Csolnoki környéki bányászat története
Csolnok környéki
bányászat
1781-1795.
Rückschuss fivérek négy bányát nyitnak a csolnoki
határban.
1795-1870.
Különböző társaságok művelik Csolnok
területét.
1795-
1812-1838.
Weissenberger Gáspár és Társai bérlik a Vallásalap
szénjogát.
1812-1853.
között épített miklósbereki bányák többsége Annavölgy vagy Tokod felé szállít.
Az annavölgyi-csolnoki bányászat ebben az időszakban egy egységnek
tekintendő.
1815. Működik a
Péter Pál táró, a Franciska akna és egy
légakna.
1815-1840.
között épült az Antónia lejtakna, a Teréz táró, Alajos akna, a Henrik
szállítóakna és két légakna.
1838-1857.
Miesbach Alajos szerzi meg a Vallásalap bérletét és lemélyíti a Gusztáv
aknát, 3 újabb lejtaknát és egy gőzgéppel felszerelt
gépaknát.
1849.
Palatinus-akna és a Mária-Dorottya táró
összekötése.
1857. Miesbach
bányáit Dracche Henrik veszi át.
1868-
1868-tól a
Miklós-bereki aknából és
1878-tól a
Vilmos aknából, illetve
1890-től a Samu
táróból, míg,
1898. július
2-án a szénjog az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. birtokába kerül. Ez kezdi
1905. április 1-én az Auguszta-akna mélyítését. 1898-
Auguszta
akna
1905. április
1-én megkezdik a 240 m-es Auguszta-akna mélyítését. A 43 m-es szinten beton
gátszékbe vasajtót építettek.
1906-tól két
évig elővájásból termeltek, mert nem volt sem tömedékanyag, sem áthúzó
szellőztetés.
1907. január
24-én elkészül az Auguszta-akna-dorogi kötélpálya (1924. február 4-ig üzemelt).
Lyukasztottak az annavölgyi bányarészre, megteremtették az áthúzó szellőztetést.
1907-
1907-1908.
Felépül az Auguszta-kolónia.
1908. december.
Az első iszaptömedékelési kísérlet
(lösszel).
1909. május 2.
2,5 m3/p vízbetörés. 2 m-es gyalult gerendákból épített gáttal igyekeztek
elzárni, sikertelenül. A mező 3 hétig víz alatt állt.
1910. Teréz
akna telepítése (III-as akna). Auguszta akna szivattyútelepét 8 m3/p kapacitásra
bővítik.
1912.
Lemélyítik az I. légaknát.
Októberben megkezdik a dorogi alagút (Reinuann-táró)
építését.
1916.
Steinriegel mező csolnoki területe a tavaszi hóolvadás következtében
beiszapolódik.
1919. Auguszta
lejtakna telepítése.
1921. március
Augusztusban víztelenítik a XV-ös ereszkét. (A cementálást
1928-ban végzik el.)
1923. Megoldják
az Auguszta-aknai homoktömedékelést (Reimann-aknáról), megindul a
frontművelés.
1924. február
4. Auguszta lejtaknát bekapcsolják az
alagútba, a kötélpályát leállítják.
1927. Megépül
az Auguszta lejtaknai szivattyúkamra (fakockával
biztosítva).
Június
11-én Teréz-aknát (III-as akna) bekötik a dorogi alagútba. Szeptember 20-án
Auguszta-akna elfullad (43,2 m3/p). A víz az annavölgyi műveleteket is
elárasztja. Október 17-én megkezdik a cementálást,
majd
1928. március
6-án a víztelenítést, ami június 10-én
fejeződik be. A termelést Teréz-aknára koncentrálták. Auguszta-aknát tovább
mélyítik a 34-es szintre és megnyitják az Auguszta ereszkei mezőt és (- 20 m-es
szinten) összekapcsolják Auguszta
lejtaknával.
II-es
akna
1923-ban
lemélyítik H. függőaknát és
1924-ben
termelésbe léptetik.
1931-ben ide
helyezik át az üzemvezetőséget, de az üzem változatlanul Auguszta-akna néven
működik. Újranyitják „D"-mezőt (IV—V-ös harántok
telepítése).
1929-32 között
lemélyítik a II. lejtaknát S az
„A"-ereszkét.
1932. Az
1928-ban feltárt II-es mezőben (II-es
lejtaknától D-re) megkezdik a visszafejtést. 1934-ben megkezdik
Auguszta-akna pillérének és
a IV-es
légakna bentmaradt fekütelepeinek Lefejtését
(frontfejtéssel).
1935-ben
külszínre lyukasztják a Krempf-gurítót (VI—VII. harántok
között).
1935-re az
Alagút feletti paleocén mezőrészek
kimerültek.
1936
februárjában a II-es mező fejtését befejezik. A mezőt dőlésmenti frontfejtéssel
művelték, a Henrik-hegyről iszapolva. Az V-ös és VI-os ereszkéket fakockával
biztosítják, iszapoló fúrólyukat mélyítenek, a külszínről kihajtják a
„Csolnoki ereszkét", az V—VI-os harántok között iszapoló szivattyúkamrát
építenek triász mészkőben. Novemberben megkezdik a Miklós-bereki terület
feltárását (XI-es lejtakna,
1937.
Megtörtént a triász mészkőben a víznívó felett hajtott alagút és az annavölgyi
Pálinkástáró összelyukasztása.
1938.
Megnyitják a VI—VII-es harántot.
1941. Lefejtik
Teréz-akna S a Teréz lejtakna pillérét, „U"-mezőben a — 7 és a +34-es
szintek között fejtenek. Teréz-aknát betömik. Június 1-én az Oligocén I—II. és a
Paleocén. XI-es mezőt X-es aknához
csatolják.
1943.
Megnyitják a VIII-as harántot.
1944. Az üzem
területe 3 hónapig hadszíntér volt. 1945. március 28-án kezdik a munkát. II-es
függőakna robbanóanyagoktól való megtisztítása négy áldozatot követelt. A
termelést az alagútszinti pillérekben indították
meg.
1946. Kihajtják
a IX-es harántot.
1950. Megkezdik
a „csolnoki mező" (K-i mező) feltárását.
1953. augusztus
20-án a csolnoki mező 6 m3/p vízbetöréssel elfulladt. A cementálás csak
részben sikerült, a 47-es szintre felengedett víz 0,8 m3/p-ben állandósult,
melyre ivóvízállomást létesítettek. Elkezdik az oligocén „falupillér"
lefejtését (1956-ig tartott). Az alagúti szállítás egyszerűsítése és a II-es
aknai alagútpillér felszabadítására megkezdik az „Új alagút" kihajtását.
(Koncentrációs alagút.)
1955. július
—1957. március, az új alagút kihajtása (
1958. Megkezdik
az U-mező újranyitását. A II-es függőakna +30-as szintjén az U-ereszke alatt
megközelítőleg Ny-i irányú irányvágatot telepítenek a fekütelep
feltárására. Az I-es lejtaknában a fekü- és főtelepi pillérek fejtésébe
kezdenek, behatolva a felhagyott Teréz-akna fekütelepi pillérébe is. A
harántokban folytatják a fő- és fekütelepi pillérek
kutatását.
1959. Az I-es
lejtősakna már lefejtett pillérében kutatást kezdenek. Megnyitják a „Szalontai
bányát" a Homokvasút II-es aknai ürítőhídjánál megfúrt oligocén lencse
lefejtésére. A harántokban (VI, VII, VIII és IX-es harán-tok) öreg műveletek
közötti, „böngésző" művelést folytatnak. Az I-es lejtaknai pillérek fejtése
folyamán előkészítik a II-es aknai alagútszárny triászon kiékelődő pillérének
fejtését is. IX-es harántban megkezdik a +68 szinti terület feltárását
Leontina-telepben. Lemélyítik a XVII-es, XVIII-as ereszkét. Az akna É-i és Ny-i
határának kiszögellésében megkezdik a visszafejtést. „Szalontai bánya" oligocén
telepének művelését befejezik
1960. U-mező
+30 szinti irányvágatát összekötik az újranyitott II-es lejtaknával, majd a
lejtakna +42-es és +72 szintjei között kezdik meg a fekütelep
előkészítését. A +30 szinten
Auguszta-akna részben lefejtett pillérben kutatnak. (A fekütelep
vastagsága 1,4-
volt
2200-3000 kcal/kg fűtőértékkel.) Lefejtik a II-es aknai alagútszárny
pillérét.
IX-es
harántban a +65 szinti Móricz-telepet kutatják meg és azt a
Paula-teleppel
együtt
készítik elő fejtésre. Mindkét telep
igen
zavart. A IX-es harántot (és az alagutat) szellőztető sátort 700 m3/p
teljesítményűre cserélik. Az intenzívebb szellőztetés miatt számos esetben
szennyezte a mező levegőjét a határ közelében művelő I-es aknai öregségekből
származó CO-szivárgás. Lámpakamrát és önmentőkészülék-tárolót építenek 400
dolgozó részére.
1961. U mező +30 szintjén az Auguszta-aknai pillér kutatását
rendkívül rossz kőzetviszonyok között folytatták - igen csekély eredménnyel. A
II lejtakna +76-os szintjéről új szállítóereszkét mélyítenek a +30 szintre és
megkezdik az irányvágat D-i oldalán feltárt terület teljes visszafejtését.
Megkezdik az új (II/A) ereszkétől Ny-ra fekvő, a koncentrációs alagút pillérével
lezárt terület kutatását is. A +52-es és a +75-ös szinten nyitják meg a
fekütelepet. VI-os harántban az É-i határ menti +102 szint és az V-ös haránti (
+ 22-es szinti) területekre koncentrálják termelésüket, főként a Móricz-telepi
pillérekben. A fekütelepet pedig az ún. Fekü-ereszkével nyitják meg. A
fekü-ereszke célja a mező ÉK-i területének megkutatása az Új-alagút pillérével
és az I-es aknai határral zárt mezőrészben. IX-es harántban a +65 szint alatti,
már részben az I-es aknai bányatelken fekvő Leontina-telep feltárását a
XIX-es ereszkével végezték el (a +49-es szintig). E feltárást sürgette az I-es
aknai öregségekből átszivárgó szénmonoxid mennyiségének növekedése, aminek
következtében a +65 szinten feltárt és fejtésre előkészített területet
be kellett iszapolniuk. Mintegy
II.
függőleges akna fölé új, 1000 m3/p teljesítményű, reverzálható ventillátort
szereltek és depressziós házat építettek. IX-es és X-es harántok közötti
alagútszakaszt - szállítás közben - három vágány beépítésére alkalmas
méretre bővítették (triász mészkőben). A munka időtartama 56 munkanap
(VIII. 23—X. 27-ig). November 6-án kezdték meg a Steinriegel haránt
kihajtását (VI-os haránttól indulva DNy-i irányban). Az év végéig 136 fm triász
vágat készült el.
1962. Az U-mező
+30 szintjén elérik a koncentrációs alagút pillérét, megkezdik a
visszafejtést. A VI-os ereszkei bányamezőben folytatják a Fekü-ereszke
mélyítését. A IX-es harántban a +54-es szinten (részben az üzemhatáron kívül)
megkezdik a Leontina-telep visszafejtését. Elkészült a Steinriegel haránt,
megkezdték a sikló kihajtását. Márciusban üzembe állítják a II-es függőaknai új
1000 m3/p teljesítményű ventillátort.
1963. július 1-én az üzem szervezetileg egyesül I-es aknával,
létrejön a Csolnoki bányaüzem. U-mezőben a +25 szinten (fekütelepben)
elérik az Auguszta-akna pillérét. Augusztus 7-én a Steinriegeli vágattal a
külszínre lyukasztanak. Megkezdik a mezőbeli kutatást (+177 szinten).
A VI-os haránti
Fekü-ereszkével leérnek a +60-as szintre, megteremtik a légösszeköttetést,
megkezdik a terület előkészítését és fejtését. IX-es harántban visszafejtik
a +65 szint alatti területet és ezzel megkezdődik a visszavonulás.
Szeptember 17-én U-mezőben sújtóléglobbanás történt (egy könnyebb balesettel). A
mezőt I. osztályba sorolták.
1964. U-mezőben a +30 szint Ny-i szárnyán a fekütelepet fejtik.
Steinriegel: a +157, +185 szintek között fejtenek, iszapolási problémák
nehezítik e ma gas szintek művelését. A nagymértékű és hirtelen tavaszi
hóolvadás elárasztással fenyegeti a mezőt, a munkákat a veszély megszűntéig
szüneteltetik. VI-os harántban a Fekü-ereszke +56 szintjén az alagút pillére
mentén fejtenek. IX-es harántban a művelés a X-es ereszke pillérének
visszafejtésére szűkült (Leontina- és Móricz-telep). Megkezdték az alagút felett
felhagyott régi pillérek újbóli átkutatását is.
1966 májusában megtörtént a IX-es haránti IV-es mélyereszke
felhagyása. A II. félévben a Csolnoki bányaüzem megszűnt, területét a Borókási
bányaüzemhez csatolták. U-mezőben a művelés a x--25 és a +36 szintek közötti
fekütelepben folyt. A mezőt május 31-én felhagyták.
Az akna épületeit a
Sárisápi Mg. Termelő Szövetkezet vette át és ott ipari segédüzemet létesített.
VI-os harántban a Fekü-ereszke a +60 és +49 szintjei között a kétpados
Leontina-telepben, IX-es harántban az alagútszint felett talált Leontina-telepi
pillérekben fejtettek.
1968. decemberben VI-os haránti fővágatok pilléreit
lefejtik és év végére ezt a bányamezőt is tervszerűen felhagyják (X-es akna).
II-es akna területén a művelés 1973-ig szünetel.
1973-ban a II-es függőakna és a bekötővágat oligocén telepi
pillérét a Borókási bányaüzem nyitja meg (XII-es akna elfulladása után). Az
1,2-
1974. január
1975. január. A megnyitott terület további fejtését Ebszőnybánya
veszi át. Az alagút 4000. m-énél (a borókási alagút elágazásánál) triász
mészkőből kiindulva a +165 és a +171 szinteken fekütelepi feltárást
végeznek.
1976. január 15-én a sárisápi XIX-es aknát viz árasztotta el. Az
üzem II-es akna bányahatárdbelül, az alagútról kutató vágathajtást ke:.: a
többszörösen „átfésült" lefejtett területeket Az alagút 4000. m-énél a +150
szintre felvetett fekütelepet nyitják meg. A II-es lejtaknából a +142-es és
a +134 szinten indítanak ÉNY-i irányú kutató vágatpárt. Az V-ös harántból a
+144 szinten kutatnak. szintén öregségek között.
1977. Az alagút II-es lejtakna és az új alagút közötti
szakaszán a +118 és a +147 szintek között a régi műveletek során benthagyott
Leontina és a fekütelepi pillérek felkutatását és fejtését végezték.
I-es
(Reimann)-akna
1915. októberben megkezdik a Reimann-altáró (dorogi alagút) és
Reimann-akna (I-es akna` mélyítését.
1917. május. Az alagút lyukaszt (
1918. április 2. Az alagúti szállítás megindul. Dorogon 500
vagon/nap kapacitású (vasból készült) osztályozót építenek.
1917-1920. Lemélyítik az I-es, III-as lejtaknákat és a Fasiklót,
megnyitják a „B"-, az „F"-és a „H"-mezőt.
1921-ig a Henrik-hegyen termelt homokkal (zúzott homokkővel)
iszapoltak, amely számos gátszakadást okozott.
1923. március. Megindul a sátorkői homokvasút (580 mm-es
nyomtávon) és a Henrik-hegyi homoksikló. Megnyitják „S"-mezőt és később a
„K"-mezőt is.
1926. „B"-mező kimerül. Augusztus 26. „F"-mező elfullad, de a
vízbetörést.
1928. február 8.—március 31. között sikeresen elcementálják és
augusztus 31-től a mező ismét termel.
1930-ban lemélyítik az V-ös aknát, de a területéhez fűzött
remények nem teljesülnek, 1941-ben betömik. Augusztus 10-én megindul VI-os akna
mélyítése, a ligethegyi, az S-II. és S-III. mezők bekapcsolására.
1932. július 16. 60 m3/p vízbetörés az „S"-mezőben Az akna
termelő mezői víz alá kerültek. A sikeres cementálás után 3,6 m3/p mennyiségű
víz maradt vissza. A víztelenítés után,
1934 végére fejeződött be az újranyitás.
1935-ben az „akna felette nagy vízveszélyessége miatt a
frontfejtési rendszerrel szakítanunk kellett". „D"-mezőt vándorgátas
frontfejtésre készítik elő, a fejtést 1936-ban kezdik.
Szeptember 30-án az
új homokvasút I-es ürítőjét üzembe helyezik.
1937. május 19. „F"-mezőt mintegy 4 m3/p vízzel víz alá engedik
(a sikeres cementálás érdekében), júliusban újranyitják.
1937-ben megkezdik a Schellerhofl akna pillérének
lefejtését.
1938-ban az aknát (az Oligocén mező szellőztetésére)
újranyitják, majd a mező lefejtése után
1941-ben felhagyják.
1940. Auguszta lejtakna víztelenítése és a „D" lejtősaknával
való összelyukasztása.
Az Auguszta
lejtaknai „D"-mező feltárása. 1941-ben
1941. április 1-én felhagyják. A vizet 4 db fúrólyukkal
elcementálják.
1943-ban a lejtaknát újranyitják, de az november 22-én ismét
elfulladt.
1944.
végén I-es akna is
víz alá került (a háborús események következtében).
1945. szeptember 8-án indul újra a széntermelés (fekütelepekben).
Megnyitják az Auguszta-lejtakna, a IV-es akna és a IV-es lejtakna bentmaradt
pilléreit.
1949. január
1954. január 4-én 30 m3/p-re becsült mennyiségű vízbetöréssel a
mező elfulladt. Mindkét vízbetörést elcementálták, de újranyitásra nem
került sor.
1955. július-1957. március. Kihajtják az „új alagutat"
(
1958-ban újranyitják a Gete-mezőt.
A VIII-as ereszke
+98 m-es szintjéről megkutatják a Móricz-telepet. A Zsigmondy-mező
termelésének döntő többségét a VIII-as ereszke 54-es szintjétől D-re a
II-es akna határáig telepített fejtésekből és a Zsigmondy-mélyereszke
„Senki"-vágat közötti területről szállították.
Megkezdték a III-as
lejtaknai terület újranyitását. A +138 szintről indított DK-i irányú
szállító- és légvágat mélyítése a „talbó"-telep megnyitására irányult.
„F"-mezőben folytatták az aknapillér lefejtését. Decemberben gépi
szállítású fejtési koncentrációt hoztak létre 3 db Hidasi-féle
rakodógép üzembeállításával. A mező +36 szinti alapvágatából a feküpad
fejtését végezték. Felkészülnek az „önmentőkészülékek" használatára,
tároló- és kiadóhelyiséget, valamint lámpakamrát építenek.
1962. Az „F"-mezőben megkezdik a „talbó" és a feküpad fejtési
előkészítését (a +30 és a +27 szintek között). A Zsigmondy mélyereszkében a +51
és a +56 szintek közötti Leontina-telep visszafejtését végzik és megkezdik
a mélyereszke pillérének visszafejtését is. A Zsigmondy alagútszárny 4000.
méterénél mélyítik a IX-es ereszkét (az 1910-ben művelt terület benthagyott
pilléreinek feltárására). A III-as mélyereszkei mezőben a +86-os szinten érték
el a művelésre alkalmas „talbó" telep határát. A vetőlépcsőkre és a
Schallerhoffi akna pillérére telepített előfúrások további művelhető
szénvagyont nem mutattak, megkezdték a visszafejtést. Elkezdik III/a ereszke
mélyítését és a III-as mélyereszke hosszabbítását. Február 13-án a III-as
mezőben sújtólégrobbanás történt (1 halálos és egy súlyos sérült), a mezőt
I. sújtóléges osztályba sorolják, áttérnek a CEAG lámpák használatára.
Május 8-án az F-mező 33 szinti siklójában a sújtólég belobbant. Ezt a mezőt is
I. sújtóléges osztályba sorolják. Új ivóvíz-ereszkét mélyítenek a +108-as szinti
triász kavernára.
1963. július 1. I-es és II-es akna Csolnoki bánya-üzem néven,
I-es aknai telephellyel egyesül.
Az „F"-mező +73
szinti főtelepi műveletei befejeződtek, a +33 és a +36 szinteken folytatják
a fekütelepek visszafejtését és megkezdik az aknapillér fejtési előkészítését. A
III. ereszkei mezőben a „talbó"- és fekütelepek le-lefejtését befejezték. Július
13-án a III/A légereszke lyukasztása megtörtént (a +37 szinten) a fekütelep
feltárása a +27 szintig elkészült. A IX-es ereszkei területen behatolnak a
20-as években fejtett, lösszel iszapolt területre (a +110-es szinten). A VIII-as
ereszkében befejezték a Zsigmondymélyereszke pillérének visszafejtését.
Novemberben kezdik meg (az alagút 4500. méterében a „Remény-haránt"
kihajtását. Július 31-én a III-as ereszke +25-ös szintjén 20 m3lp nagyságú
vízbetörés történt, amely néhány óra alatt 300 1/p-re csökkenve
állandósult. Az ereszke a +34 szintig telt fel.
1964. „F"-mezőben a „talbó"-telep és a főtelepi aknapillér
visszafejtését folytatták. (A +36 szinti rakodó felett a függőakna állandó
javításra szorult.) A III-as ereszkében a „talbó" és a fekütelepet,
valamint a még meglevő főtelepi pilléreket fejtették. A Zsigmondy-mező
Remény-haránti területén megkezdték a peremi részek visszafejtését (öregségek
között visszahagyott pillérek főtelepben). A XI-es mezei elágazásnál
megkezdődik a XVII-es aknai menekülővágat hajtása (623 m/év)
1965. április 15. „F"-mező művelése befejeződött, az aknát a
+128-as szintig beiszapolták.
A III-as ereszkei
mezőben a „0"-szinttől a +36 szintig fejtették le az
1971. D-i és K-i irányban folytatják a +55 és a +38 szinti
kutatást, siklópárral a 92-es szintig hatoltak előre és ott a főtelepi
pilléreken kívül a fekütelepet is fejtik.
1972. Visszafejtik a +55 szinti pilléreket és feladják a
XI-es mező alsó szintjét. A +103 és a +112 szinteken kezdenek kutatásokat és
megnyitják a XVII-es aknai menekülő ereszkében talált elvékonyodott
Leontina-telepet is.
1975. I. félévében a mezőt feladják, az anyagokat kiszerelik és
a Zsigmondy alagútszakaszt lezárják.
1930. augusztus 10-én indult az akna mélyítése és másfél évi
szünet után,
1933 októberében fejeződött be.
1935. június 10. Elkészült a VII-es légakna
(
1936. december 25-én 8,5 m3/p-es vízbetörés történt az „S" II.
mező —101-es szintjén.
A folyó vízben
történő cementálás eredménytelen volt, ezért
1938. június 30-ra a vízbetöréssel érintett aknák összekötő
vágatait betongáttal zárták el, a széntermelést az oligocén mezőre
koncentrálták és megnyitják a Felsőligeti paleocén mezőt (1937). Augusztus
1. Zárják a gátakat, megkezdik cementálást.
1942. szeptember 27-én újabb vízbetörés a -113 szinten (4,3
m3/p).
1943. február 3. Az aknát a cementálás sikere érdekében
tervszerűen víz alá engedték.
1944. január l-én megindul a cementálás utáni vízmentesítés, de
május 11-én újra elfullad az akna.
1946. november 30. Ismét megkezdődik a víztelenítés és
1947. február 21-én elérik a —56 m-es szintet, november 9-én
lyukasztanak a VII-es aknai vágattal.
1949. február 5-én a - 62 szinten 47,1 m3/p vízbetöréssel
az akna ismét elfullad, 1949 végén kezdik el a víztelenítést.
1950. március 4-én 42 m3/p vízbetöréssel az akna ismét víz alá
került.
1957. október 12. Megindul az akna víztelenítése és
1958. január 23-án értek le a - 56 szintre.
1959. Előkészítik a régi oligocén alapközle pillérének
lefejtését a - 56-os és a - 45 szinteken. Ugyanerről a vágatpárról mélyfeküben
kezdik meg a Felsőligeti paleocén széntelep feltárását. A VII/a lejtaknai
bányamező +100 szintjének feltárását D-i irányban kezdik meg.
1961-ben már csak a felsőligeti mező paleocén telepében
folytatták a művelést. A K-i szárny - 56 szinti területét visszafejtették.
A III/a ereszkével elérték a - 70 szintet, ahol a feltárás öregségi vizet
csapolt és az eresz-két elárasztotta. Víztelenítés után lejutottak a - 88
szintig, ahol 5 m3/p teljesítményű átemelő szivattyúkamrát építettek. A
területet a - 66-os szinti légvágaton át bekötötték a VII-es aknai IV-es
lejtaknába és megkezdték az előkészített terület lefejtését. A Felsőligeti mező
É-i irányba levetett területét bányabeli fúrásokkal megkutatják és
vágatokkal feltárják. A szellőztetőgép reverzálhatóságát megoldják.
1962-ben kihajtják a - 56 és a - 141 szinteket összekötő Ligeti
ereszkét (1963. március 30-ra készül el).
1963. július 1. VI-os, Tömedék és XXI-es aknákat összevonják;
megalakult a Dorogi bányaüzem, amelynek VI-os akna az egyik mezeje lesz.
Áprilisban megkezdték a Ligeti alsó mező feltárását és lehatolnak a - 164-es
szintig. Megkezdik az É-i határereszke mélyítését és a - 204-es szinten
megteremtik a légösszekötést (1963. augusztus 25.) Ezzel a mező Ny-i szárnyának
feltárása elkészült. K-i irányban is elérték a mezőrész feltételezett
határát a -160 és a - 204 szinteken. Október
1965. Az alsóligeti bányamezőben a - 203 és a -160 szintek
között a szabad területeket lényegében lefejtették. A K-i irányban végzett
kutatás eredménytelen volt, ezért meggyorsítják az É-i mező feltárását és a
- 52-es szintről megindulnak a régi, - 56-os szinti oligocén alapvágat
pillérének feltárására. Decemberben a mező - 203 szinti szállítóvágatát
feladták.
1968. VI-os akna területén fejtési műveleteket kizárólag az
É-i mezőben végeztek a - 95 és a -136 szintek között. A -136 szinti alapvágaton
február 15-én 20-25 m3lp hozamúra becsülhető
vízbetörést kaptak,
a VI-os akna üzemrészt feladták.
IX-es akna
1935. május 27-én kezdik IX-es akna mélyítését a középső eocén
telepek művelésére. Megkezdik (Teréz aknától) az alagút kihajtását is.
1936-ban készült el az akna. A —11 m-es szinten telepben
képezték ki az aknarakodót. Január 1-től az akna önálló üzem lett. Az alagútból
463 m-es lejtősaknát hajtottak és azt december 19-én összelyukasztották az
aknával. 1936-ban jelentkeztek az első úszóhomok betörések.
1939-ben áttérnek az omlasztásos frontfejtéses
művelésmódra.
1940 végéig a szellőztetést XIII. lejtaknához csatlakozva
oldották meg.
1943. december 20. XII-es akna tervszerű elárasztása.
December 30-án a víz álfolyt a Ny-i mezőbe a - 55 szinten. A vizet
emelték.
1944. május 3-án a K-i mezőbe is áttört a víz, 57 m-es szinten
torlasz képződött, amely elzárta a menekülés útját. A bentrekedt 9 bányász
feltehetően gázmérgezésben meghalt.
1951-52 között az aknát (XII-es aknával egyidőben) víztelenítik, a
művelést folytatják.
1960. április 1. IX-es, XII-es, XIV-es aknákat Borókási
bányaüzem néven egyesítik. Júniusban feltárják a K-i mezőt. Acéltámos
kamrafejtés módot vezetnek be. Az 1-es szinti légvágat kihajtásával megtörténik
a két különálló légosztály kialakítása.
1961. május 31. Sújtólégrobbanás (a K-i mező -134 szinti
feltörésben) okoz egy halálos és két súlyos .menetelű balesetet. A XXII/a
ereszkét meghosszabbítják és a „B” ereszkét kikapcsolták a szállításból.
1962. K-i mező peremi részein a II-es telepet fejtik, a - 47
szint környékén pedig a kiékelődött telep esetleges folytatását kutatják. Az
aknamező ÉNy-i szárnyán megkezdték a tárópillér iszaptömedékes fejtését. A
tömedékelés löszös homokkal történt, miközben kísérleteket
végeztek a lösz
vegyszeres kezelésére.
1963. aknamező K-i szárnyán a Borókási és a K-i ereszke
összelyukasztását célzó -165-ös
szinti vágatban
három alkalommal kaptak úszóhomok-betörést. K-i határ mentén előkészítik az
I-es telep fejtését (-133-as szinten). Ny-i területen (ahol csak II. telep van
meg) É-i iráyú, határon kívüli kutatást végeztek a Mogohegyi felvetőig. A II-es
telepet műrevalónak találták.
XII-es aknai
tárópilléreket fejtik (iszapolással).
1964. Összelyukasztják a Borókási és a K-i ereszkét (de a vízdús
homokbefolyás következtében ismét elfulladt a -165 szinten). Megkezdik a D-i
sikló újranyitását és a D-i feltárását.
A D-i mezőben a + 40
és a + 58 szinti kutatások improduktívnak bizonyultak.
1970. IX-es akna a kimerülés időszakába került. Az I-es lejtakna
pillérét fejtették és megkezdték a függőleges akna pillérének fejtésre való
előkészítését. Július 7-én a XII-es aknai vízbetörés következtében az
akna elfulladt. Az elfulladás idején az aknamező 500,7 t/nap széntermelést
képviselt, 1,690 t/m teljesítménnyel és 283,06 Ft/t önköltséggel. Az
üzemrész létszáma 371 fő volt. Összes szénvagyona 481 Et, kitermelhető
szénvagyona 450 Et, 1,3-1,5 közötti rentabilitással. IX-es akna
külszíni létesítményeit felszámolták, az aknát betömték.
XII-es akna
1937. december 6-án kezdték meg XII-es akna mélyítését a
IX—XIV-es aknák alatti alsó eocén-telep művelésére. Az akna
1939-ben érte el a —168 m-es szintet, a —163 szinten
képezték ki az aknarakodót.
1940. április 22-én az alagutat a külszínig meghosszabbítják, az
aknaudvart bekapcsolják az alagútrendszerbe. December 29-én az aknát és az
alagútból indított lejtősaknát összelyukasztották, a XIII-as lejtősaknában pedig
megkezdik az oligocén széntelep művelését. Az eocéntelepet saját homokbányából
(Kecskehegy) iszapolják.
1941-ben kezdik meg XII-es akna mezőbeli feltárását (Ny-i
mező I-es ereszke).
1942-ben már a — 225 m-es szintre is lehatolnak (I-es, II-es
ereszkék).
1943. december 20. Kisebb vízbetöréseket kapnak, amelyek
együttes mennyisége 14 m3/p-re emelkedik. A bánya tervszerű víz alá
engedését rendelik el. (A víz csak a 122,4 m-es szintig emelkedett
fel!)
1951-ben kezdik meg a víztelenítést és
1952. decemberében fejezik be. (Először alkalmaztak
nagyarányú mammutszivattyúzást). Megnyitják a Ny-i mezőt és a K-i szárnyon
lemélyítik a VII-es ereszkét a -223 m-es szintig.
1955. december 10-én a Ny-i mezőt 3 m3/p vízbetörés miatt
feladják. A víz az öreg műveleteken keresztül az alapvágat számtalan helyén
jelentkezett.
1960. április 1-én IX-, XII-, XIV-es aknák összevonásával
megalakul a Borókási bányaüzem. Decemberre a XII-es aknai vízemelés 16,2 m3/p-re
növekszik.
1961. Befejeződnek a IX-es ereszkei műveletek, az alapközle D-i
oldalán fejtenek a főtelepben és a fekütelepben, nagyobbrészt kamrafejtésekkel.
Az alapközle védőpillérét fejtésre készítik elő (az állékonyság fokozása
érdekében). A K-i területen a szintes keresztpászta fejtésről áttérnek a
dőlésmenti rárobbantásos frontfejtési fejtésmódra.
A VII-es ereszke
Ny-i szárnyán a fekütelepet (- 211 sz.-ről) fejtésre készítik elő. Az 1200 m3/p
teljesítményű főszellőztetőt 2200 m3/p teljesítményűre cserélik. A
függőaknai személyszállítást átalakítják (egyidejű beszállást
biztosítanak a két kasosztályba). Megkezdik az akna vízvédelmi
rekonstrukciójának végrehajtását. A GB program keretében megindul XII/a
akna mélyítése, kétoldali energiaellátást biztosítanak a -172 szinten
trafókamrát építenek.
1962-ben kezdődik a VII-es ereszke Ny-i oldalár_ fekütelep
fejtése a - 206-os szint felen. A - 197-es szinti „Keleti koncentráció" területe
kimerült. Lemélyítették a keleti ereszke : (a - 179 szintig) és a területét
bekapcsolják. termelésbe. A GB-program keretében a -163-as és
5-ös szinti
főszivattyú-kamrák vízemelő kapacitását 35 m3/p-re emelik.
1963-ban fejeződött be XII/a akna mélyítése. A VII-es ereszke -
210 szintjén új, 20 m3/p teljesítményű szivattyúkamrát állítanak üzembe. Ennek
fedezetében intenzíven folyik (VII. ereszkéről Ny-ra) a fekütelep fejtése. A II.
körlet (K-i mező) területének fejtését a -184 -
179 szintek között
koncentráltan végzik. Megindítják a módosított K-i határ felé a -172 szinti
feltáró vágatot, de az a várt 10 m-es telepvastagság helyett csak 2 m-es telepet
tár fel, a külszínről mélyített fúrás pedig (Cs 452 triászkúpot mutat ki. A
III-as körletben (D-i mezőrész) a vágatpillérek és a fekütelep lefejtését
végzik.
1965-ben már a XII-XII/a aknákat összekötő vágatot hajtják.
I körletben a -192 szinten folytatják a K-i határon kívüli terület
kutatását és feltárását, a VII-es ereszkétől Ny-ra a fekütelep fejtését. A
II. körletben a -166 szinti K-i irányú kutatást folytatják, III-as körletben a -
153-as szinti pilléreket fejtik. December 13-án bányatűz tört ki a -163
szintet és a XII-es lejtősaknát összekötő gurítóban. A bányát ki kellett
üríteni. 18-an szenvedtek gázmérgezést, akik közül 9 fő 3 napon túl
gyógyult.
134 szintek között
pedig főtelepben folytak. A K-i mezőben a -172 és a - 223 szintek között
műveltek, a fekütelepben frontfejtéssel, a főtelepben keresztpászta
fejtésmóddal. Befejeződött a - 233 szinti szivattyúállomás bővítése (20-r61 30
m3/p teljesítményre) és az 550 V-os energiaellátás 5500 V-ra való
átépítése. A vízemelés 19,5 m3/p-ről 23,8 m3/p-re emelkedett a kisebb
vízfakasztásokból. Elkészült a XII/a akna alagúti bekötővágata és XII-es akna
depressziós házának átépítése.
97%-a 1,5 rentabilitási mutatóval jellemezhető. Az
elvesztett akna 704,3 t/nap termelési kapacitást képviselt 5196 Kcal/kg
fűtőértékkel. Létszáma 648 fő volt (munkás). Összüzemi teljesítménye 1,277
t/mű. Az üzem létszámát a vállalat megmaradó termelő üzemeibe helyezik és
áttérnek a 6+2-es (folyamatos) munkarendre. Elkészítik a rekonstrukciós tervet,
megkezdik a cementáló fúrólyukak mélyítését és felkészülnek a cementálásra.
A Cs-722 sz. fúrás (
Megkezdték a II-es
függőleges akna oligocéntelepi pillérének előkészítését és lefejtését is.
XII-es akna újranyitására hitelfedezet nem állt rendelkezésre, ezért az
üzemet
1974. január 1-vel megszüntették, művelt területeit XIX-es
aknához csatolták. XIX-es akna irányításával fejtik le a Janza-patak
pillérét, a vágatpilléreket és azután a mezőt felhagyták.
XIII-as lejtakna ---
XIV-es akna
1938. Megtelepítik a XIII-as lejtaknát a XII-es akna területén
talált oligocén és középső eocén telepek lefejtésére. Művelését a XII-es aknai
üzemvezetőség irányította.
1940. január 10-én a lejtősaknát úszóhomok árasztotta el.
Április 22. Elkészül az alagúthoz csatlakozó vasút. Az év végéig a szellőztetést
IX-es aknán keresztül biztosították, ezután külön kis légaknát
létesítettek.
1942-ben az 52-es szintről mélyített ereszkével elérik a 3
m-es középső eocéntelepet és ezután az oligocén- és eocéntelep feltárását
párhuzamosan végzik.
1944. végén az akna területe a hadműveleti zónába került, az
áramellátás megszűnt, az alagutat berobbantották, az üzem leállt.
1945. április 20. Megindul az áramszolgáltatás, május
végére a lejtaknát víztelenítik.
Októberben kezdik
meg XIV-es akna mélyítését, a felső szakaszán süllyesztett falazattal.
1951. június 19-én 0,5-2 m3/p hozamú úszóhomok betörés töltötte
meg a — 35-ös szinti vágatokat.
1956 közepén kezdik meg az aknapillér lefejtését. Augusztus 6-án
úszóhomok betörés iszapolta be a - 40 és -
1960-ban végzik XIII-as lejtakna pillérének
visszafejtését.
1961. Megkezdik a II-es ereszke újranyitását, folytatják a
IV-es ereszke kihajtását. (A sárisápi nagyvető pilléreinek előkészítésére.)
1963. Az üzemrész művelési tevékenysége a DK-i határmenti
előkészítésre és egyidejű fejtésre korlátozódott (a IV-es ereszke +67 szint
alatti területe) a formai II-es telepben.
Decemberben a XIV-es
függőaknát a - 20 szinten (fornai homokkőben) összekötik IX-es akna Ny-i
mezejével, és e vágattól É-i irányban kutatóvágatokat telepítenek.
1964. XIV-es akna -20 szintjéről megkezdik a IX-XIV-es aknák
közötti vetőárok szénvagyonának feltárását. A feltárást a vízdús úszóhomok
betörés több ízben akadályozta ugyan, de 1965-ben elérik a - 40 szintet. Itt
ismét elakadnak.
1969. március 31-re befejezik a bánya kiszerelését, a külszíni
létesítményeket lebontják, az aknát betömik.
1970 augusztusában XII-es aknáról újranyitják a XIII-as
lejtaknát a Janza-pataki pillér lefejtésére. E műveletek szorosan a XII-es
akna víztelenítési munkáihoz tartoznak, ezért azokat XII-es akna
műveleteinél tárgyaljuk.