A
baleset-megelőzés helye a
Népegészségügyi Programban
Népegészségügyi Programban
| Nemzetközi adatok |
| Következtetések |
| Javaslatok |
| A baleset-megelőzés helye a Népegészségügyi Program struktúrájában |
| Irodalom |
| Melléklet |
A tanulmány elékésztésében részt vettek, vagy segítették annak létrejöttét:
| Bakonyi László | Idősügyi Tanács | Dr. Sebestyén Andor | MEP-Baranya megye |
| Bán Lilla | thai-chi világbajnok | Hilbert Lászlóné | KSH |
| Bathó Attila | OÉTI | Jádi Zsuzsanna | BM OKF |
| Betlehem József | PTE-EFK | Kaposvári Csilla | OEK |
| Boros Zsuzsanna | Bethesda Gyermekkórház | Kecskés Andrea | Fővárosi Szociális Otthon |
| Dr. Csengődy Krisztina | OKK-OKBI | Kéki Zsuzsa | OEK |
| Csonkáné K. Magdolna | FVF | Kiss Csaba | OBB |
| Csóti Ferenc | GKM | Kovácsné Fehér Erika | OTH |
| Dr. Bihari Ágnes | OKK-OKI | Lázár Péter | OKK-OKBI |
| Dr. Bordás Imre | OKBI | Móricz Emese | Súlyos Sérültekért Alapítvány |
| Dr. Csepregi Gyula | Országos Baleseti Intézet | Németh Renáta | OEK |
| Dr. Dura Gyula | OKK-OKI | Németh Sándor | Bethesda Gyermekkórház |
| Dr. Galgóczy Gábor | OKK-OMFI | Odor Andrea | OTH |
| Dr. Hermann Dóra | OEK | Orosz Tibor | OKK-OKBI |
| Dr. Holló Péter | KTI | Pausz Ferenc | ORFK |
| Dr. Kakucs Réka | OKK-OKI | Dr. Hanusz Klára | EüM |
| Dr. Kovács Éva | OEFI | Ratalics Ágnes | EüM |
| Dr. Páldy Anna | OKK-OKI | Rideg Gyula | Bethesda Gyermekkórház |
| Dr. Páll Gabriella | OGYEI | Szabó Tibor | Fővárosi Szociális Otthon |
| Dr. Soltész Katalin | OEP | Szabóné Barkóczi Elvira | BM OKF |
| Dr. Surján György | ESKI | Szilágyi Miklós | GKM |
| Dr. Székely Katalin | OKK-OMFI | Szűcs Gábor | OM |
| Dr. Tafferner Tamás | OM | Várnai Dóra | OGYEI |
| Dr. Móricz Ferenc | OEP | Zentai Éva | FVF |
| Elenei Petridu | CEREPRI | Rupert Kisser | Sicher Leben Institute |
| Gyulai Éva | OKK-OKI | Wim Rogmans | EuroSafe |
Készült:
Egészségügyi
Minisztérium
megbízásából
a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban
Főigazgató főorvos: Prof. Dr. Ungváry György
a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban
Főigazgató főorvos: Prof. Dr. Ungváry György
2005.
Szerkesztette: Dr. Bényi Mária
Előszó
Szerkesztette: Dr. Bényi Mária
Előszó
A
baleset-megelőzés nem új fogalom –
és mint
gyakorlat, több tárca, országos
hatáskörű szerv munkájának
része. A
közlekedési balesetek megelőzése a
Belügyminisztérium, a Gazdasági
és
Közlekedési Minisztérium kiemelt
feladata.
Tudományos háttérként a
közlekedési balesetek
megelőzésében a
Közlekedéstudományi Intézet
vesz
részt, a szabályok
betartatásában pedig a
Rendőrségre hárul nagy feladat.
A munka-balesetek megelőzésért első helyen a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felel. Országos hatáskörű szerve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, mely országos hálózattal rendelkezik, preventív munkáját azokon keresztül látja el.
A balesetek kialakulásában jelentős szerepet játszanak a berendezések, tárgyak. Ezek kontrollja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe tartozik elsődlegesen.
A tűzesetek, égési sérülések, füstmérgezések elhárítása a katasztrófavédelem hatásterülete.
Az oktatási intézményekben tanulók biztonsága részben a fenntartó, részben a működtető feladata.
Nehéz lenne teljes sort alkotni a baleset-megelőzéssel foglalkozó állami és civil szervezetekről. Ezek erőfeszítéseinek ellenére azonban az tapasztalható, hogy a balesetek száma nem, vagy csak kis mértékben csökken – bizonyos területeken még növekszik is. A lakosság 8-10 %-a szenved évente egészségügyi ellátást igénylő sérülést nemzetközi adatok alapján. Ez, a szükségtelen emberi szenvedésen kívül, jelentős mértékben megterheli az egészségügyi és szociális ellátó rendszer kiadásait.
Ezt felismerve kezdeményezte az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága (DG SANCO), hogy az egészségügyi tárcák minden az EU-hoz tartozó országban alkossanak stratégiai tervet a balesetek megelőzésére. Több EU-s országban a baleset-megelőzésnek külön intézménye van. Magyarországon a 2003-ban született Népegészségügyi Program keretei lehetőséget adnak arra, hogy a baleset-megelőzésben is integráltan lépjünk fel.
Ma még hiányosak a balesetek terhére vonatkozó hazai adatok: nem ismerjük pontosan az ellátottak körét, a sérülések, mérgezések közvetlen és közvetett költségét. Amellett, hogy ezt a hiányt is sürgősen pótolni kell, nem odázható el a megelőzési munka a népegészségügy terén sem. Az OLEF2003-as felméréséből kiderül, hogy a felnőtt lakosság közel 10%-át éri orvosi ellátást igénylő baleset, ez mintegy 800 000 embert jelent évente. Ezen belül kiemelkedő a háztartási balestek száma (277 000) – amely egyetlen nyilvántartásban sem szerepel! Ugyancsak az OLEF2003 világított rá arra is, hogy a munkabalesetek száma meghaladja a 160 000 főt, a közúti baleseteké pedig a 150 000 főt évente. Ez az ötszöröse annak, amelyet a hivatalos statisztikák rögzítenek.
Egyéb, a gyermekek és idősek körében végzett felmérésekből ismert, hogy ebben a két sérülékeny korosztályban a balesetek aránya az átlag felnőtt lakosságnál lényegesen magasabb, az adott korcsoportok 20-30%-át is érinti évente.
A munka-balesetek megelőzésért első helyen a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felel. Országos hatáskörű szerve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, mely országos hálózattal rendelkezik, preventív munkáját azokon keresztül látja el.
A balesetek kialakulásában jelentős szerepet játszanak a berendezések, tárgyak. Ezek kontrollja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe tartozik elsődlegesen.
A tűzesetek, égési sérülések, füstmérgezések elhárítása a katasztrófavédelem hatásterülete.
Az oktatási intézményekben tanulók biztonsága részben a fenntartó, részben a működtető feladata.
Nehéz lenne teljes sort alkotni a baleset-megelőzéssel foglalkozó állami és civil szervezetekről. Ezek erőfeszítéseinek ellenére azonban az tapasztalható, hogy a balesetek száma nem, vagy csak kis mértékben csökken – bizonyos területeken még növekszik is. A lakosság 8-10 %-a szenved évente egészségügyi ellátást igénylő sérülést nemzetközi adatok alapján. Ez, a szükségtelen emberi szenvedésen kívül, jelentős mértékben megterheli az egészségügyi és szociális ellátó rendszer kiadásait.
Ezt felismerve kezdeményezte az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága (DG SANCO), hogy az egészségügyi tárcák minden az EU-hoz tartozó országban alkossanak stratégiai tervet a balesetek megelőzésére. Több EU-s országban a baleset-megelőzésnek külön intézménye van. Magyarországon a 2003-ban született Népegészségügyi Program keretei lehetőséget adnak arra, hogy a baleset-megelőzésben is integráltan lépjünk fel.
Ma még hiányosak a balesetek terhére vonatkozó hazai adatok: nem ismerjük pontosan az ellátottak körét, a sérülések, mérgezések közvetlen és közvetett költségét. Amellett, hogy ezt a hiányt is sürgősen pótolni kell, nem odázható el a megelőzési munka a népegészségügy terén sem. Az OLEF2003-as felméréséből kiderül, hogy a felnőtt lakosság közel 10%-át éri orvosi ellátást igénylő baleset, ez mintegy 800 000 embert jelent évente. Ezen belül kiemelkedő a háztartási balestek száma (277 000) – amely egyetlen nyilvántartásban sem szerepel! Ugyancsak az OLEF2003 világított rá arra is, hogy a munkabalesetek száma meghaladja a 160 000 főt, a közúti baleseteké pedig a 150 000 főt évente. Ez az ötszöröse annak, amelyet a hivatalos statisztikák rögzítenek.
Egyéb, a gyermekek és idősek körében végzett felmérésekből ismert, hogy ebben a két sérülékeny korosztályban a balesetek aránya az átlag felnőtt lakosságnál lényegesen magasabb, az adott korcsoportok 20-30%-át is érinti évente.
Több ország
– a skandináv
országok, de a szomszédos Ausztria
példája
– is igazolja, hogy lehet eredményt
elérni a
baleset-megelőzés terén. A nemzetközi
környezet
– EU, WHO politikája –
támogató e
tekintetben. A megvalósítás azonban
rajtunk
múlik…
Budapest, 2005.
szeptember 30.
Dr. Bényi Mária
Dr. Bényi Mária
Az EU
Working Party on Accidents
and Injuries
magyar képviselője
A balesetek következményei - sérülések, mérgezések - sajátságos helyet foglalnak el a betegségek sorában: olyan nem-fertőző betegségek, amelyeknek nagyon jól meghatározható oka van, és megfelelő eszközökkel, módszerekkel hatékonyan megelőzhetők.
A baleseteknek, sérüléseknek több definíciója is használatos, ezek közül sorolunk fel néhányat:
A nemzetközi meghatározások közül legelterjedtebb a WHO megfogalmazása [1]:
A baleset a test organikus sérülése, melyet heveny külső energiahatás okoz (mechanikai, hő, elektromos, kémiai, sugárzás), amennyiben az olyan nagyságban éri a szervezetet, amely meghaladja a fiziológiai tolerancia szintjét. Bizonyos esetekben a baleset az élethez szükséges tényező (pl. oxigén) hiányában következik be.
Az előző meghatározásban is szereplő külső okok, illetve azok következményei kerültek megfogalmazásra az egészségügyi ellátók többsége által napjainkban is használt BNO 10 rendszerben. A V01-Y98 közötti kódok ölelik át a morbiditás és a mortalitás külső okait. (Ide tartoznak a balesetek, szándékos önártalom, testi sértés). Az S00-T98-ig tartó kódok pedig a „sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményeit” fedik le [2].
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz [3].
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri [4].
Közlekedési baleset: a közlekedési tevékenységgel kapcsolatos váratlan, nem szándékosan előidézett olyan forgalmi esemény, amelynek következtében haláleset, illetve személysérülés történik, vagy anyagi kár keletkezik [5].
Baleset tehát sokféle külső tényező hatására létrejöhet, és nagyon változatos klinikai képben jelenhet meg. Fontos jellemzője azonban, hogy bárhol is történjen, bármilyen okból is jöjjön létre: az esetek nagy részében a balesetet szenvedett, sérült személy egészségügyi ellátást igényel.
Az, hogy baleseteknek környezet-egészségügyi vonzata van, a felsorolt oki tényezőkből is következik. Amennyiben ezek a környezeti hatások a természetes illetve művi lakókörnyezetből erednek, a közegészségügynek a környezet-egészségügyi fejezetéhez tartoznak; abban az esetben, ha a munkakörnyezet a baleset eredője – a munkavédelem – munka-egészségügy hatáskörébe soroljuk. A mérgező anyagok sokszor az élelmiszerekkel vagy azok helyett fogyasztva vezetnek baleset-jellegű, heveny mérgezéshez. Ez pedig az élelmezés-egészségügy illetve kémiai biztonság profilja. Amennyiben a sugárhatás (többnyire ionizáló) vált ki balesetet, azzal a sugár-egészségügy foglalkozik. Nincs tehát a közegészségügynek egyetlen szakterülete sem, amely valamilyen módon ne lett volna eddig is kapcsolatban a baleset-megelőzéssel.
Az emberi tényezők legalább annyira fontosak a balesetek kialakulásában, mint a környezetiek, ezért megelőző orvoslás egyéb területei – magatartástudomány, mentálhigiéne, egészségmegőrzés egyéb területei - fontos szerepet tölthetnének be a balesetek primer prevenciójában.
A balesetek népegészségügyi jellemzői a következők:
- Jelentős a probléma miatti korai és egész népességet érintő halálozás (mortalitás).
- Magas a balesetek következtében potenciálisan elveszített életévek száma
- Magas az évente balesetet elszenvedők száma (morbiditás).
- Nagy terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára a rokkantságban eltöltött életévek.
- A balesetek megelőzhetők – erre több ország már sikeres példát tud felmutatni.
- Hatékony megelőzési stratégia nélkül nem várható a helyzet javulása.
A balesetek társadalmi, egészségügyi jelentőségét felismerve nemzetközi szervezetek az utóbbi években a következő magas szintű nyilatkozatokat, határozatokat hoztak:
(1)Article 152 of the Treaty stipulates that European Community action, which shall complement national policies, shall be directed towards improving public health, preventing human illness and diseases, and obviating sources of danger to human health.
„A Maastrichti Szerződés 152 cikkelye kijelenti, hogy a közösségi cselekvés, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, arra kell, hogy irányuljon, hogy javítsa a népegészségügyi helyzetet, megelőzze a betegségeket, és elejét vegye az emberi egészséget veszélyeztető tényezőknek.”
(2)Article 153 of the Treaty states that the Community shall contribute to protecting health, safety and economic interests of consumers and therefore will promote the interest of consumers and the citizens of the EU and will ensure a high level of consumer protection.
„A Szerződés 153 cikke állást foglal amellett, hogy a Közösség járuljon hozzá az egészség védelméhez, a fogyasztók biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez és ennek érdekében védje a fogyasztói és lakossági érdekeket az EU-ban és biztosítson magas színvonalú fogyasztóvédelmet.”
(3)The Decision of the European Parliament and Council of 23 September 2002 declares that health is a priority and that health protection should be ensured in the definition and implementation of all Community policies and activities.
„Az Európai Parlament és Tanács 2002. szeptember 23-i határozata leszögezi, hogy az egészség elsőbbséget élvez, és hogy az egészségvédelmet biztosítani kell minden közösségi politika és cselekvés meghatározásánál és megvalósítása során.”
(4)Directive of the European Parliament and Council of December 2001 on General Product Safety, establishes at Community level a general safety requirement for any product placed on the market, or otherwise supplied to and/or likely to be used by consumers under reasonably foreseeable conditions. It also charges the Commission to study the needs, possibilities and priorities for Community action on the safety of services.
„Az Európai Parlament és Tanács 2001. decemberi Általános Termékbiztonságra vonatkozó határozata közösségi szinten fogalmaz meg minden piacra jutó vagy más csatornán a fogyasztóhoz jutó és/vagy felhasználására kerülő termék esetén általános biztonsági elvárást, indokolt, előre látható feltételekkel.”
(5)The Community Consumer Policy Strategy 2002-2006 reconfirmed the commitment to ensure that a high and consistent level of protection in relation to consumer goods is guaranteed throughout the EU. In the case of services, the strategy announced an assessment of the needs for further Community action in this respect and the launch of the appropriate initiatives accordingly.
“Az Európai Parlament és Tanács 1999. február 8-i határozata, mely elfogadta a Baleset-megelőzési Közösségi Cselekvési Programot a Népegészségügyi Cselekvési Keretprogram (1999–2003) részeként, intézkedéseket helyezett kilátásba a sérülési adatok információcseréjével és azok megelőzési célú felhasználásával kapcsolatban.”
(6) Decision of the European Parliament and Council of 23 September 2002 on a Programme for Community Action on Public Health (2003-2008) reconfirmed the need for action on injury and the consequent annual Work Plans facilitated actions in view of establishing a common information system on accidents and injuries as well as collaborative European actions on the prevention of injuries, in particular among vulnerable groups such as children and senior citizens.
„Az Európai Parlament és Tanács 2002. szeptember 23-i határozata a Népegészségügyi Cselekvési Programra (2003-2008) vonatkozóan megerősítette a sérülések megelőzésének szükségességét és a programmal összefüggésben létrehozott éves munkatervek előmozdították azokat a programokat, amelyek a balesetek és sérülések felmérését célzó közös információs rendszert létrehozzák.”
(7)Directive of the European Parliament and Council of December 2001 on General Product Safety, establishes at Community level a general safety requirement for any product placed on the market, or otherwise supplied to and/or likely to be used by consumers under reasonably foreseeable conditions. It also charges the Commission to study the needs, possibilities and priorities for Community action on the safety of services.
„Az Európai Parlament és Tanács 2001. decemberi Általános Termékbiztonságra vonatkozó határozata közösségi szinten fogalmaz meg minden piacra jutó vagy más csatornán a fogyasztóhoz jutó és/vagy felhasználására kerülő termék esetén általános biztonsági elvárást, indokolt, előre látható feltételekkel.”
(8)The Community Consumer Policy Strategy 2002-2006 reconfirmed the commitment to ensure that a high and consistent level of protection in relation to consumer goods is guaranteed throughout the EU. In the case of services, the strategy announced an assessment of the needs for further Community action in this respect and the launch of the appropriate initiatives accordingly.
„A Közösségi Fogyasztóvédelmi Stratégia 2002-2006 megerősíti az elkötelezettséget, hogy egy magas szintű és következetes fogyasztóvédelem valósuljon meg az EU egész területén. A szolgáltatások esetében a stratégia bejelentette, hogy megvizsgálja a további közösségi cselekvések szükségességét, és ennek megfelelően indít kezdeményezéseket.”
(9)The Council Resolution of 2 December 2002 on the Community Consumer Policy Strategy 2002-2006 supports the need for developing additional guidance and standards as regards product safety as well as reviewing options for addressing the safety of services. It also urges the Commission to develop consumer statistics and other data which can form an evidence base for a strategic, goal-oriented approach to consumer policy.
„A 2002. december 2-án, a Közösségi Fogyasztóvédelmi Politikáról született tanácsi határozat támogatja további iránymutatások és szabványok kifejlesztését a termék biztonság területén ugyanúgy, mint a szolgáltatások biztonsága területén.”
(10)The Commission report of 6 June 2003 on the safety of services for consumers reviewed the different options, based on a wide-scale public consultation on the issue. It established the need for improving data collection of accidents linked to the safety of consumer safety as the first priority.
„A Bizottság 2003. június 6-i, a fogyasztói szolgáltatások biztonságáról szóló jelentésében különböző lehetőségeket tekintett át, melyek a témában folytatott széles körű nyilvános egyeztetésen alapultak. A jelentés leszögezte, hogy elsődlegesen szükség van a fogyasztói biztonsággal kapcsolatos baleseti adatgyűjtések javítására.”
(11)The Council Resolution of 1 December 2003 on the safety of services for consumers confirmed the conclusions of the Commission report and asked the Commission to study the most appropriate and effective approach to improve the knowledge base on service safety and in particular the possibility of establishing a common framework for data collection taking into account, as far as possible, existing experiences as well as tools used in other relevant areas.
„A 2003. december 1-i, szolgáltatások biztonságára vonatkozó tanácsi határozat megerősítette a bizottsági jelentés következtetéseit és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a legmegfelelőbb és leghatékonyabb módját annak, hogy a szolgáltatások biztonságáról szerzett ismereteket javítsa és vizsgálja meg különösen annak lehetőségét, hogy közös keretekbe foglalja az adatgyűjtést, figyelembe véve – amennyire lehetséges – a már létező tapasztalatokat és más társterületen felhasznált eszközöket.”
(12)The European Road Safety Action (2003-2010) aims at halving the number of road accident victims in the EU by 2010 by appropriate regulatory and administrative measures, including the establishing of a Charter for Road Safety which has been set in place to reach this goal.
„Az Európai Közúti Biztonság Cselekvési Terv (2003-2010) azt célozza, hogy felére csökkentse a közúti balesetek számát az EU területén 2010-re megfelelő jogi és adminisztratív intézkedések eszközével, beleértve ebbe egy Közúti Biztonsági Karta létrehozását, amely megtörtént annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt.”
(13)The new Strategy on Health and Safety at Work (2002-2006) reconfirms the achievements to day, and gears the new strategy towards enhancing the quality of work and consolidating a culture of risk prevention.
„Az új Munkaegészség és – biztonság Stratégia (2002-2006) megerősíti a mai napig elért eredményeket, és elindítja az új stratégiát kiemelve a munka minőségének fontosságát és a kockázat-megelőzés kultúrájának megszilárdítását.”
(14)Decision of the European Parliament and Council of 24 January 2000 established a Programme of Community Action on Preventive Measures to fight violence against children, young persons and women, and to protect the victims and groups at risk.
“Az Európai Parlament és Tanács 2000. január 24-i határozatában létrehozta a Megelőzési Intézkedések Közösségi Cselekvési Programját, amely a gyermekek, fiatal felnőttek és nők ellenei erőszak ellen küzd valamint védi az áldozatokat és a kockázati csoportokat.”
(15)The 4th WHO-European Region Conference of European Ministers for Health and Environment, 25 June 2004, issued a declaration on Child Environment and Health which identifies as one of the four main goals, the reduction of health consequences from accidents and injuries and a decrease in morbidity from lack of physical activity by promoting safe, secure and supportive human settlements for all children.
“Az EVSZ 4. Európai Területi Konferenciája, mely az európai egészségügyi és környeztvédelmi miniszterek találkozója volt, 2004. június 25-én kibocsátotta egy deklarációt a gyermekek környezet- és egészségvédelméről, amely amely a felsorolt négy fő cél egyikeként a balesetek és sérülések káros egészségügyi következményeinek csökkentését és a fizikai aktivitás hinyából eredő morbiditási mutatók csökkentését nevezi meg, a gyermekek számára biztonságos, támogató emberi települések létrehozásának támogatása eszközével.”
(16)The Committee of the European Regional Office of the World Health Organization intends to adopt at its 55th Meeting in Bucharest, September 12-15 2005, a Resolution on the Prevention of Injuries in the WHO European Region, encouraging governments in the Region to improve injury surveillance, promote national injury prevention plans, enhance capacity for injury prevention and to exchange knowledge and experience across the region.
„Az EVSZ Európai Területi Irodája bizottsága 2005. szeptember 12-15-én Bukarestben megtartott 55. ülésén elfogadott egy határozatot az EVSZ Európai Térségében a sérülések megelőzésére, bátorítva a térség kormányait a sérülések surveillancának fejlesztésére, a nemzeti sérülés megelőzési tervek támogatására, a sérülések megelőzése kapacitásfejlesztésére és a térségben a tudás és tapasztalat cseréjére.”
Az EU-ban a DG SANCO baleset-megelőzéssel kapcsolatos szakértői munkacsoportja a Working Party on Accidents and Injuries (WP-AI) 2003-ban jött létre. Ebbe küld képviselőt Magyarország is. A munkacsoport 2005 februárjában fogadta el „Action for a Safer Europe” c. stratégiai dokumentumát. (Ld. 1. melléklet). Ugyancsak stratégiai jelentőségűnek tekintendő a közlekedési balesetek csökkentésére készült EU-s dokumentum: „Actions for the Public Health Sector to Improve Road Traffic Safety”. (Ld. 2. melléklet.)
A WP-AI a baleset-megelőzéshez az alábbi mátrixot javasolja:
A munka folyamata:
1./ adatok (Data managenemt)
2./ indikátorok (Indicators)
3./ balesetek terhe (Burden of injuries)
4./ a legjobb gyakorlati megoldás (Best practices)
5./ végrehajtás, nyomonkövetés (Intervention, development)
A célcsoportok:
1.Gyermekek
2.Kamaszkorúak, fiatal felnőttek
3.Felnőttek
4.Időskorúak (65 év és felette)
Az
intervenció
hatását mérni kell, és az
eredményeknek megfelelően kell alakítani
évről-évre a programot.
Ennek a vázlatnak megfelelően, a nemzetközi környezetben helyezzük el, illetve elemezzük a hazai adatokat, kiemelve a legjelentősebb eltéréseket az EU-15 illetve EU-25 országok adataihoz képest. Majd javaslatot teszünk kiemelt problémák kezelésére.
A balesetek problémája világméretű, érinti a fejlődő és fejlett országokat egyaránt az adatok tanúsága szerint [6].
A világon 5 millió ember hal meg évente baleset következtében, ebből 1,2 millió közúti balesetben.
A WHO Régiói közül az Európai Régió a harmadik helyen áll a baleseti halálozás gyakorisága tekintetében – az Afrikai és Dél-Ázsia Régió mögött. Több mint 790 000 ember veszíti életét évente Európában baleset következtében.
Az EU-25 országaiban évente 235 000 áldozata van a baleseteknek. (Ebből 50 000 a közúti baleset miatti halálozás.)
A halálozási arány 90/100 000 fő Európában.
Az EU-15 esetén ez a mutató lényegesen kedvezőbb: 39/100 000 fő, míg az EU-25-ben 45/100 000.
A baleseti halálozáson belül az esések, közúti balesetek, egyéb nem meghatározott sérülések és a mérgezések képezik a 4 vezető halálokot. Míg a közúti balesetek tekintetében Európa a legjobb helyen áll, a mérgezések és esések miatti halálozásban a legrosszabb helyet foglalja el.
Ennek a vázlatnak megfelelően, a nemzetközi környezetben helyezzük el, illetve elemezzük a hazai adatokat, kiemelve a legjelentősebb eltéréseket az EU-15 illetve EU-25 országok adataihoz képest. Majd javaslatot teszünk kiemelt problémák kezelésére.
Nemzetközi
adatok
A balesetek problémája világméretű, érinti a fejlődő és fejlett országokat egyaránt az adatok tanúsága szerint [6].
A világon 5 millió ember hal meg évente baleset következtében, ebből 1,2 millió közúti balesetben.
A WHO Régiói közül az Európai Régió a harmadik helyen áll a baleseti halálozás gyakorisága tekintetében – az Afrikai és Dél-Ázsia Régió mögött. Több mint 790 000 ember veszíti életét évente Európában baleset következtében.
Az EU-25 országaiban évente 235 000 áldozata van a baleseteknek. (Ebből 50 000 a közúti baleset miatti halálozás.)
A halálozási arány 90/100 000 fő Európában.
Az EU-15 esetén ez a mutató lényegesen kedvezőbb: 39/100 000 fő, míg az EU-25-ben 45/100 000.
A baleseti halálozáson belül az esések, közúti balesetek, egyéb nem meghatározott sérülések és a mérgezések képezik a 4 vezető halálokot. Míg a közúti balesetek tekintetében Európa a legjobb helyen áll, a mérgezések és esések miatti halálozásban a legrosszabb helyet foglalja el.
Az EU-15 között a sérülések a 4. helyen állnak halálokok tekintetében, az újonnan társultak közül a 3. helyen. Az összes baleseti halálok közül a közúti balesetek és esések száma a legkiemelkedőbb.
A Potenciálisan Elveszített Életévek alapján a balesetek súlya a 2. legnagyobb, mind az EU-25-ök, mind az EU-15-ök között.
A kórházban kezelt nem-halálos balesetek száma 6,7 millióra becsülhető az EU-25 országaiban.
Az EU-15 és az új tagországok között jelentős a balesetek miatti halálozás különbsége, a gazdagabb országok javára. A 2004. évi bővítés következtében a 39/100 000 halálozási arány 45/100 000-re növekedett az EU-ban.
A férfiak baleset miatti halálozása duplája nőkének.
Mind az EU-15, mind az EU-25 tekintetében a 1-24 éves korcsoportban a balesetek a vezető halálokok.
A 65 évesek és idősebbek, akik átlagosan a lakosság 20%-át teszik ki, a balesetet szenvedettek 40%-át adják.
A direkt és indirekt költségeket is figyelembe véve Euro-milliárdok vesznek el balesetek következtében évente. A közúti balesetek miatti kiadások az EU-15 országaiban 45 milliárd Euro évente, amelyből 15 milliárd az egészségügyi ellátás, rendőrségi beavatkozás és járműjavítás, 30 milliárd pedig a gazdasági termelés kiesés a halálozás következtében.
A balesetek anyagi vonzatára vonatkozóan csak becslések történtek más országokban is. Az EUROCOST vizsgálata szerint, melyet az EU támogatott, az egyes országok egészségügyi kiadásainak 1-4,4 %-át adják a kórházban ápolt balesetek. (Az összeg az incidencián és a súlyos balesetek arányán kívül függ többek között az egy főre jutó kórházi költség nagyságától is.)
Mindezek a hatalmas gazdasági és egészségügyi károk ellenére a baleset-megelőzésre a WHO adatai szerint 1$ jut 1 potenciálisan elveszített életévre. (Összehasonlításként 26$ a HIV/AIDS-re.)
1.táblázat Az EU-15
és a 2004-ben csatlakozott új
tagországok legfontosabb
egészségügyi mutatói1
| EU-15 | Paraméterek | Új
tagországok, 2004-től |
| 375 587 000 | Lakosság (fő) | 74 718 472 |
| 23 400 | GDP Euro/fő | 11 060 |
| 75,8 81,9 |
Születéskor
várható élettartam (év) Férfi Nő |
70,0 78,0 |
| 4,5 | újszülött | 6,9 |
| 988,8/ 100 000 lakos | Nyers halálozási adatok | 1047,7/100 000 lakos |
| Vezető halálokok (1-10.)2 | ||
| 406,3 (1) | Szív- és érrendszeri megbetegedések | 525,0 (1) |
| 248,4 (2) | Rosszindulatú daganatok | 243,3(2) |
| 38,4 (3) | Pneumónia | 20,9 (7) |
| 32,9 (4) | Sérülések, mérgezések | 50,3 (3) |
| 30,9(5) | Egyéb légzőszervi megbetegedések | |
| 21,2 (6) | Diabetes mellitus | |
| 21,1 (7) | Bronchitis, krónikus nem specifikus, emphysema, asthma | 22,1 (6) |
| 20,5 (8) | Mentalis elváltozások | |
| 19,2 (9) | Egyéb emésztőszervi betegségek | 16,3 (9) |
| 18,7(10) | Egyéb idegrendszeri és érzékszervi betegségek | |
| Krónikus májbetegségek és cirrhosis | 23,5 (5) | |
| Öngyilkosság, önsértés | 20,1 (8) | |
| Senilitás | 16,1 (10) | |
| Egyéb, nem meghatározott kórokok | 25,0 (4) |
1.táblázat
Az egyes
sérüléstípusok,
mérgezések halálozási
aránya 100 000 főre az EU15-ök és az
újonnan csatlakozott országok esetén a
WHO legutolsó közölt adatbázisa
alapján3
| A
sérülés típusa
|
EU-15 | Új tagországok (Cyprus kivtelével) | ||||
|
nő |
férfi |
együtt |
nő |
férfi |
együtt | |
|
Motoros jármű balesetek |
5,4 |
16,3 |
10,7 |
5,8 |
20,1 |
12,7 |
|
Egyéb közlekedési balesetek |
0,4 |
1,4 |
0,9 |
1,9 |
8,3 |
5,0 |
|
Véletlen mérgezések |
0,8 |
2,0 |
1,4 |
1,8 |
7,9 |
4,8 |
|
Esések |
12,9 |
9,3 |
11,1 |
15,0 |
14,3 |
14,7 |
|
Tűzesetek |
0,6 |
0,9 |
0,7 |
0,9 |
2,5 |
1,7 |
|
Vízbefulladás |
0,4 |
1,4 |
0,9 |
1,2 |
5,1 |
3,0 |
|
Öngyilkosság |
5,9 |
17,2 |
11,4 |
7,7 |
33,3 |
20,1 |
|
Gyilkosság, erőszak |
0,6 |
1,4 |
1,6 |
1,6 |
4,4 |
3,0 |
|
Összesen (nem összegszerűen!) |
34,5 |
62,1 |
48,0 |
42,4 |
117,2 |
78,5 |
A táblázatból megállapítható, hogy nincs egyetlen mutató sem, amely kedvezőbb az új tagországokban, az EU-15-nél. A férfiak halálozási aránya összességében majdnem kétszerese az új tagországokban. A közlekedési balesetek és esések miatti halálozás mellett kiemelkedően rossz a férfiak öngyilkossági mutatója az EU-15-höz képest.
A sérülések, mérgezések, az azokból eredő halálozás a magyar társadalmat is sújtja, illetve az egészségügyet is nagymértékben megterheli. A teljes lakosságra vonatkoztatott halálozási ranglistán 2000. évben a 4. helyen állt.
3.
táblázat Vezető
halálokok Magyarországon 2000.
évben
|
Sorszám |
Halálok megnevezése |
Mortalitás 100 000 főre vetítve |
|
1. |
Szív- és érrendszeri megbetegedések |
687,0 |
|
2. |
Rosszindulatú daganatok |
332,0 |
|
3. |
Krónikus májbetegségek és cirrhosis |
67,5 |
|
4. |
Sérülések, mérgezések |
58,6 |
|
5. |
Bronchitis, krónikus és nem meghatározott, epmhysema és asthma |
37,2 |
|
6. |
Öngyilkosság és önsértés |
32,6 |
|
7. |
Diabetes mellitus |
22,7 |
|
8. |
Egyéb emésztőszervi betegségek |
19,6 |
|
9. |
Egyéb idegrendszeri és érzékszervi betegségek |
14,3 |
|
10. |
Pneumonia |
9,6 |
|
Összesen |
|
1352,6 |
1.Mortalitás
A legutóbbi rendelkezésre álló adatok alapján 2002-ben a külső okokra visszavezethető halálozás a 3. a rangsorban a keringési rendszer (67 578 fő) és a rosszindulatú daganatok(32 950 fő) után, amennyiben az abszolút halálozási adatokat nézzük. (1. ábra)
A 9309 külső okok miatt elhunyt közül 3031 az öngyilkossági eset; azonban ezeket számításon kívül hagyva is az 5. helyen állnak a balesetek a haláloki listán. A balesetek közül legnagyobb súllyal az esések szerepelnek (3109 eset), amellyel a balesetek közötti ragsorban az első helyen állnak. A halálos közlekedési balesetek száma 1608 volt 2002-ben.
Korcsoportok szerint vizsgálva a halálozási adatokat látható, hogy a fiatalabb korosztályokban a15-24 évesek között a balesetek miatti halálozás a halálokok belső struktúrájában a 65%-ot is eléri, de a 25-34 éveseknél is meghaladja az 50%-ot.(2. ábra)
A legutóbbi rendelkezésre álló adatok alapján 2002-ben a külső okokra visszavezethető halálozás a 3. a rangsorban a keringési rendszer (67 578 fő) és a rosszindulatú daganatok(32 950 fő) után, amennyiben az abszolút halálozási adatokat nézzük. (1. ábra)
A 9309 külső okok miatt elhunyt közül 3031 az öngyilkossági eset; azonban ezeket számításon kívül hagyva is az 5. helyen állnak a balesetek a haláloki listán. A balesetek közül legnagyobb súllyal az esések szerepelnek (3109 eset), amellyel a balesetek közötti ragsorban az első helyen állnak. A halálos közlekedési balesetek száma 1608 volt 2002-ben.
Korcsoportok szerint vizsgálva a halálozási adatokat látható, hogy a fiatalabb korosztályokban a15-24 évesek között a balesetek miatti halálozás a halálokok belső struktúrájában a 65%-ot is eléri, de a 25-34 éveseknél is meghaladja az 50%-ot.(2. ábra)
Amennyiben a halálos baleseteket korcsoportos bontásban elemezzük, és a sérülés típusát vesszük alapul a törés, zúzódás kiemelkedően a leggyakoribb halálok (5002 fő), ezen belül is az alsó végtag törése illetve a fej és nyak sérülése miatti halálozás fordul elő legnagyobb számban. Ez utóbbiak aránya különösen az idős korban nagyon magas. (3.ábra)
2.
Morbiditás
A halálozási mutatókon túl a morbiditási adatok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, mekkora a jelentősége egy-egy betegségcsoportnak a lakosság egészsége és az egészségügy szempontjából. Rendkívül fontos lenne, hogy a nem halálos kimenetelű balesetekről is pontos információval rendelkezzünk. Napjainkban speciális, a balesetekre vonatkozó adatgyűjtés nincs az egészségügyben Magyarországon.(Egyéb szervezetek általi adatgyűjtésről, azok felhasználhatóságáról a későbbiekben említést teszünk.) Sokat elmondanak azonban egy-egy betegségcsoport súlyáról a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás adatai. Ezeket összefoglalva A Népegészségügyi jelentés [7] Morbiditás fejezetében tették közzé (4. táblázat), mely szerint a sérülések és mérgezések a 6. helyet foglalják el a morbiditási listán. A nyilvánosságra hozott adatok alapján látható az is, hogy a férfiak körében a kórházi ápoltak tekintetében a balesetek fiatal korban kiemelkedő helyet foglalnak el: egészen a 35-44 éve korosztályig bezárólag 1. illetve 2. helyen állnak ranglistán.
Nők esetén kissé árnyaltabb a kép: a fiataloknál 2-3 helyen állnak a sérülések a kórházba kerülés okozóiként, azonban a kor előrehaladtával – a 75 éves kor feletti a nőknél–, ismét 2. helyre kerül a külső okok miatti kórházi ápolás.
A halálozási mutatókon túl a morbiditási adatok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, mekkora a jelentősége egy-egy betegségcsoportnak a lakosság egészsége és az egészségügy szempontjából. Rendkívül fontos lenne, hogy a nem halálos kimenetelű balesetekről is pontos információval rendelkezzünk. Napjainkban speciális, a balesetekre vonatkozó adatgyűjtés nincs az egészségügyben Magyarországon.(Egyéb szervezetek általi adatgyűjtésről, azok felhasználhatóságáról a későbbiekben említést teszünk.) Sokat elmondanak azonban egy-egy betegségcsoport súlyáról a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás adatai. Ezeket összefoglalva A Népegészségügyi jelentés [7] Morbiditás fejezetében tették közzé (4. táblázat), mely szerint a sérülések és mérgezések a 6. helyet foglalják el a morbiditási listán. A nyilvánosságra hozott adatok alapján látható az is, hogy a férfiak körében a kórházi ápoltak tekintetében a balesetek fiatal korban kiemelkedő helyet foglalnak el: egészen a 35-44 éve korosztályig bezárólag 1. illetve 2. helyen állnak ranglistán.
Nők esetén kissé árnyaltabb a kép: a fiataloknál 2-3 helyen állnak a sérülések a kórházba kerülés okozóiként, azonban a kor előrehaladtával – a 75 éves kor feletti a nőknél–, ismét 2. helyre kerül a külső okok miatti kórházi ápolás.
4.
táblázat A
betegségek prevalencia arányszáma (10
000 lakosra) Magyarországon, 2002.
|
Betegségcsoport |
Prevalencia 10 000 főre |
|
1. Keringési rendszer betegségei |
3 923,4 |
|
2. Légzőrendszer betegségei |
1 370,5 |
|
3. Emésztőrendszer betegségei |
1 263,3 |
|
4. Mentális viselkedési zavarok |
1 155,8 |
|
5. A csont és izomrendszer és kötőszövet betegségei |
1 116,1 |
|
6. Sérülések, mérgezések és külső okok |
1 016,2 |
|
7. Daganatok |
566,1 |
|
8. Endokrin, táplálkozási és anyagcserezavarok |
395,8 |
|
Forrás: Népegészségügyi jelentés 2004 - Szakértői változat. 4 fejezet. 6 táblázat |
|
Sérülések, mérgezések az OLEF 2003
Az OLEF2003 (Országos Lakossági Egészség Felmérés) 2003. október 30. és december 19. között zajlott le. A felmérésben 447 településről 5072 megkérdezettel sikerült felvenni a kérdőívet (72%-os arány a tervezett 7000 főhöz képest.). A mintát a 18. évnél idősebb, magyar állampolgárságú, nem intézményben élő személyek alkották.
A balesettel kapcsoltban következő kérdések szerepeltek:
12. Az elmúlt 12 hónapban hányszor volt olyan sérülése vagy mérgezése, amely orvosi ellátást igényelt?
13. Milyen tevékenység közben történt a LEGSÚLOYOSABB sérülése vagy mérgezése az elmúlt 12 hónapban?
1
– Közlekedés közben
2 – Sportolás közben
3 – Munkavégzés közben
4 – Házi – vagy ház körüli munkaközben (táblázatokban: háztartásban)
5 – Egyéb tevékenység közben, éspedig……………………………
2 – Sportolás közben
3 – Munkavégzés közben
4 – Házi – vagy ház körüli munkaközben (táblázatokban: háztartásban)
5 – Egyéb tevékenység közben, éspedig……………………………
Az adott válaszok alapján az alábbiakban összegezhető az egyes baleset-típusok becsült száma illetve aránya az ország felnőtt lakossága körében, nemenkénti bontásban vizsgálva:
5.táblázat
A
balesetek főbb csoportjai, azok becsült országos
száma az OLEF20003 alapján
| Tevékenység |
Férfi |
nő |
Férfi |
Nő |
Összesen |
|
% |
Fő |
|
|||
|
1. Házi- és ház körüli munka |
3,47 |
3,35 |
132 650 |
145239 |
277 889 |
|
2. Munkavégzés |
2,83 |
1,00 |
123 414 |
43 571 |
166 985 |
|
3. Közlekedés |
1,71 |
1,99 |
65 456 |
86 486 |
151 942 |
|
4. Sport |
1,69 |
0,68 |
63 319 |
29 723 |
93 042 |
|
5. Nem azonosított |
|
|
15 918 |
32 747 |
48 665 |
|
Összes |
|
|
400 757 |
337 766 |
738 523 |
Az orvosi ellátást igénylő balesetet4 a felnőtt lakosság 9,1%-a szenvedett el az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. (A férfiak körében az arány 10,5%, nők körében 7,8%.)
Az OLEF vizsgálat jelentősége, hogy becslést ad olyan balesetek gyakoriságára, melyek egyáltalán nem szerepelnek statisztikai adatgyűjtésekben – pl. a háztartási balesetek, sportolással kapcsolatos balesetek.
További érdeme a vizsgálatnak, hogy felhívja a figyelmet a balesetekkel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtések problémáira. A munkabalesetek száma például az OMMF-hez bejelentett adatok alapján 23-27 000 között változik. Az OLEF2003-ban ennek a hatszorosát mérték, amin akkor is el kell gondolkodni, ha figyelembe vesszük, hogy az OLEF-ben feltett kérdés szélesebb kört érint: nemcsak a munkavállalókat, de a teljes felnőtt lakosságot, továbbá a három nap munkahelyi mulasztást el nem érő balesetek is szerepelnek az adatokban.
Hasonló kérdést vetnek fel a közlekedési balesetekkel kapcsolatos adatok is, hiszen a rendőrséghez mindössze 20-25 000 baleset adatai érkeznek be évente, az OLEF-ben számított 150 000 töredéke.
Mindkét esetben – a munka-balesetnél és közlekedési baleseteknél is – további vizsgálat szükséges az eltérés felderítésére, hogy annak alapján a megfelelő megelőzési stratégiát el lehessen készíteni.
A vizsgálatból néhány összefüggés is megállapítható, melyek a közeljövőben is hasznosíthatók a prevenció területén:
Az általunk vizsgált három korcsoport (18-34 évesek, 35-64 évesek, 65 évesek és idősebbek) közül a 18-34 évesek esélye a legnagyobb arra, hogy balesetet szenvedjenek. Hozzájuk képest a másik két korosztályé kisebb: a 35- 64 éveseké 0,71-szer, tehát (70%-a) a 65 éves és idősebbek pedig 0,54-szer, a fele.
A háztatásban bekövetkezett balesetek aránya a legmagasabb férfiak és nők körében is. Az előzőeknél átlagosan 33,1%, az utóbbiaknál 43,2% az összes sérülésen belül. A háztartási balesetek aránya a 65 év feletti korosztályban mindkét nemben közel 60%. (Ezt külön kiemelendőnek tartjuk, mert ez a baleseti kategória elkerüli a megelőzéssel foglalkozó szervek figyelmét, súlya viszont jelentős.)
A közlekedési balesetek a lakótelepülések közül a kisvárosokban – az 5000-nél nagyobb 10000 lélekszámot nem meghaladó települési kategóriában – szignifikánsan alacsonyabbak, mint a legkisebb településeken. Az arány jelentős, az esély – ami itt valóban pozitív értelmet hordoz – 1/5-öd.
Az életmódi tényezők közül az alkoholnak kimutatható hatása van a balesetek alakulására. A nagyivók és az absztinensek közötti eltérés 1,85-szörös az előzőek „javára”, ha az összes balesete nézzük. Külön-külön vizsgálva az egyes baleseti fajtákat az tapasztalható, hogy a nagyivók esélye a háztartási balesetre is kimutathatóan magasabb 2,06-szor.
A mentális problémák közül a szorongásnak kimutathatóan negatív hatása van a sérülésekre. Annak esélye, hogy balesetet szenvedjenek el 50%-kal nagyobb (EH= 1,51) azokhoz a felnőttekhez képest, akik jobb problémamegoldó képességgel rendelkeznek.
A fizikai funkcionalitás jelentős csökkenése5 kihatással van a balesetek összességének alakulására, közel kétszeres mértékben. Amennyiben csak a háztartási baleseteket elemezzük, az arány kevéssel 2 fölött van.
A munkabalesetek száma azok körében a legnagyobb, akik bevallásuk szerint teljes mértékben fizikailag megterhelő munkát végeznek. Az arány kiugró: négyszeres azokhoz képest, akiknek egyáltalán nem a hagyományos értelemben vett „nehéz munkát” végeznek.
A gyógyszerek közül több a mellékhatásával növelheti a balesetek létrejöttét. Ezzel a vizsgálattal annyit sikerült kimutatni, hogy a gyógyszert fogyasztók körében a baleset bekövetkeztének esélye – az összes baleset összevont elemzése során – 1,51, tehát másfélszeres, míg a közlekedési balesetek körében 2,4-szeres.
Sérülékeny korcsoportok – gyermekek
A teljes gyermeklakosságra vonatkozóan pontos adataink nincsenek, csak egy-egy célzott felmérés adataiból tudunk eredményeket közölni.
Csecsemők és kisdedek balesetei
A 0-18 éves korosztályon belül az első életév, de a 0-3 éves, majd a 4-6 éves korosztály, mint láttuk, kiemelkedően érintett a balesetek miatti halálozás tekintetében. A balesetek gyakoriságára vonatkozóan egyelőre egész országra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, ezért 2004-ben 211 védőnő bevonásával felmérést végeztünk. Nagyon hasznos adatokat nyertünk az egészen kicsi gyermekekre vonatkozóan. Havi – negyedéve bontásban is látható volt, melyik életszakaszban leggyakoribb a leesés, forrázás, égési sérülés. Az adatok a http://www.balesetmegeloz.atw.hu honlapon részletesen is láthatók. A próbafelmérés eredményét felhasználva kidolgozásra került egy jelentési rendszer, melyet a védőnők a családlátogatásokon tapasztaltak alapján fognak kitölteni. Az adatgyűjtés csak része a munkának, melyet hatékonyan össze lehet kapcsolni konkrét helyzetben tanácsadással, mely közvetlenül szolgálja a baleset-megelőzést.
A felmérés alapján, de az égésközpontok adatai alapján különösen kiemelendőek a gyermekkori égési sérülések, melyek száma évek óta konstans 1400–ra tehető. Ellátásuk nagyon magas költséggel jár, maradandó sebeket hagynak testen és lélekben.
Nem hagyhatók figyelmen kívül a gyermekkori mérgezések sem, melyek száma kisgyermekkorban jelentős, több százra tehető a kórházak jelentése alapján, melyek az Országos Kémiai Biztonsági Intézetben kerülnek összegzésre évente [12].
Gyermekek baleseti gyakorisága
a HBSC6 alapján[8]
Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” című nemzetközi kutatásban. Kollaborációban. folyó kutatás legutóbbi felmérése 2001/2002-ben zajlott. A vizsgálatban több, mint 162000, 11, 13 és 15 éves fiatal vett részt, 35 országból. A kutatás célja, hogy feltárja a fiatalok egészsége és életkörülményei közötti összefüggéseket, és a jól-létüket befolyásoló tényezőket. Az egészség- és rizikó magatartás, valami a közérzet, jól-lét jelentős területeit (táplálkozás, mozgás, dohányzás, alkoholfogyasztás, bántalmazás, szociális kapcsolatok stb.) felölelő, országosan reprezentatív adatokat gyűjtő, önkitöltős kérdőív a balesetekkel kapcsolatos kérdést is tartalmazott.
A HBSC kérdőívben az alábbi balesetre vonatkozó kérdést tettük fel a 11, 13 és 15-17 éves tanulóknak.
„Sok fiatal sérül meg vagy éri őt baleset pl. utcán, otthon vagy sportolás, illetve verekedés közben. A sérülések közé tartozik a mérgezés vagy az égés is. (Nem sérülések a betegségek, pl. nátha vagy az influenza). Az alábbi kérdés olyan sérülésre vonatkozik, amelyeket az elmúlt 12 hónapban szereztél.
Az elmúlt 12 hónapban hányszor sérültél meg annyira, hogy orvosnak vagy nővérnek kellett ellátnia? A lehetséges válaszkategóriák: „Nem sérültem meg az elmúlt 12 hónapban”;”1-szer”; „2-szer”; „3-szor”; „4-szer vagy többször sérültem meg”.
Nemzetközi összehasonlításban vizsgáltuk a balesetek gyakoriságának sorrendjét az egyes országokban, nemek szerinti bontásban. A kategóriák kijelölésénél alkalmazkodtunk a nemzetközi kutatási jelentésben használt kategória határokhoz. Ennek megfelelően, ebben a tekintetben az elmúlt évben két, vagy több alkalommal balesetet szenvedett tanulók arányát vizsgáltuk. A magyar adatok elemzésével vizsgáltuk, hogy milyen tényezők befolyásolják jelentős mértékben a balesetek gyakoriságának alakulását. Itt három csoportra osztottuk a gyermekeket. Az első csoport egyszer sem sérült meg az elmúlt évben, a második csoport két-három alkalommal sérült meg, a harmadik pedig háromnál több alkalommal.
Eredmények
Balesetek prevalenciájának nemzetközi összehasonlítása
Az összes nemzetközi adatot tekintve a 11-15 évesek több mint 40%-a szenvedett orvosi ellátást igénylő sérülést legalább egyszer az elmúlt 12 hónap alatt.
Magyarországon a fiataloknak átlagosan mintegy harmada szenvedett sérülést az elmúlt 1 év folyamán.
6.
táblázat Magyarországon az
elmúlt 12 hónapban egyszer vagy
többször sérültek
aránya, korosztályonként
|
|
11 évesek |
13 évesek |
15 évesek |
| LÁNYOK |
30,4% |
28,9% |
25,3% |
| FIÚK |
35,9% |
42,1% |
38,4% |
7. táblázat
Magyarországon az elmúlt 12 hónapban
legalább kétszer vagy többször
sérültek aránya
|
|
11 évesek |
13 évesek |
15 évesek |
| LÁNYOK |
33,6% |
29,2% |
29,8% |
| FIÚK |
43,8% |
42,1% |
47,2% |
Az összes korosztály tekintetében a fiúk körében gyakrabban fordul elő gyakori sérülés.
8.
táblázat
Baleseti gyakoriság nemenkénti
bontásban
|
|
FIÚK |
LÁNYOK |
|
Egyszer sem sérült |
41,6% |
58,4% |
|
1x vagy 2x sérült |
51,4% |
48,6% |
|
3x vagy többször |
68,8% |
31,2% |
A balesetek
gyakorisága
eltérőnek mutatkozott a különböző
iskolatípusokban. A 3 vagy annál
többször sérültek
aránya szakmunkásképzőben
és 8 osztályos gimnáziumban
szignifikánsan magasabb, 6 osztályos
gimnáziumban pedig alacsonyabb.
9.
táblázat
Baleseti gyakoriság iskolatípusonkénti
bontásban
|
|
Általános iskola |
6. osztályos gimnázium |
8. osztályos gimnázium |
4. osztályos gimnázium |
Szakmunkás-képző |
|
Egyáltalán nem sérült |
66,1% |
66,1% |
66,0% |
70,3% |
67,3% |
|
1x, 2x sérült |
28,6% |
30,6% |
27,4% |
24,7% |
25,6% |
|
3 vagy annál többször sérült |
5,3% |
3,3% |
6,6% |
5,0% |
7,1% |
|
Összesen |
100% |
100% |
100% |
100% |
100% |
Ugyancsak a HBSC vizsgálat egy előző, 1997. évre vonatkozó elemzéséből kiolvasható, hogy mely helyszíneken, illetve milyen tevékenység közben fordultak elő leggyakrabban balesetek [9].
A 10. táblázatban közölt adatokból azt láthatjuk, hogy hol szenvedtek sérülést a gyermekek leggyakrabban. A háztartás vezető helyen áll mindkét nemben – függetlenül attól, hogy a felmérés már mozgékony, a szabadidejét gyakran a házon kívül töltő korosztályt érintette
10.
táblázat A baleset helyszíne
A
baleset-megelőzés
egészségügyi
stratégiája
11. táblázat Végzett tevékenység a baleset bekövetkeztekor
Az
Oktatási Minisztériumnak külön
adatgyűjtési rendszere van a
nevelési-oktatási
intézményekben bekövetkezett
balesetekről. 2004-ben kiadták az 1993-2001.
közötti balesetek összefoglaló
elemzését, mely hasznos
információkat szolgáltat minden
érdekeltnek [10].|
Fiú |
lány |
összes |
||||
|
|
N |
% |
N |
% |
N |
% |
|
Otthon vagy mások otthonában |
348 | 23.9 | 317 | 30.7 | 665 | 26.7 |
|
Iskolában |
267 |
18.4 |
254 |
24.6 |
521 |
20.9 |
|
Sportlétesítményben |
258 |
17.7 |
121 |
11.7 |
379 |
15.2 |
|
Utcán/úton |
336 |
23.1 |
164 |
15.9 |
500 |
20.1 |
|
Egyéb helyen |
245 |
16.9 |
178 |
17.1 |
423 |
17.0 |
|
Összesen |
1454 |
100.0 |
1034 |
100.0 |
2488 |
100.0 |
A 11.
táblázat
képet ad arról, milyen
tevékenység közben érte
leggyakrabban baleset a gyermekeket.
11. táblázat Végzett tevékenység a baleset bekövetkeztekor
|
|
fiú |
lány |
összes |
|||
|
|
N |
% |
N |
% |
N |
% |
| Kerékpározás |
335 |
23.1 |
137 |
13.4 |
472 |
19.1 |
|
korcsolya, görkörcsolya, gördeszka |
71 |
4.9 |
69 |
6.8 |
140 |
5.7 |
|
edzés, sport, játék |
409 |
28.2 |
276 |
27.0 |
685 |
27.7 |
|
utazás autóval vagy más járművel |
63 |
4.3 |
19 |
1.9 |
82 |
3.3 |
|
Séta, futás (nem sport jelleggel |
136 |
9.4 |
170 |
16.6 |
306 |
12.4 |
|
Verekedés |
80 |
5.5 |
16 |
1.6 |
96 |
3.9 |
|
Egyéb |
358 |
24.7 |
335 |
32.8 |
693 |
28 |
|
Összesen |
1452 |
100.0 |
1022 |
100.0 |
2474 |
100.0 |
Sérülékeny korcsoport – időskorúak (65 évesek és idősebbek)
Nemzetközi összehasonlításban a magyar időskorú lakosság sérülésből, mérgezésből eredő halálozási mutatói sok tekintetben elriasztóak [13].
Az EU-25 országai között a 65 év feletti lakosság együtt, de a magyar férfiak és nők külön- külön is a legrosszabb öngyilkossági mutatóval rendelkeznek. (53,1/100 000 fő férfiakra és nőkre együttesen. Az EU átlagosan 20,7/100 000 Fő, a legjobb mutatókkal a görögök rendelkeznek: 5,2/100 000 Fő – amely a magyar mutatók tizede!)
Kiemelésre érdemes az esésből eredő időskorú halálozás az EU25 országain belül: A legjobb mutatóval a spanyolok rendelkeznek (13,3/100 000 Fő), az EU átlag 49,4/100 000 Fő, míg a magyar idősek 164,5/100 000 fős aránnyal az utolsó helyen állnak.
Az erőszak miatti és a közúti balesetek miatti halálozási mutatók alapján a 65 éves és idősebb lakosság a középmezőnyben helyezkedik el. Nem kiemelkedő a vízbefúlás és a tűz miatti halálesetek aránya sem.
A haláloki listán a 2002. évre vonatkozóan az esések első helyen szerepelnek. (Második az öngyilkosság, harmadik a közlekedési balesetek.)
Az idősebb korcsoportokat külön vizsgálva látható, hogy arányuk az esések miatti halálozásban jelentős. Különösen igaz ez a nőkre vonatkozóan.
12.
táblázat
Balesetszerű esés (W00-W19)
következtében meghaltak száma nemek
és korcsoportok szerint
13. táblázat A 65 éves és idősebb lakosság esésből adódó halálozási aránya férfiak és nők
esetén
14. táblázat A combnyaktörések alakulása korcsoportos és nemenként bontásban
2002. Magyarország
15. táblázat Combcsonttörések korcsoportos és nemenkénti bontásban 2002. Magyarország
1. Magyarországon évente kb. 1 millió embert , a lakosság 10%-át ér egészségügyi ellátást is igénylő baleset.
2. A balesetek közötti rangsor, a helyszínt és a cselekvést, amely közben történt figyelembe véve, az alábbi:
|
Év |
Férfi |
Nő |
Összesen |
||
|
0–64 |
65–X |
0–64 |
65–X |
||
|
2001 |
454 |
884 |
93 |
1 656 |
3 087 |
|
2002 |
494 |
898 |
100 |
1 682 |
3 174 |
|
2003 |
482 |
902 |
113 |
1 619 |
3 116 |
Még
szemléletesebbe az idősebb korosztály
érintettsége, ha azt is kimutatjuk,
hány %-a esik az összes esésből
adódó halálozásnak a 65
év feletti korosztályra nemenként (13.
táblázat).
13. táblázat A 65 éves és idősebb lakosság esésből adódó halálozási aránya férfiak és nők
esetén
|
Év |
65-X éves aránya |
|
|
férfiak |
Nők |
|
|
2001 |
66% |
95% |
|
2002 |
65% |
94% |
|
2003 |
65% |
93% |
Az
esésből
adódó törések, amellett, hogy
jelentős szerepet játszanak a
halálozásban, óriási
költséget jelentenek az
egészségügyi
ellátásban is. Megelőzésük a
lakosság elöregedése miatt is
égetően fontos.
14. táblázat A combnyaktörések alakulása korcsoportos és nemenként bontásban
2002. Magyarország
|
korcsoport
|
A cobmnyaktörések száma 100000 főre korcsoportonként Mindkét nem |
Férfiak 100 000 főre |
Nők 100 000 főre |
|
0-14 |
1,92 |
1,8 |
2,1 |
|
15-24 |
2,64 |
3,8 |
1,4 |
|
25-44 |
4,5 |
6,6 |
2,4 |
|
45-64 |
43,21 |
44,6 |
42 |
|
65-74 |
175,08 |
127,3 |
206,7 |
|
75-X |
613,46 |
420,8 |
707,4 |
|
Összesen |
67,46 |
42,2 |
90,4 |
15. táblázat Combcsonttörések korcsoportos és nemenkénti bontásban 2002. Magyarország
| Korcsoportok | Combcsonttörések 100 000 főre, mindkét nemben | Férfiak 100000 főre | Nők 100000 főre |
|
0-14 |
20,6 |
27,1 |
13,8 |
|
15-24 |
23,1 |
34,5 |
11,2 |
|
25-44 |
27,14 |
43,1 |
11 |
|
45-64 |
74,35 |
99 |
52,9 |
|
65-74 |
240,94 |
222,1 |
253,4 |
|
75-X |
884,37 |
573,4 |
1036 |
|
Összesen |
110,78 |
89,9 |
129,7 |
1. Magyarországon évente kb. 1 millió embert , a lakosság 10%-át ér egészségügyi ellátást is igénylő baleset.
2. A balesetek közötti rangsor, a helyszínt és a cselekvést, amely közben történt figyelembe véve, az alábbi:
1. Háztartási
balesetek
2. Munkavégzéssel kapcsolatos balesetek
3. Közlekedési balesetek
4. Sportbalesetek
5. Egyéb – többségében szabadidős tevékenység közben bekövetkezett balesetek
2. Munkavégzéssel kapcsolatos balesetek
3. Közlekedési balesetek
4. Sportbalesetek
5. Egyéb – többségében szabadidős tevékenység közben bekövetkezett balesetek
3.
A
teljes magyar lakosság
sérülések,
mérgezések miatti
halálozási aránya (58,6 /100 000 fő)
lényegesen rosszabb, mint az EU-15
országoké (32,9 /100 000 fő).
4. A teljes magyar lakosság sérülések, mérgezések miatti halandóság kedvezőtlenebb, mint az újonnan csatlakozott országoké (ez utóbbiak: 50,8/100 000 fő).
5. A gyermekkori halálozáson belül a balesetek miatti halálozás vezet az EU-15 és EU-25-höz hasonlóan Magyarországon is az 1-24 éves korosztályban.
6. A nem halálos gyermekkori baleseteken belül kiemelendők testi-lelki súlyuk miatt az égési sérülések.
7. A fiatal felnőttek halálozási mutatói közül 34 éves korig a balesetek vezető helyen állnak.
8. A magyar időskorúak – 65 éves és idősebbek – esés miatti halálozásai aránya az EU-25-ök között a legrosszabb: 164,5/100 000 fő. (EU-25 átlaga: 49,4/100 000 fő, a legjobb Spanyolország: 13,3/100 000, melyhez képest a magyar több, mint tízszeres!
Bár a rendelkezésre álló adatok is kiemelik a balesetek népegészségügyi jelentőségét, súlyát a balesetek monitorozása további fejlesztést igényel. Közhelynek tűnik, de új jogszabályok megalkotása, illetve a jelenleg érvényben lévők következetes betartása is eredményhez vezethet. (A következetes hatósági eljárás, pl. munkahelyeken bizonyítottan jó hatásfokkal csökkenti a baleseteket.) Fokozni kell a lakossági tájékoztatást, különösen a háztartási balesetek esetén – ahol ez a legjobban járható út. Az iskoláskorú gyermekek egészségtudatos magatartását a rizikó-becslés terén fejleszteni lehet – és szükséges is, ha skandináv országokhoz, vagy a szomszédos Ausztriához hasonlóan jó eredményeket szeretnénk elérni a baleset-megelőzésben.
Jelen körülmények között a baleset-megelőzésnek nincsen konkrét háttérintézménye.
Leggyorsabban akkor tudnánk eredményt elérni, ha a baleset-megelőzést a népegészségügyi Programba integrálnánk. A baleset-megelőzési munka sokrétűsége lehetővé teszi azt, hogy különböző szinteken és területeken akár azonnal beindulhasson a munka.
Ehhez a tárcán belül és tárcák közötti összehangolt tevékenységre van szükség.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a helyeket a Népegészségügyi Programon belül, ahova a baleset-megelőzés természetes módon beleilleszthető.
Látható, hogy több munka már kezdetét vette a stratégia kidolgozása során. Ezek folytatása különösen kívánatos. Némely közülük kisebb költséggel is eredményes lehet.
Mások nagyobb ráfordítást igényelnek, illetve az egészségpolitika elkötelezettségét feltételezik.
Megítélésünk szerint – és több ország tapasztalata alapján – a balesetek nagy része hatékonyan megelőzhető.
Amennyiben a fejlett EU tagországokéhoz hasonló eredményt tudnának felmutatni Európa többi országai is, a balesetek nagyon jelentősen csökkenthetők lennének – a közlekedési balesetek, pl. 50%-kal.
A meglévő Népegészségügyi Program, a 46/2003.(IV.16.) OGY határozat, egyes fejezetei alkalmasak vagy alkalmasakká tehetők a baleset-megelőzéssel kapcsolatban felsoroltak befogadására az alábbiak szerint:
IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében
1.The Injury Chartbook, WHO, Geneva, 2002.
2.A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása. Tizedik revízió. I. kötet. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1995
3.Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 89.§ (1)
4.Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 89.§ (3)
5.Magyar Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2003
6.Burden of fatal injuries in the Europen Union+. Report of the Task Force on Burden of Injuries, Working Party on Injuries and Accidents, Athens, June, 2005.
7.Dr. Hoffer Gábor: Morbiditás.pp.:19-28. In: Népegészségügyi jelentés 2004. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2004.
8.Várnai Dóra: Iskoláskorúak baleseti gyakoriságára vonatkozó eredmények az
„Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)” c. kutatás adatai szerint. Kézirat
9.Dr. Páll Gabriella : Iskoláskorúak baleseti gyakoriságára vonatkozó eredmények az „Iskoláskorúak gyermekek egészségmagatartása (HBSC) c. kutatás 1997. évi adatai szerint. Kézirat
10.Szűcs G., Dornai T., Gergely Gy., Pálfi F.: Balesetek a nevelési-oktatási intézményekben és a gyakorlati képzés során, Nemzeti Szakképesítési Intézet, Budapest, 2004.
11.www.eum.hu Egészségpolitika/ Környezet és egészség /Gyermekkori balesetek
12.Rakovszky Miklósné, Bordás Imre, Tompa Anna: A magyarországi 2002-es évi mérgezési esetek értékelése. Egészségtudomány, 48, 56-62, 2004.
13.EUNESE – Injury mortality among elderly in the EU-25. Working paper.
1 Az adatok az 1990-es évek végéről származnak. Országonként változó: 1996-2000-ig bezáróan.
2 Az 1-10-ig rangsort az EU15-ök alapján állítottuk fel elsőször. Az összehasonlítás során derült ki, hogy az újonnan csatlakozott országoknál nem csak a sorrend, de a betegségek sem egyeznek meg az előzőekkel.
3 Az 1990-es évek vége, 2001-ig bezáróan, országonként változó.
4 A továbbiakban használjuk az „összes balesetet” kifejezést, melyben minden sérülések és mérgezés benne van a helyszíntől függetlenül; illetve amennyiben indokolt, külön említjük a háztartási, a munka és a közlekedési baleseteket.
5 Ide soroljuk többek között a mozgás korlátozottságát, a megromlott látást, a halláscsökkenést, inkontinenciát, önellátási nehézséget
6 HBSC: Health Behaviour of School Children
4. A teljes magyar lakosság sérülések, mérgezések miatti halandóság kedvezőtlenebb, mint az újonnan csatlakozott országoké (ez utóbbiak: 50,8/100 000 fő).
5. A gyermekkori halálozáson belül a balesetek miatti halálozás vezet az EU-15 és EU-25-höz hasonlóan Magyarországon is az 1-24 éves korosztályban.
6. A nem halálos gyermekkori baleseteken belül kiemelendők testi-lelki súlyuk miatt az égési sérülések.
7. A fiatal felnőttek halálozási mutatói közül 34 éves korig a balesetek vezető helyen állnak.
8. A magyar időskorúak – 65 éves és idősebbek – esés miatti halálozásai aránya az EU-25-ök között a legrosszabb: 164,5/100 000 fő. (EU-25 átlaga: 49,4/100 000 fő, a legjobb Spanyolország: 13,3/100 000, melyhez képest a magyar több, mint tízszeres!
Javaslatok
Bár a rendelkezésre álló adatok is kiemelik a balesetek népegészségügyi jelentőségét, súlyát a balesetek monitorozása további fejlesztést igényel. Közhelynek tűnik, de új jogszabályok megalkotása, illetve a jelenleg érvényben lévők következetes betartása is eredményhez vezethet. (A következetes hatósági eljárás, pl. munkahelyeken bizonyítottan jó hatásfokkal csökkenti a baleseteket.) Fokozni kell a lakossági tájékoztatást, különösen a háztartási balesetek esetén – ahol ez a legjobban járható út. Az iskoláskorú gyermekek egészségtudatos magatartását a rizikó-becslés terén fejleszteni lehet – és szükséges is, ha skandináv országokhoz, vagy a szomszédos Ausztriához hasonlóan jó eredményeket szeretnénk elérni a baleset-megelőzésben.
1.Magyarországon
10 éve országosan használjuk a
BNO10-et, ebben rendkívüli lehetőségek
rejlenek. Erre az OEP adatbázisa lehetőséget
biztosít: megfelelő módszerekkel a
személyiségi jogokat nem sértő
adatbázis generálható belőle,
melyből válaszok adhatók a
következő kérdésekre: a baleseti
ellátást igénybevevők neme, kora, a
beavatkozás típusa, az
ellátás költsége (direkt,
indirekt). Meghatározhatók
továbbá a földrajzi
(regionális, kistérségi
különbségek) is, amelyek nem csak
prevenciós, hanem ellátási
szempontból is fontosak. A környezeti adatok helyes
kitöltése esetén ez az
adatbázis lehetőséget teremt arra, is, hogy
választ kapjunk a „környezeti
okokra”, arra: hol, milyen okból
jött létre a baleset
(sérülés,
mérgezés). Tehát röviden
mindarra, ami az EU szerint elvárás. Ehhez
szigorúan meg kell követelni, hogy az
egészségügyi
intézmények az ellátás
során valósághűen
töltsék ki a kérdéses
adatokat.
2.Meg kell
határozni a balesetek okozta
hosszútávú hatásokat is,
többek között a DALY-t.
3.Amennyiben a
BNO10
alapú rendszert nem tudjuk rövid távon
alkalmassá tenni az EU
adatszolgáltatás számára
(ld. 1. pont), szükségessé
válik referencia kórházakban (min 5
hely) az IDB (Injury Data Base) bevezetése, mely igen nagy
többletmunkával jár, és az
előzőhöz képest lényegesen pontatlanabb
adatokat produkál. (Az EU-15 országból
8-ban próbálták ki,
különböző eredménnyel.)
4.A
halálozási adatokból
számítható a Potenciálisan
Elveszített Életévek száma
– az OKK-OKI képes erre a feladatra –,
azonban elég nagy többlet-munkát
igényel; melyhez biztosítani kell a
Népegészségügyi Program
keretében a megfelelő személyi és
tárgyi feltételeket.
5.Meg kell
határozni a balesetből adódó
közvetlen kiadásokat.
6.Meg kell
becsülni a balesetekből adódó
közvetett egészségügyi
és szociális kiadások
terhét.
7.Különösen
fontos a kisgyermekkori balesetek nyomon követése,
megelőzése. Erre egyik legmegfelelőbb szervezet a
védőnői hálózat.
8.A HBSC
balesetekre
vonatkozó fejezetének
bővítése, a hazai helyzethez való
adaptálása kívánatos.
9.Az intézményi körülmények között élő gyermekek biztonságát a közegészségügyi felügyelet szigorításával növelni lehet. Erre a feladatra az OKK-OKI, illetve az ÁNTSZ területi munkatársai a legilletékesebbek.
10.A játszótereket, sportpályák biztonságossá kell tenni, az EU követelményeinek megfelelően. Az ellenőrző szervet meg kell határozni, és meg kell nevezni azokat, akik a folyamatos biztonságért felelősek.
11.Növelni kell a szülők nevelők tájékoztatását a gyermekek potenciális balesetveszélyeiről.
12.Az oktatási intézményekben az egészséges életmódra nevelésnek egyik alapeleme kell hogy legyen a biztonságra-nevelés, a saját és mások életének, egészségének tiszteletben tartása. Különösen fontos ez rizikó-kedvelő tinédzserek körében.
13.Fokozott hangsúlyt kell helyezni a dolgozók munkahelyi egészség-védelmére, beleértve a baleset-megelőzés minden eszközét is.
14.A közlekedésbiztonságot az egészségügynek is támogatni kell a saját eszközeivel. Fontos az alkohol-stratégia mielőbbi bevezetése. A közlekedési balesetek megelőzésében sokat tehetnek a civil mozgalmak, pl. az Egészséges Városok, Magyar Vöröskereszt, stb., különösen az ún. sérülékeny csoportok, gyermeke és idősek érdekében.
15.Az időskorúak baleset-megelőzését mind az intézményben élő, mind a saját háztartásban élők körében elő kell segíteni. Meg kell teremteni, és el kell terjeszteni széles körben a baleset-mentes környezet kultúráját. Az idős emberek számára külön mozgás-programot célszerű indítani, mely bizonyítottan az esések megelőzését szolgálja. (Pl. tai-chi, amelynek ugyan Magyarországon szerény múltja van, azonban a nemzetközi adatok szerint bizonyítottan hatékony az időskori esések megelőzésben.) Az időskori esések megelőzése más programokkal – pl. osteoporosis, időskori depresszió megelőzése, kezelése, stb. – folytathatók hatékonyan.
A
baleset-megelőzés összehangolt,
hosszútávú
tevékenységet igényel
tárcán belül, és
más tárcákkal,
intézményekkel való
együttműködésben. Új
módszerek bevonás a szükséges
az eddig hagyományosan művelt területeken
– munkahely, közlekedés – a
nagyobb hatékonyság elérése
érdekében, és teljesen új
megközelítés azokon a
területeken, ahol eddig nem volt aktív
prevenciós munka.9.Az intézményi körülmények között élő gyermekek biztonságát a közegészségügyi felügyelet szigorításával növelni lehet. Erre a feladatra az OKK-OKI, illetve az ÁNTSZ területi munkatársai a legilletékesebbek.
10.A játszótereket, sportpályák biztonságossá kell tenni, az EU követelményeinek megfelelően. Az ellenőrző szervet meg kell határozni, és meg kell nevezni azokat, akik a folyamatos biztonságért felelősek.
11.Növelni kell a szülők nevelők tájékoztatását a gyermekek potenciális balesetveszélyeiről.
12.Az oktatási intézményekben az egészséges életmódra nevelésnek egyik alapeleme kell hogy legyen a biztonságra-nevelés, a saját és mások életének, egészségének tiszteletben tartása. Különösen fontos ez rizikó-kedvelő tinédzserek körében.
13.Fokozott hangsúlyt kell helyezni a dolgozók munkahelyi egészség-védelmére, beleértve a baleset-megelőzés minden eszközét is.
14.A közlekedésbiztonságot az egészségügynek is támogatni kell a saját eszközeivel. Fontos az alkohol-stratégia mielőbbi bevezetése. A közlekedési balesetek megelőzésében sokat tehetnek a civil mozgalmak, pl. az Egészséges Városok, Magyar Vöröskereszt, stb., különösen az ún. sérülékeny csoportok, gyermeke és idősek érdekében.
15.Az időskorúak baleset-megelőzését mind az intézményben élő, mind a saját háztartásban élők körében elő kell segíteni. Meg kell teremteni, és el kell terjeszteni széles körben a baleset-mentes környezet kultúráját. Az idős emberek számára külön mozgás-programot célszerű indítani, mely bizonyítottan az esések megelőzését szolgálja. (Pl. tai-chi, amelynek ugyan Magyarországon szerény múltja van, azonban a nemzetközi adatok szerint bizonyítottan hatékony az időskori esések megelőzésben.) Az időskori esések megelőzése más programokkal – pl. osteoporosis, időskori depresszió megelőzése, kezelése, stb. – folytathatók hatékonyan.
Jelen körülmények között a baleset-megelőzésnek nincsen konkrét háttérintézménye.
Leggyorsabban akkor tudnánk eredményt elérni, ha a baleset-megelőzést a népegészségügyi Programba integrálnánk. A baleset-megelőzési munka sokrétűsége lehetővé teszi azt, hogy különböző szinteken és területeken akár azonnal beindulhasson a munka.
Ehhez a tárcán belül és tárcák közötti összehangolt tevékenységre van szükség.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a helyeket a Népegészségügyi Programon belül, ahova a baleset-megelőzés természetes módon beleilleszthető.
Látható, hogy több munka már kezdetét vette a stratégia kidolgozása során. Ezek folytatása különösen kívánatos. Némely közülük kisebb költséggel is eredményes lehet.
Mások nagyobb ráfordítást igényelnek, illetve az egészségpolitika elkötelezettségét feltételezik.
Megítélésünk szerint – és több ország tapasztalata alapján – a balesetek nagy része hatékonyan megelőzhető.
Amennyiben a fejlett EU tagországokéhoz hasonló eredményt tudnának felmutatni Európa többi országai is, a balesetek nagyon jelentősen csökkenthetők lennének – a közlekedési balesetek, pl. 50%-kal.
A meglévő Népegészségügyi Program, a 46/2003.(IV.16.) OGY határozat, egyes fejezetei alkalmasak vagy alkalmasakká tehetők a baleset-megelőzéssel kapcsolatban felsoroltak befogadására az alábbiak szerint:
I.Egészséget
támogató társadalmi környezet
Egészséges
ifjúság c. alfejezet:
Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein c. alfejezet:
A
védőnői munka
kiszélesítése, fejlesztése
– külön figyelemmel a
baleset-megelőzésre.
Tanár és egészségügyi felsőfokú képzésben alkalmazható egészségfejlesztési tananyag
kidolgozása – kibővítés a baleset-megelőzéssel.
Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása c. kutatás kiszélesítése a balesetekkel
kapcsolatos rizikómagatartás vizsgálatával.
…ki kell dolgozni, meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek az iskolákat
(óvodákat) biztonságossá, és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színtereivé teszik.
Idősek
egészségi állapotának
javítása c. alfejezetTanár és egészségügyi felsőfokú képzésben alkalmazható egészségfejlesztési tananyag
kidolgozása – kibővítés a baleset-megelőzéssel.
Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása c. kutatás kiszélesítése a balesetekkel
kapcsolatos rizikómagatartás vizsgálatával.
…ki kell dolgozni, meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek az iskolákat
(óvodákat) biztonságossá, és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színtereivé teszik.
Az
egész fejez céljával
összhangban van a
baleset-megelőzés.
Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein c. alfejezet:
A
magyarországi iskolarendszer a tanulók
egészségvédelme mellett a
pedagógusok,
valamint a tanulók családtagjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését is segítse.
A magyarországi munkahelyek a kötelező munkaegészségügyi intézkedéseken
túlmenően a dolgozók egészségfejlesztésére is helyezzenek kiemelkedő hangsúlyt.
Az … felsőfokú képzésben oktassák az egészséges életmódra nevelés és
egészségmegőrzés ismeretanyagát.
valamint a tanulók családtagjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését is segítse.
A magyarországi munkahelyek a kötelező munkaegészségügyi intézkedéseken
túlmenően a dolgozók egészségfejlesztésére is helyezzenek kiemelkedő hangsúlyt.
Az … felsőfokú képzésben oktassák az egészséges életmódra nevelés és
egészségmegőrzés ismeretanyagát.
II.
Az egészséges életmód
programjai, az emberi egészség
kockázati tényezőinek
c fejezeten belül:
c fejezeten belül:
Az alkohol
és
drogmegelőzés teljes egészében
szolgálja a baleset-megelőzés
céljait is
Az egészséges táplálkozáson belül a gomba és egyéb növényi mérgezések
megelőzése – fokozott hangsúly a gomba – és egyéb növényi
mérgezések megelőzésére.
Aktív testmozgás – erősíti a csontrendszert, és hosszútávon pozitív hatással
lehet a törések alakulására.
céljait is
Az egészséges táplálkozáson belül a gomba és egyéb növényi mérgezések
megelőzése – fokozott hangsúly a gomba – és egyéb növényi
mérgezések megelőzésére.
Aktív testmozgás – erősíti a csontrendszert, és hosszútávon pozitív hatással
lehet a törések alakulására.
Közegészségügyi
és járványügyi
biztonság
A munkahelyi
egészségkárosodások
megelőzésének fontos része a
baleset-megelőzés.
A veszélyes vegyi anyagok okozta egészség-károsító hatások
megelőzése, az ún. kémiai biztonság megerősítése a mérgezések megelőzésére is szolgál.
Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram
CEHAPE – a gyermekbaleseteket kiemelt prioritásként kezeli.
baleset-megelőzés.
A veszélyes vegyi anyagok okozta egészség-károsító hatások
megelőzése, az ún. kémiai biztonság megerősítése a mérgezések megelőzésére is szolgál.
Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram
CEHAPE – a gyermekbaleseteket kiemelt prioritásként kezeli.
III.
Az elkerülhető halálozások,
megbetegedések, fogyatékosság
megelőzése
Cerebrovascularis
betegségek
megelőzése hatással van az időskori
esések csökkenésére
Mozgásszervi betegségek csökkentése csökkenti a korlátozottságot,
fokozza a biztonságot.
Lelki egészség megerősítése – többek között a depresszió kezelése
hatással van balesetek sérülések – és az önsértések alakulására.
A pedagógusok és a segítő foglalkozásúak lelki egészségvédelemmel
összefüggő szemléletének és tudásának fejlesztése a diákok lelki egészségének megőrzésére is kihatással van.) Az önismeret a közlekedés-biztonságban nagy szerepet játszik – az agresszív vezetés a közúti balesetek nagy részénél felismerhető.)
esések csökkenésére
Mozgásszervi betegségek csökkentése csökkenti a korlátozottságot,
fokozza a biztonságot.
Lelki egészség megerősítése – többek között a depresszió kezelése
hatással van balesetek sérülések – és az önsértések alakulására.
A pedagógusok és a segítő foglalkozásúak lelki egészségvédelemmel
összefüggő szemléletének és tudásának fejlesztése a diákok lelki egészségének megőrzésére is kihatással van.) Az önismeret a közlekedés-biztonságban nagy szerepet játszik – az agresszív vezetés a közúti balesetek nagy részénél felismerhető.)
IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében
Ellátás-fejlesztés – azon
belül a sürgősségi
ellátás fejlesztése pozitív
hatással lesz a baleset miatti halálozás alakulására
Monitorozás- informatika. A lakosság egészségi állapotának
nyomonkövetése.
hatással lesz a baleset miatti halálozás alakulására
Monitorozás- informatika. A lakosság egészségi állapotának
nyomonkövetése.
1.The Injury Chartbook, WHO, Geneva, 2002.
2.A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása. Tizedik revízió. I. kötet. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1995
3.Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 89.§ (1)
4.Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 89.§ (3)
5.Magyar Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2003
6.Burden of fatal injuries in the Europen Union+. Report of the Task Force on Burden of Injuries, Working Party on Injuries and Accidents, Athens, June, 2005.
7.Dr. Hoffer Gábor: Morbiditás.pp.:19-28. In: Népegészségügyi jelentés 2004. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2004.
8.Várnai Dóra: Iskoláskorúak baleseti gyakoriságára vonatkozó eredmények az
„Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)” c. kutatás adatai szerint. Kézirat
9.Dr. Páll Gabriella : Iskoláskorúak baleseti gyakoriságára vonatkozó eredmények az „Iskoláskorúak gyermekek egészségmagatartása (HBSC) c. kutatás 1997. évi adatai szerint. Kézirat
10.Szűcs G., Dornai T., Gergely Gy., Pálfi F.: Balesetek a nevelési-oktatási intézményekben és a gyakorlati képzés során, Nemzeti Szakképesítési Intézet, Budapest, 2004.
11.www.eum.hu Egészségpolitika/ Környezet és egészség /Gyermekkori balesetek
12.Rakovszky Miklósné, Bordás Imre, Tompa Anna: A magyarországi 2002-es évi mérgezési esetek értékelése. Egészségtudomány, 48, 56-62, 2004.
13.EUNESE – Injury mortality among elderly in the EU-25. Working paper.
1 Az adatok az 1990-es évek végéről származnak. Országonként változó: 1996-2000-ig bezáróan.
2 Az 1-10-ig rangsort az EU15-ök alapján állítottuk fel elsőször. Az összehasonlítás során derült ki, hogy az újonnan csatlakozott országoknál nem csak a sorrend, de a betegségek sem egyeznek meg az előzőekkel.
3 Az 1990-es évek vége, 2001-ig bezáróan, országonként változó.
4 A továbbiakban használjuk az „összes balesetet” kifejezést, melyben minden sérülések és mérgezés benne van a helyszíntől függetlenül; illetve amennyiben indokolt, külön említjük a háztartási, a munka és a közlekedési baleseteket.
5 Ide soroljuk többek között a mozgás korlátozottságát, a megromlott látást, a halláscsökkenést, inkontinenciát, önellátási nehézséget
6 HBSC: Health Behaviour of School Children