Lekerekített téglalap: BEHURCOLTAK—BEKERÜLTEK
Lekerekített téglalap: Lekerekített téglalap: Lekerekített téglalap: Lekerekített téglalap: Lekerekített téglalap: Lekerekített téglalap: Lekerekített téglalap: Lekerekített téglalap: ALIGÁTOR ÉS KESELYŰ TEKNŐS
Lekerekített téglalap: TEKNŐSÖK
Lekerekített téglalap: ÉKSZER TEKNŐSÖK
Lekerekített téglalap: GÖRÖG ÉS MÓR TEKNŐS
Lekerekített téglalap: HOMOKI VIPERA
Lekerekített téglalap: KIRÁLY SIKLÓK
Lekerekített téglalap: KUKORICA SIKLÓK (gabona siklók)
Lekerekített téglalap: Pld.: VÍZIBÉKÁK
Lekerekített téglalap: KÍGYÓK
Lekerekített téglalap: BEVÁNDORLÓK
Lekerekített téglalap: AZ IDEGEN FAJOK VESZÉLYEI

A tájidegen fajok behurcolása a növényvilágban már bizonyította veszélyességét. Egyes gyomok komoly fejtörést okoznak természetvédelmi, mezőgazdasági és egészségvédelmi vonalon is. Az állatok esetében az átlag ember nem látja ilyen egyértelműen a folyamatokat, de azok attól még léteznek.

A bekerülő fajok nagy része nem tud alkalmazkodni az új környezethez, ezek eltűnnek. A megmaradók általában komoly alkalmazkodó képességekkel rendelkező, agresszív fajok. Ezek már érzékelhető hatást képesek kifejteni környezetükre, főleg ha nagy tömegben jelentkeznek. A probléma akkor rögzül, ha szaporodó állományok alakulnak ki.

 

Egyes esetekben a behurcolt faj olyan helyet foglal el az ökoszisztémában ami nincs kihasználva, esetünkben ilyenek a szárazföldi teknősök.

Sajnos jellemzőbb, hogy a jövevény valamelyik honos faj konkurenciája, esetleg fogyasztója. (vagy mind a kettő)

 

Legjellemzőbb példa a vízteknősök, amik teljesen kiszoríthatják a mi lustább mocsári teknősünket.

Szervezetünk kutatást folytat ebben a témában. Figyeljük az együtt élő különböző fajokat.

Nagyon hamar kiderült, hogy a legtöbb bekerült teknős faj sokkal többet eszik, rövidebb téli álmot alszik.

Az éber vörösfülü teknős képes megenni az iszapban alvó mocsárit, vagy olyan sebeket ejteni rajta, ami végzetes lehet.

 

Egyes kígyók olyan táplálékot fogyasztanak, melyek ritkulása nem kezelhető. Itt kiemelhetjük a hüllőevő kígyók megjelenését egy-egy kritikus állapotban lévő gyík, vagy kígyó populációban.

 

A veszélyes, főleg mérges fajok megjelenése akkor is nagy probléma és felelőtlenség, ha azok csak rövid ideig élhetnek meg nálunk. A télálló fajok hosszú távú gondokat okozhatnak.

 

Menhelyünkön jelenleg is több vadon befogott idegen állat él. Talán a laikusok számára ezek a dolgok nem olyan ijesztőek, de a szakemberek láthatják a benne rejlő veszélyeket és meg kell tennünk mindent a problémák elhárítására vagy enyhítésére.

Közkedvelt terráriumi állat. Sajnos sok példányt engedtek szabadon, főleg mikor kényelmetlen méretűvé nőtt. Nyugar-Európábol már majdnem teljesen kiszorította a mocsári teknőst, amitől agresszívebb és több táplálékot igényel. Az otthon meleg lámpák alatt dédelgetett kedvenc olyan szinten bírja a telet, hogy a nem befagyott vizeknél, napsütéses időben még a havon is napozik.

Leginkább a vörösfülü gyakori, de megjelent a sárgafülü és a kínai csíkos teknős is vizeinkben.

Ezen okokból kereskedelmét korlátozták, bár ez elkésett lépés.

A fent leírtak vonatkoznak ezekre a fajokra is, de méretük miatt ezek esetleges direkt, vagy véletlen megfogásuk esetén komoly sérüléseket is okozhatnak. Nagyságuk a környezetükre kifejtett negatív hatásukat is fokozza.

Ide sorolhatjuk a lágyhéjú teknősöket is, ami bár kisebbek, de agresszivitásuk hasonló.

A szárazföldi teknősök megjelenése nem okoz direkt kárt élőhelyeinkben.

Nem is jellemző olyan mértékben mint a vízi fajoknál, mivel népszerűek, tartásuk könnyű.

Ők is komoly nemzetközi védelem alatt állnak, mivel a kereskedelem miatt, eredeti élőhelyeiken kritikusan csökkent számuk.

Ez a faj és más hidegtűrő mérges kígyók komoly veszélyt jelenthetnek.

Sajnos ezekből is sok van elengedve, főleg a nagyobb városokat övező zónákban. Egyes fajoknál már szaporulatot is találtak. (pld.:homoki vipera)

Kiemelt veszélyt jelent az, hogy az esetleges maráskor nehéz megállapítani a faj, így a szérum kiválasztása is nehézségekbe ütközhet.

A veszélyes állatok tartására behozott törvény kihirdetése óta ezeknek az állatoknak a nagy része illegalitásban van. mivel a szabályok szigorúságát így játsszák ki a tenyésztők és tartők. Ez azt is jelenti, hogy a véletlen szökést sem jelentik. Valószínű felbukkanásuk leginkább a városokban várható.

Könnyen tartható, közkedvelt terráriumi fajok.

Természetvédelmi veszélyük abban van, hogy legtöbbjük alapvetően hüllőket fogyaszt, még ha gazdáik ezt nem is sejtik és egéren tartják őket, így kikerülve komoly károkat okozhatnak gyík és kígyó állományokban.

Ez főleg a nagytestű fajokra vonatkozik.

Talán ebből a csoportból kerül ki a legtöbb szökevény, vagy elengedett kígyó. Környezetükre nézve nem olyan veszélyesek, de mivel sok marad emberi környezetben, az esetleges találkozás, vagy harapás fokozhatja az amúgy is jellemző kígyóellenes hozzáállást.

Vannak fajok melyek maguktól terjeszkednek. Ezek természetes folyamatok, amikor a környezet változásait kihasználva egyes fajok terjeszkednek, néha más fajok rovására. Az ilyen állományok lehetnek ideiglenesek, egy-két évig jelenlévők, tendenciózusak, melyek egy hosszabb időszakra maradnak fent, vagy véglegesek.

Példák:

A kilencvenes évek végén  Beregdaróc környékét elárasztották a rézsiklók. Pár évik stabil állományt láthattunk, majd rohamos fogyatkozás lépett fel. ma csak egy-két egyed él itt.

A hetvenes évek végén tömegesen jelentkezett a vízisikló persa változata. Ez a változat teljesen eltért a törzsalaktól. Testének keresztmetszete háromszög alakú volt, színe ezüst és kék, hátán egy fekete, oldalain egy-egy vajszínű csík. Kifejezetten csak a vízi biotópokban élt. Öt-hat év alatt beolvadt a törzsváltozatba, ma csak néhány világos csíkos egyed emlékeztet virágzásukra.

A Csengersimai halastavak néven ismert medrek helyén eredetileg teljesen más élőhelyek voltak. Mocsári teknős valószínűleg nem élt itt. A medrek állapotának stabillá válása után sok évvel megjelentek és mivel a gátoldal elfogadható tojásrakó helyet biztosít. Állandó populáció alakult ki.