Az éjszaka sok veszélyt rejthet, de nincs még egy olyan kockázatokkal teli hely ilyenkor, mint a Nocturnus Carrus, vagyis az éjjeli szekér. Ezzel a veszedelemmel csak az éj leszállta után találkozhatunk. Az Urbs minden lakója messze elkerüli, menekül a nap utolsó sugaraival, vissza odújába. Van azonban valami, ami csak ilyenkor bújik elő rejtekéből. Az Inspector Tesserarum, más néven a jegyek ellenőre éjszaka aktív igazán. A napnyugtát követően még nem látni túl sokat belőlük, amint azonban beköszönt a teljes sötétség, az Urbst ellepik eme különös teremtmények. Napra érzékeny szemük a sötétben élesebben lát kiszolgáltatott prédáiknál. Dögevők, mivel zsákmányukat túlnyomóan a már lejárt Tessera teszi ki. Ha egy ilyet sikerül becserkészniük, a kiszemelt Tessera birtoklójának már nem sok esélye van a menekvésre. Szervezett módon bekerítik, majd hirtelen lecsapnak, és kegyelmet nem ismerve végeznek az áldozattal. Néha azonban megfigyelhető, amint az Urbs azokra a beszámíthatatlan lakóira is lecsapnak, akik magatehetetlenségük miatt nem voltak elég körültekintők. Ilyenkor gyakran falkába verődnek, majd közös erővel próbálják leteríteni a zsákmányt.

Az éjszakai lesen megfigyelhetjük különleges hangjelzéseiket, melyeket csak és kizárólag társaik értenek. Amint egy Nocturnus Carruson kijelölték territóriumukat, azon az éjszakán jellemzően onnan már nem mennek tovább. Elfoglalják rejtekhelyeiket, és várnak. A többi falkával viszonyuk felületes, egy-egy ritka találkozásnál hosszasan megfigyelik egymást, alkalmanként felmérik az erőviszonyokat is, de harcra ritkán kerül sor, hiszen energiájukat mind a vadászatra tartalékolják.

Egy-egy éjszaka után az Inspector Tesserarum visszavonul rejtekül is szolgáló odújába, mielőtt még a hajnali nap első sugarai a fák lombozatán áttörve el nem érik az Urbs lakóinak hajnali nyüzsgésbe kezdő seregeit. Akik eddig túlélték, azoknak szerencséjük volt, és átvészelték az éjszakát.

Vékony Ádám írása