I want to ride my bicycle/I want to ride it where I like
Az elmúlt napokban, hetekben könnyen megeshet, hogy az ember belebotlik ezekbe az aszfaltból kimeredő fém karókba. Tucatjával állnak egymás mellett katonás sorban, nem tartozik hozzájuk senki és semmi, csak egy náluk is magasabb zöld oszlop a magyar olajtermelő cég piros logóját hirdetve. Mi ez? Random töltőállomás kismotoroknak? Vagy valami újfajta kutyamegőrző? Nem kedveseim… Íme, Budapest első környezet- és emberbarát közösségi közlekedési eszközének gyűjtőállomása: a Bubi biciklik otthona!
Na oké-oké, és akkor ez most mi is?
A Bubi (Budapest bicikli) a főváros 2008-as döntése alapján létrejött közbringa-rendszer egyszerű, kedves és fülbe, vagy inkább lábba mászó neve. Előzetes tervek alapján ezek a zöldszínű kétkerekű vasparipák idén tavasszal már a Belváros utcáin fognak vágtatni. Májusra mintegy 76 gyűjtőállomás fog megnyílni, és az előbb említett karókhoz nem ebet kötünk majd, hanem 1100 darab barátságos kis járgányt.
A bringákat kétféle módon lehet majd igénybe venni: az egyik megoldás, hogy személyes regisztráció után egyszeri díj befizetésével lesz egy már beazonosított bérleted, ez nagyjából olyan, mint egy BKV-bérlet, inkább mindennapi használatra szolgál (itt jut eszébe az embernek, hogy akkor már inkább van egy saját bicóm). A másik módszer inkább alkalmi használatra lesz alkalmas, ez alapján a tárolóknál kihelyezett terminálon bankkártyáddal való regisztráció és (25 ezer forintos!) kaució letétele után pattanhatsz nyeregbe – itt szükséges, hogy egy előírt minimálkredit legyen a számládon: mondjuk, pont annyi, amennyi diák létedre ott ritkán akad… Ami viszont kedves gesztus, hogy bár mindkét esetben fizetned kell, az első 30 perc díjmentes, ez után viszont – ahogy az oldal írja – a használati díj „meredeken nő”. Egy másik előnye a közösségi közlekedés többi ágazatához képest az is, hogy utazás alatt nem kell végre a zsúfolt járművön hering módjára várni a célállomást, hanem útvonalunkat szabadon választva végig friss levegőt szívhatunk. Hol van már az a világ, mikor Budapest még a szmogriadóitól volt rettegett?!
Az első közbringa-hálózatot még a hatvanas években vezették be Amszterdamban: a városban fehérre mázolt közbiciklik várták kölcsönzőiket, akik mindenféle regisztráció vagy fizetés nélkül, bizalmi alapon használhatták a városban valahol felszedett, azonosító nélküli kerékpárokat, amelyeket később a város egy másik pontján otthagytak. Ez a rendszer azonban sok lopáshoz és rongáláshoz vezetett, így pár hónap után be kellett szüntetni – ezért a közbringa-hálózatok következő generációi már igyekeztek megelőzni ezeket a problémákat.
Néhány kétséget félretéve sokan várják, hogy végre kipróbálhassák a Bubit, hiszen az ilyen biciklis kölcsönző hálózatoknak nagy divatja van szerte Európában, kezdve Koppenhágától (ahol több a biciklis utas, mint az autós) egészen Párizsig, ahol a legtöbb, mintegy 20 000 darab rentabike vehető igénybe. Budapest nagyobb csomópontjain, többek közt a Széll Kálmán téren , a Móricz Zsigmond körtéren vagy a Blaha Lujza téren, de a Margitszigeten és a Városligetben is találunk majd állomásokat, utóbbi kettőben talán tényleg friss levegőt is szívhatunk tekerés közben. Nekünk BKF-eseknek is lehet okunk az örömre, mert lesz gyűjtőpont a Rózsák terén, a későbbiekben pedig Zuglóba is letelepszik majd néhány terminál, és percenként frissülő mobilapplikációval bármikor megnézhetjük, van-e szabad Bubi a közelben.
És búcsúzóul, jó tanácsként: bármennyire izgat a dolog, hogy kipróbáld, ne tedd, ha nem vagy gyakorlott biciklis, ha nem ismered a KRESZ-t, vagy ha egyhelyben állva is eldőlsz a bringán, ha illuminált állapotban vagy, és kettő helyett négy kereket látsz, vagy ha ne adj Isten még életedben nem ültél ilyen fajta szekéren, mert annak csak BAJ lehet a vége!
További infókért és állomástérképért katt a www.bkk.hu/bubi/oldalra
Tóth Csilla cikke