg blabla, de egyáltalán nem bánom. Sőt!:-D Bár a garabonciás idén teljesen kimaradt, azért jó volt így is ez a négy nap “egyedül”. Potzok, filmek, nasi, főőőzéés(!!!) és Dublin. A munka is egyre inkább tetszik, még a végén gazdag leszek!!!:-P
Megszületett a legújabb másodunokatesóm, Zara!!!:-D
A világ legszebb félvér kislánya szerda délben született, 4 ,72 kg-mal
!!!:-D 
Huhh, hát nem volt semmi az elmúlt 24 óra…Először is családi grill-party Tomiéknál, aztán spuri a Dublinba. Kabátok - öregek - részegek - üvegek mindenhol, de azért tetszik, nem rossz meló ez.:D Ötig hajtás van, aztán irány haza. A pad lábánál egy meglepi vár:-D majd néhány óra alvás, 10-re már a Suzuki-ban vagyok. Már mindenkinek az életét ismerem dédszülőkig visszamenőleg, holott én csak az autókról kérdezgetek. Ma különösen nehezen viselem, csak az tartja bennem a lelket, hogy hátha megnyerjük a Tunéziai utat, de sajna nem….:( Innen már csak egy dolgot szeretnék: ALUDNi!!
Viszont rájöttem, hogy mégis csak jóféle társaság ez a Suzukis:-)
Ez a nap is jól kezdődött egy Potzok mellett ébredve…:-) Aztán egy gyors reggeli, nyúlcipőt fel, és irány a suli…Már alig vártam, hogy végre gyakszis nap legyen -ahogy mondták nekünk- egy kedves idős öreg úrral….Na, a kedves idős bácsi helyett egy házsártos 60-as köszöntött. Ő aztán tudja, hogy vegye el a kedvünket…De sebaj, hazafelé a buszon Potzok Úrral találkozok, meginvitálom ebédre.:-D Délután a szokásos alvás:-P aztán kapok egy halom olasz újságot!!! OLLLÉ!!:-D
Madonna-Jump: ez a szám megy a fejemben egész nap:-D
Ezt az idézetet pedig ma hallottam:”Az élet egy nagy társasjáték, ahol néha kiütnek. Na és akkor mi van? Dobok egy hatost és folytatom, lépek tovább.”
És még valami: Pont ma egy éve, hogy találkoztam Tomimmal(L)
Elkészült a második BLOG-om, amit a Potzkom-nak köszönhetek!:-)
Remélem ezt tényleg fogom írni! Most csak ennyi! Még fejlesztés alatt…