Helytörténet

Csolnok község Budapesttől 40 km-re, Komárom-Esztergom megyében, a Janza patak völgyében, kb. 240m, tengerszint feletti magasságban fekszik és a Keleti-Gerecse, erdőkkel borította hegyei veszik körül. (Kecskehegy, Magoshegy, Nagy-Gete)

A területen előkerült régészeti leletanyagok tükrében látni, hogy már az őskortól „lakott” volt a térség. Első írásos említése 1262-ből ismert Cholnuk falu néven. Igazi fejlődését az 1781-től elkezdődött bányászat indította el.

 

Bányászati múlt

 

A Csolnok-i határban találták meg először 1781-ben a Dorogi szénmedence első telepeit. A több mint 200 éves művelés során az egyik legjelentősebb területévé nőtte ki magát. A helyiek életmódját és hagyományait egyszerre határozta meg a bányászat, a bányamunka, valamint az ide telepített német ajkú bányászok kulturális gyökerei. Legismertebb aknái a következőek: (I- s, II- s, III- s, IV- s, V- s, VI-VII- s, IX- s, XII- s, Auguszta, Reimann akna) Az utolsó csolnoki bánya 1974-ben fejezte be a termelést. Az eltelt 193 év alatt megközelítőleg 38 millió tonna szenet adtak az országnak ezen aknák, ez közel 1/3-a az összes termelésnek. Sajnos egy hosszú és szép időszak végét lehetett már érezni a 2000-es évek elején, közeledett az utolsó Dorog-i   bánya, Lencsehegy bezárása.

Ezt a szomorú helyzetet ismerte fel néhány lelkes helyi önkéntes, akik három szervezet: a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, a Bányász Szakszervezeti Szövetség Dorog és a Csolnoki Bányász Nyugdíjas Szakszervezet, valamint Csolnok Község Önkormányzata segítségével 2001-ben megalapították a Csolnoki Bányász Klub, Bányászati és Ásványgyűjteményt, 2012-től pedig mint Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület folytatják értékőrző tevékenységüket.

A gyűjtemény különösen jelentős, mivel szinte egyedülállóan mutatja be a medence 222- éves bányászatának emlékeit, eszközeit, relikviáit, dokumentumait. Fő céljának tekinti a vele kapcsolatos tárgyi és írásos emlékanyagainak további gyűjtését, a meglévők megőrzését az utókor számára. Ezen anyagok egy része a Lencsehegyi bányaüzemből, a többi pedig önkéntes felajánlásokból (erdész, helyi vállalkozók) illetve magángyűjteményekből került kiállításra. Pótolhatatlan s egyben párját ritkító az ásvány, kőzet, ősmaradvány kiállítás is, mely a Dorogi Szénmedence mintegy 200 millió éves teljes földtani felépítését mutatja be.

Ezzel párhuzamosan 2005 évben indult és 2008. szeptember 5.-én, a bányásznapi ünnepségek keretén belül került átadásra a különböző bányatérségeket bemutató mérethű szabadtéri kiállítás, a Művelődési Ház hátsó udvarában. (Fa trapéz ácsolat, 2,5 m átmérőjű körszelvényű TH vágat, egyedi támos – főteszén omlasztásos pásztafejtés, beton idomkőből épített lejtősakna fej, téglabiztosítású „vágat” illetve egy korabeli kovácsműhely).

Ez az emlékhely korhű környezetben állít emléket, nem csak Csolnok hanem az egész medence bányászatának.

Minden évben nem csak a szeptemberi hagyományos bányásznapon, hanem decemberben a Borbála-napon is bensőséges hangulatú ünneppel tiszteleg az Egyesület a szakma előtt, melyre tisztelettel vár minden érdeklődőket.