Egyelőre
senki nem tudja szám szerint hány jaguár él
még a világon, ám élőhelyük drámaian
zsugorodik az elmúlt 100 évben. A huszadik
század elejétől a nagymacskák élőhelye 50
százalékkal csökkent. Jaguárokat találtak már
Amerikában és a Maja dzsungelben, Guatemalában
és Mexikóban is, ahol az egyik legnagyobb
macskapopuláció is él.
Tigris
Testtömeg: 100-300 kg
Testhossz: 1,4-3,3 m
Táplálkozás: kisebb-nagyobb gerincesek, főként
patások
Szaporodás: 103 napig tartó vemhesség után 1-4
kölyköt hoz világra
A tigris
alfajai:
Bengáli tigris – India, kevesebb, mint 4500 egyed
Kaspi tigris
– Törökországtól Közép- és Nyugat-Ázsiáig,
kihalt az 1970-es években
Szibériai tigris– Amur vidéke, vadon 500 egyednél
is kevesebb, az állatkerti populáció jelentős
Jávai vagy szunda tigris
– Jáva, kihalt, 1976-ban látták utoljára
Dél-kínai tigris
–
Kína déli-középső területein, 30-80 egyed
között
Bali tigris –
Bali, kihalt az 1940-es években
Szumátrai tigris– Szumátra, körülbelül 600 egyed
vadon, az állatkerti populáció stabil
Indokínai tigris –
Indokína, 2-3000 egyed él vadon
szibériai tigris
Bengál tigris
Szumártiai tigris
indo-kinai tigris
Gepárd
Közép-
Afrikában és Dél- Ázsiában őshonos. Teste 130, farka 75 cm
hosszú. Feje, füle kicsi, lábai hosszúak. Bundája
jellegzetes, halványsárga alapon fekete foltos. Ragadozó
életmódot folytat. Zsákmányát üldözéssel kapja el.
Szárazföldi állatok közül a gepárd a leggyorsabb 110 km/h,
ezt a sebességet nem bírja sokáig, kifárad. Egyszerre 2- 3
utódot hoz a világra.
Oroszlán
A hím oroszlán 2 m hosszúra nő, farka
további 1 m, súlya eléri a 200 kg-ot. Jóval nagyobb, mint
a nőstény, és általában látványos sörény díszíti.
Az oroszlán valaha Afrika és Dél-Európa kopárabb vidékein
nagy területen fordult elő, keleten Kis-Ázsiában.
Arábiában és Indiában. Ma már kihalt elterjedési területe
északi részén, kivéve az indiai Girben élő népességet. A
Közel-Keleten még a huszadik században is éltek
oroszlánok.
Gyakran ad hangot, a hím üvöltését 9 km-ről is lehet
hallani. Az oroszlánok általában lusta állat benyomását
keltik, de nappal és éjszaka egyaránt vadásznak. Általában
falkában ejtik el zsákmányukat, de nem vetik meg a dögöt
sem. Áldozatukat becserkészik, majd lerohanják, a nagyobb
zsákmányt megfojtják, a kisebbeket elülső mancsuk
csapásával ölik meg.
A nőstény oroszlán sűrű bozótosban vagy sziklák közt lévő
vackában 113 napig tartó vemhesség után hozza világra 1-4
(általában 2-3) kölykét. A kölykök születéskor foltosak, 6
hónapig szopnak, és 18 hónapos korukban lesznek
ivarérettek. Teljes méretüket csak 6 évesen érik el. Az
oroszlánok igen jól szaporodnak fogságban, 30 évig is
elélnek, s minden évben több kölyök születik, mint
amennyit el tudnak helyezni.
Leopárd/ Párduc
A leopárd egykor Afrika
csaknem egészét lakta, valamint a
Dél-Törökországtól Kelet-Kínáig húzódó
területen, a Maláj-tenger szigetein és Srí
Lankán is élt. Nagyon változatos a foltozata,
általában rozettákból áll, de fekete párduc is
található egyes vidékeken. Gyakran lehet
állatkertben látni. Az északibb területekén
élő példányok bundája hosszabb, selymesebb,
mint a délieké.
A leopárd az egyik legnagyobb macskaféle,
majdnem 2 m hosszúra nõ, farka is majd 1 m,
súlya eléri a 85 kg-ot, de a méretek nagyon
változatosak. A legtöbb helyen éjszakai
életet él, kivéve Srí Lankán ahol nappali
állat. A leopárd a magányosságot kedveli
zsákmánya különféle nagyobb emlősökből áll,
amelyeket felcipel a fára, hogy a többi
ragadozó ne férjen hozzá. A dög nem nagyon
vonzza.
Fekete párduc
Vemhessége 95-112 napig tart, kölykei száma
általában 2-3, maximum 6. Hat hónapig
szoptatja kicsinyeit, amelyek másfél vagy
kétéves korukban válnak függetlenné, egy
évvel később pedig ivaréretté.
Fogságban 23 évig élhet, s jól szaporodik,
gyakran több nemzedéken át. Korábban a
vadászok keresett zsákmánya volt, és prémje
is fontos kereskedelmi cikk, így napjainkban
száma sok helyütt nagyon megfogyatkozott.
Amúri leopárd
Ködfoltos leopárd
Hópárduc
A világ talán legszebb
és legtitokzatosabb macskaféléje igencsak különleges
életkörülményeket választott magának. Ázsia legmagasabb
hegységeinek hóhatárán, 3700-4000 méteres magasságban
barangol, és csak télen jön le 2000 méterig. Mondhatni, a
világ tetején rendezkedett be.
Extrém, megközelíthetetlen helyeken honos, így a
macskafélék közül ő az egyik legkésőbb felfedezett faj.
Ennek következtében, na meg a természetben való
megfigyelés nehézségei miatt, ismereteink igencsak
hiányosak róla, biológiájáról is sokkal kevesebbet tudunk,
mint a többi közismertebb macskaféléről.
Bundája igen vastag,
tömött és csodálatosan meleg szőrméje van, ami nem csoda,
ha belegondolunk, mennyire kedveli a zord és hideg hegyi
tájakat, a hóhatár közeli sziklás területeket. Farka
testméreteihez és a többi macskaféléhez viszonyítva is
igen hosszú, hisz 1,2-1,5 méter testhosszhoz 0,9-1,1 méter
farok tartozik, ami testvérek közt is legalább egyharmada
az állat teljes hosszának. Súlya 23-41 kiló között mozog.
Ellentétben a többi
nagymacskával, igen ritkán hallatja hangját, ami okos
dolog, hisz könnyen elárulná magát egy olyan vidéken, ahol
a vadállomány ilyen ritka, és ráadásul nehezen
hozzáférhető. Vadjuhokra, vadkecskékre, pézsmaszarvasra
vadászik, de elejti az apróbb vadat is, nyulakat,
rágcsálókat, esetenként nagyobb madarakat. Persze nem
hagyja hidegen a falvak körül a háziállatok látványa;
közülük is el-elragad időnként egy vacsorára valót.
Vérbeli macskához hasonlóan lopózva cserkészi be
áldozatát, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná.
Állítólag a hópárduc 16 méteres ugrásokra is képes.
Április és június között
szaporodik, alkalmanként 2-4 darab szőrgombóc látja meg a
napvilágot. Magányosan él, bár a nőstényt gyakran elkíséri
vadászataira a kölyke, aki így tanul és gyakorol.