Vera blogja

29 Apr

Mindenek előtt mostmár hivatalosan is bejelenthetem, hogy megszületett az unokatesóm, CHIARA!!!!! álomszép kislány, lasponya lábakkal
szóval pénteken 10:15-kor indulás (igazából elnéztem az órát, és egy órával hamarabb indultam :P)
busz-dart-busz a reptérig
nézelődök, úgy csinálok, mintha vásárolni akarnék
beszélgetek ezzel, azzal.. így legalább gyorsabban telik az idő
felszállás
nagyon hosszúnak telik az út, és a lábam sem tudom, hova tegyem. Csak nem a régi
A Dunának sem örültem még ennyire, és büszke vagyok Magyarországra
Apu és Tomi várnak
leves!!! de hiányzik…
kirakó, séta, csend.
Salátaleves és tészta. Lehet ennél jobb?
Hosszú beszélgetés
Megint enni kell Rakott makaróni és sütihegyek… Kipukkadok!!!
piac, vásárlás, obi
Anis délután
grill-party
Garázs buli Páléknál Csülök tiszteletére
Lányokkal potyeszolunk
alvás!! végre!
Sarkad
váratlan látogatás, könnyek, de aztán sokkal erősebb lett a kapcsolatunk
őz pöri
gyors vásárlás
kirakó
búcsú
aztán még kapok Rudit (L) és befejeztük a kirakót is :D:D
még 10 nap, és újabb utazás így gyorsan telik az idő…

Posted by admin, filed under Mindennapok. Date: April 29, 2008, 9:33 pm | 1 Comment »

22 Apr

Tegnap Miri elment fodrászhoz Dublinba, szóval itthon maradtam egyedül Zarával. Először nagyon féltem, pláne, mikor Miriam mondta, hogy Zara nem volt hajlandó enni reggel, azzal kilépett az ajtón. Ez volt reggel 8-kor…. De aztán minden simán ment. Evett reggel is, meg délben is. Igaz, hogy nem az a baba ételt, amit kellett volna, de legalább evett. Hogy őszinte legyek, én sem ettem volna meg a helyében, már a szaga is rossz volt. Aztán mikor vágta a fejeket, megkóstoltam… (csirke és zöldség) Hát utána már nem is nagyon erőltettem neki.. Így is evett belőle 4-5 kanállal, amiért nagyon tudom becsülni. A délután is simán ment, Miri meg fél 5-re ért haza. Szóval ez már tényleg egy egész napnak számít. Azt hiszem, jól “vizsgáztam”.

Este hivatalosak voltunk Andreához egy kisebb fajta összeröffenéshez, ahova először bevallom semmi kedvem nem volt menni, azért csak hosszú volt a nap. De aztán örülök, hogy mentem én is, mert a hangulat nagyon jó volt. És a tiramisu…. na nem is mondom tovább…

És örülök, hogy minden rendben van megint. Mostmár sokkal jobb.

Ééés! Megszületett családunk legújabb tagja, CSERNYIK GÁBOR! Ismét egy óriás másodunokatesó!!! És persze nagyon helyes, már most..

Posted by admin, filed under Mindennapok. Date: April 22, 2008, 2:45 pm | No Comments »

19 Apr

közkívánatra

Elég rég nem írtam már, és többen is reklamáltak, hogy hiányolják:) Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokan olvassátok, pedig csak magam szórakoztatására kezdtem írni….
Szóval múlt hét végén voltunk egy magyar családnál vendégségbe, ahol ettem török kaját. Nem lett volna rossz, csak kár, hogy marhahúsból készült.:S Így nem tudtam annyira az “ízek harmóniáját” élvezni. Valahogy ez a hús dolog nem nagyon megy mostanában, pláne nem a marha. Na mindegy, volt ott még enni mást is bőven. pl egy kenyér és a pizza közti átmenet. Nem tudom, mi a neve, de az tényleg nagyon finom volt. Ezenkívül-hogy ne csak a kajáról beszéljek- volt ott két majdnem korombeli lány, akiknek nagyon megörültem. Igazából kicsit idősebbek nállam, de már ez is haladás, hogy 10 éven felüliek, és 30-on aluliak. Itt ugyanis ez a korosztály nem létezik. Én legalábbis még nem találkoztam senkivel, aki korban közel áll hozzám. Szóval összeségében véve jó volt a nap nagyon.
A héten igazából semmi extra. Elkeztem tanulgatni, bár még nem sokat haladtam. (Na, majd most a hétvégén) Ezenkívül pedig apró örömök, mint pl: Zara egyre többet hajlandó enni a pépes kajákat, egyre stabilabban áll, egyre erősebb, és napról napra ügyesebb. Na meg persze szebb is. És apró bosszúságok, mint pl: Zara meg van fázva, és nehezen bírunk vele, de annál nagyobb öröm, mikor mosolyt tudunk csalni a pofijára.
Aztán voltam állásinterjún is, és sikerült is meg nem is. Szóval röviden: keresek munkát estékre, meg a hétvégére, hogy az a pénz, amit itt keresek, megmaradjon, de azért költhessek egy forrócsokira, vagy egy szép blúzra, ha megtetszik. Szóval csak amolyan zsebpénz félének kellene. És volt ez a lehetőség, bár tudtam, hogy nem kaphatom meg az állást, mert nincs itteni adószámom, meg bankkártyám, de azért csak kíváncsi voltam egyáltalán a helyre, hoyg felvennének e, meg hogy megértetem e magam. Minden jól ment, még telefonon is beszéltem, sőt, még értettem is, és fordítva. Már ma kezdhettem volna, aztán bevallottam, hogy hiányoznak a szükséges iratok, és a főnök elkeseredett. Azért jó érzés volt, hogy sikerült volna. Meg ha álmaim munkája lenne, meg tudnám oldani, hogy meglegyenek ezek a papírok:) De egy kalandnak így is jó volt…
Aztán ma vagyunk másfél évesek Tomival!!!(L)
ide pedig egy videó jött volna, de ma valahogy nem akarja, amit én. Mindegy, akinek szánom, az ennyiből is érteni fogja : na-na-naaa na-na-nanana
vagy mégis sikerült? én már nem tudom